Az újvidéki Darányi-telepi társalgóban mutatták be tegnap este Bozóki Antal, ügyvéd A délvidéki/vajdasági magyarok helyzete és jogai, valamint A háborús bűnösség terhe című kiadványait. A szerzővel Bálint István nyugalmazott újságíró, a két könyv egyikének recenzense beszélgetett.

Az est során elhangzott, Bozóki tényekre és bizonyítékokra alapozva szembesíti az olvasót délvidéki magyarok valós helyzetével. Mint fogalmazott, kizárólag a tények alapján lehet szubjektív véleményt megfogalmazni. – Én a tények embere vagyok, azt gondolom csak ez alapján lehet írni, a meglátásaim benne vannak ezekben a könyvekben. Az (Árnyék)jelentés, vagy az ún. fehér könyv tulajdonképpen folytatása az eddigi munkámnak, hét ilyen árnyékjelentés jelent meg az utóbbi tizenhét évben. Három ilyen jelentés van, létezik a Magyar Nemzeti Tanácsnak egy jelentése a munkájáról, ami kifejezi az MNT álláspontját a vajdasági magyarság helyzete kapcsán, és létezik egy jelentés, amit a Magyar Mozgalomhoz tartozó tanácsnokok készítettek az MNT jelentése alapján. Az enyém a harmadik ilyen, ami felöleli a gazdasági helyzettől kezdve egészen a jogvédelemig az oktatást, a kultúrát, a sajtó problémáit. Egyfajta keresztmetszete ez a jelenlegi társadalmi állapotoknak, különös tekintettel a vajdasági magyarok jogi, gazdasági, kulturális helyzetére. A másik könyv, A háborús bűnösség terhe egy szakosított könyv, amely a kollektív bűnösséggel és a rehabilitálási ügyekkel foglalkozik. Az eredeti tervem az volt, hogy ennek lesz párja is, ami a vagyon visszaszármaztatással foglalkozik majd, ugyanis a két téma szorosan összefügg – tette hozzá.

Mint hangsúlyozta, mindig a jelenlegi jogi állapotokból indul ki. – Az első dolog mindig az, hogy megnézem mit írnak elő a jogszabályok, ezután következik az, hogy milyen a gyakorlat, hogyan valósul meg a mindennapok során. Mondhatom szabadon, hogy itt egy komoly szakadék létezik a gyakorlat és az elmélet között. Egyet ír a jogszabály és azok nem valósulnak meg a gyakorlatban.

Annak a híve vagyok, hogy a jogszabályokat meg kell valósítani, tehát Szerbiának vannak belső jogszabályai, amelyek a nemzetközi egyezmények, nyilatkozatok, a vállalt nemzetközi kötelezettségek alapján tartalmazzák a nemzeti kisebbségek jogait, amit a szerb államnak kötelessége lenne a gyakorlatba átültetni. Az európai uniós tagállamok felé egy külön követelmény az ún. koppenhágai kritériumoknak a tiszteletben tartása, amelyek közé tartozik az emberi jogok és a kisebbségi jogok maradéktalan érvényesítése is. A háborús bűnösség terhe című könyv alcíme az, hogy Eltörölték, megszüntették?, a probléma itt sajnos az, hogy nem történt meg a háborús bűnösségnek egy általános eltörlése, mindenkinek, aki érintett a háborús bűnösség terhével, annak saját magának kell lefolytatnia az összes eljárást a rehabilitálással kapcsolatban.

Vajdaságban 26 kisebbség létezik, azt gondolom, hogy létre kellene hozni egy kisebbségkutató intézetet, ami éppen azzal foglalkozna, hogy hogyan kell átültetni a gyakorlatba az állam által vállalt kötelezettségeket és a törvény szabta jogokat. Ez persze pártmentes lenne, ami megbízható elemzéseket, kutatásokat végezne, amit aztán bemutathatnánk a hazai és a külföldi közvéleménynek is.- mondta a szerző.

A tervek kapcsán elmondta, egy dokumentumkönyv kiadása lenne a következő lépés, amelyben azzal foglalkozna, hogy Szerbiában és az európai intézmények milyen álláspontokat fogalmaztak meg a vajdasági magyarok helyzetével kapcsolatban.

Ádám Csilla / Vajdaság Ma

1 Megjegyzés

  1. Tóducz

    Siralmas, akár csak a felvidéki és az erdélyi magyarok esetében.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük