Könyvbemutató: alulnézetből 1956-ról

Egy számunkra ismeretlen fiatalember, Reke Balázs bukkant fel az elmúlt hétvégén a Balassi Intézet helyi kirendeltségének vezetője, Szebeni Zsuzsa meghívására a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban, és lopta be magát a hallgatóság szívébe Megtalált szavak/Egy szegedi testvérpár sorsa 1956-ból című könyvének a bemutatóján.

Személyisége, gondolkodásmódja és a könyvéből ránk köszönő mondatok töltete ugyanis nem csak tiszteletre méltó, hanem megnyugtató és szeretnivaló is.

A szerző 1989-ben született Szolnokon, és ott végezte az általános, valamint középiskolát is. Utána a Szegedi Tudományegyetem klasszika-filológia, majd vizuális kultúratudomány szakán szerzett diplomát. Fél esztendőn keresztül egy helyi rádió munkatársa volt, majd az ingatlanszakmában helyezkedett el, amelyben a mai napig tevékenykedik. Saját bevallása szerint tizennyolc éves korában kezdett el írogatni, és azóta sem hagyta abba. Film- és a zenekritikai cikkei jelentek meg különböző lapokban a világhálón, de nagyobb lélegzetű tanulmányok is a filmművészetről. Mindeközben pedig regényeket, verseket és novellákat írt.

A rendszerváltás után látott napvilágot, így a kommunista diktatúráról nincsenek közvetlen tapasztalatai. Emlékszik viszont a Szolnokról 1991 nyarán kivonuló szovjet tankok félelmetes dübörgésére, ami élete egyik meghatározó élményévé vált. Így az sem véletlen, hogy 1956-os témához nyúlt, visszaemlékezések alapján idézvén fel, miként élték meg a kisemberek a forradalmat és szabadságharcot. A könyv lapjain rögzített beszélgetésekből azonban nem csak a forradalmi események szegedi vonatkozásait ismerhetjük meg, hanem azok kiváltó okait is. A széles tömegeket fojtogató szegénységet és az őket semmibe vevő, csak munkaeszköznek tekintő kommunista párt tisztségviselői és pribékjei packázásait. Ugyanakkor a mindezt el nem fogadó, de a túlélés érdekében rajta derűsen felülemelkedni tudó magyar néplélekbe is betekinthetünk.

A kötetet műfajilag nehéz behatárolni, mert amint dr. Miklós Péter történész, főiskolai tanár írja az előszóban, „vers, próza, esszé, interjú, tudósítás, riport keveredik és váltakozik benne.” Mindez azonban „egységgé kovácsolódik”, és ezáltal a mű „lebilincselő, magával ragadó és nehezen letehető olvasmánnyá válik.” És az est folyamán az is kiderült, hogy gerincét Gitay Antal és Gitay Zoltán jellegzetes sorsának bemutatása alkotja, amely egyben a II. világégés után kommunista igában sínylődő magyar munkásfiatalok élete alakulásának a példája is.

Elsősorban dokumentumértéke miatt vette kézbe a könyvet, de olvasása közben örömmel tapasztalta, hogy művészi élményt is nyújt egyben. A benne tálalt dokumentumok forgatókönyvszerű egymásutánisága pedig a filmekhez hasonlón pörgővé és így a felnövekvő nemzedék számára is vonzóvá teszi – jegyezte meg a bemutató házigazdája, Szebeni Zsuzsa. A szerző beszélgetőtársa az 1956-os forradalom és szabadságharccal való rokonszenvezése miatt, koholt vádak alapján Romániában súlyos börtönévekre ítélt Puskás Attila biológus volt. Kettőjük jóvoltából a jelenlévők érdekes, értékes és tanulságos társalgás tanúi és felejthetetlen pillanatok részesei lehettek.

Bedő Zoltán / Székely Hírmondó

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük