Fotó: MTI

Szerződést bontott a romániai országutakért és autópályákért felelős országos vállalat azzal az olasz és román cég alkotta konzorciummal, amelynek az észak-erdélyi autópálya egy szakaszocskáját, a Kolozs megyei Magyarnádas és Nádasszentmihály közötti 17 kilométeres részt kellett volna megépítenie. A hatóság komolytalansággal vádolta meg a kivitelezőt: jóllehet már tavaly megkapták az építkezési engedélyt, a munkálatot el sem kezdték, még mindig csak a tervezés folyik.

A romániai sztrádaépítési kálváriáról hírt adó gazdasági hírportál felidézi: ez a negyedik szerződésbontás a 15 éve elkezdett, máig be nem fejezett autópálya történetében. Legutóbb tavaly a Bihar megyei Bors és Berettyószéplak közötti szakasz spanyol kivitelezőjét kellett hazaküldeni, mert nem dolgoztak megfelelő iramban, és ugyancsak 2016-ban kellett megszakítani az együttműködést a Marosvásárhely és Nyárádtő közötti szakasz építésével megbízott konzorciummal is. Az első, a legemlékezetesebb ilyen epizód az amerikai Bechtel kipenderítése volt 2013-ban, miután az amerikai vállalat több mint tíz év alatt a 415 kilométeres pályából alig 50 kilométernyit épített meg.

Mielőtt azonban háborút hirdetnénk az útépítő vállalatok ellen, s telesírnánk a világot, hogy mindahány komolytalan, egyik sem akar vagy tud dolgozni, ezért nincsenek nekünk autópályáink, érdemes megvizsgálni az előbbi esetek hátterét. Azt például, hogy a tavalyi egyik szerződésbontás után szinte egy évnek kellett eltelnie, amíg újból meghirdették a közbeszerzési eljárást – Romániában pedig ez is el szokott húzódni a zavaros, többféleképpen értelmezhető törvények miatt. Aztán arról is érdemes lenne beszélni, hogy miért kellett tíz évet várni az amerikai Bechtel elküldéséig, amikor a napnál is világosabb volt, hogy alig haladnak a sztráda építésével. Vajon a közpénzek elherdálásához vezető szerződés aláíróit s a bukaresti döntéshozókat, továbbá a semmittevéshez az oly sok éven át látványosan asszisztáló román államot semmiféle felelősség nem terheli? De meglehetősen sokatmondó az az ugyancsak tavalyi történet, amely a Marosvásárhely és Nyárádtő közötti szakasz kivitelezőjével történt. Ez esetben ugyanis nem az állami hatóságok, hanem a kivitelező kérte a szerződés felbontását, mégpedig azért, mert a szerződéskötés után egy évvel sem kapta meg az építéshez szükséges hatósági engedélyeket. Magyarán: a túlzott mértékű bürokrácia akadályozta a munkálatok elkezdését – az engedélyek kibocsátásának lassúságáért pedig igazán nem okolhatjuk a vállalkozást.

Mindebből az látszik, hogy a négy szerződésbontási esetben legalább háromban a román állam is ludas, vagy éppen a bukaresti hatóságok a legfőbb vétkesek. Jogosan kérdezzük tehát: ki is a komolytalan?!

Farcádi Botond

Háromszék

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük