Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum – Facebook

Trianonról kezdődött kétnapos tudományos konferencia a Magyar nemzeti Múzeumban hétfőn. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere levélben köszöntötte a résztvevőket és arra kérte a szakembereket, hogy segítsenek megérteni a történteket.

Kásler Miklós levelében hangsúlyozta, hogy Trianon tragédiája velünk él. A miniszter felhívta a figyelmet a nemzeti összefogás fontosságára és arra, hogy a Kárpát-medence csak akkor volt sikeres, ha béke és összefogás jellemezte.

A 99 évvel ezelőtti békediktátumról szóló tudományos konferenciáról Varga Benedek, a rendezvényt szervező Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta: mindkét napon szakértők vizsgálják Trianon okait, következményeit, nem csupán a politikatörténetre, hanem az élet minden területére kiterjedő figyelemmel.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója előadásában többek között azt emelte ki: az első világháború célja az volt, hogy eldöntsék, ki Európa ura. A nagy háború mindent megváltoztatott, mindent megkérdőjelezett, de semmit sem oldott meg. Magyarország számára azáltal vált tragédiává a háború, hogy az ország nem készült fel a vereségre, nem találta a megfelelő embert, akinek a vezetésével megvédhette volna magát. A régi elit elvesztette a háborút, az új elvesztette a békét – fogalmazott a szakember.

Horthy Miklós visszaadta a nemzet önbecsülését, három gróf, Bethlen István és Teleki Pál miniszterelnök, valamint Klebelsberg Kuno kultuszminiszter pedig segített megmenteni az országot, megtartani a nemzetet. A megmaradáshoz szükség volt a két világháború közötti politikai elit jó teljesítményére – mutatott rá a történész.

A 20. században a magyarság elvesztett két világháborút és a hidegháborút, mégis győztesként léphetett a következő századba, mert szabad és független – zárta előadását Schmidt Mária.

Romsics Ignác történész, akadémikus az elmúlt száz év Trianon okaival foglalkozó értelmezéseit felvázolva azt emelte ki: közvetlenül a békediktátum után a felelősséget kutató jobb- és a baloldali szerzők még egyaránt a belső okokra helyezték a hangsúlyt. Csak míg a jobboldali konzervatív szerzők Károlyi Mihály és a népköztársaság, valamint a Kun Béla vezette Tanácsköztársaság felelősségét hangoztatták, addig a korabeli baloldali értelmezők inkább a dualista rendszer hibáit emelték ki. Később erősödött fel az a gondolat, mely szerint elsősorban külső tényezők: a nemzetiségek elszakadási törekvései, a környező nemzetállamok és a győztes antanthatalmak tevékenysége, és végül a világháborús vereség, összeomlás vezetett Trianonhoz.

MTI

3 hozzászólás

  1. Pál

    Csak ennyi marad belőle, mikor lesz határrevizió követelés stb.?

    Válasz
  2. antal m.

    Tudományos konferencia, amely most kezdődött és gondolom még sokáig fog tartani!
    Hasonlóan remélem, hogy most közel 1oo év Trianon eltelte után, történészeink-tudósaink tanulmányai, arra is sort kerít, hogy a nagy hibák-erőszakosságok és a kényszerek feltárásai világossá teszik az emberiség előtt azt, hogy ezeken javítani kell! A XXI századi fejlettség és kultúra elhozta azt a lehetőséget, hogy jó megoldásokkal javítani tudják az emberiség által elszenvedett nehézségeket értelmetlenül!

    Válasz
  3. Tóducz

    Helyes, lúdbőrözzön csak a hátuk a romákoknak.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük