Romos falak között, de annál tartalmasabb ismertetőkkel tartottak könyvbemutatót szombat délután az oltszemi Mikó-kastélyban.

Az öt esztendeje a megyei és a sepsibodoki önkormányzat tulajdonát képező, az erdélyi klasszicizmus egyik kivételes alkotását képviselő épületben több mint száz érdeklődő jelenlétében ismertették a Benczédi Sándor–Csáki Árpád szerzőpáros Az oltszemi Mikó-kastély című kötete születésének körülményeit, a kutatási munka eredményeit és hiányosságait. Az alkalomból Tamás Sándor vetített képes előadást tartott Oltszem nevének történetéről.

Vargyasi Levente felvételei

Az egybegyűlteket Fodor István, Sepsibodok polgármestere köszöntötte. Kovács András akadémikus, egyetemi tanár, a könyv lektora elmondta, viszonylag gazdag levéltári anyag állt a szerzők rendelkezésére az épületegyüttes múltjának feltárása során, és ezáltal majdnem összefüggő képet alkothatunk az erdélyi, székelyföldi művelődés szempontjából is kiemelkedő jelentőségű építészeti alkotásról.

A művészettörténész röviden ismertette az építtető gróf Mikó Miklós életútját, és hangsúlyozta, sokoldalú személyiségének legfontosabb tárgyiasult lenyomata az 1827-ben elkészült oltszemi kastély. Párhuzamot vont a gróf Bethlen Lajos által korábban Kerlésen (Beszterce-Naszód megye) építtetett kastély és az oltszemi között; a hasonlóságot azzal magyarázta, hogy személyi kapcsolata is volt a két családnak egymással.

Lektorként méltatta a két szerző munkáját: Csáki Árpád történész végezte a levéltári kutatásokat és írta meg a Mikó család és az oltszemi birtok történetét, gróf Mikó Miklós életrajzát, a kastély birtoklástörténetét, összegezte a korábbi vonatkozó kutatásokat, Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök pedig bemutatja a kastélyt, a benne található falképeket, a berendezést és az épület környezetét.

A levéltári kutatásokat Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron és Budapesten végezték, a kézirat alapját képező kastélyleltárt Nagy Botond sepsiszentgyörgyi levéltáros fedezte fel és adta át a szerzőknek – ismertette Csáki Árpád.

A kötet adattárában közzétett 19. századi leltárak a Mikó család Kolozsváron őrzött levéltárából kerültek elő, de kaptak segítséget más kutatóktól is, akik iratok másolatát küldték el vagy szakmai tanácsot nyújtottak – mondotta. Csáki kiemelte az aldobolyi származású, Budapesten élő Deák Ildikó művészettörténész közreműködését a falfestmények előképeinek beazonosításában, a kötetben szereplő metszetek felkutatásában és digitális másolataik beszerzésében.

A történész elmondta, gróf Mikó Miklós családi fészeknek szánta a kastélyt, de a családot ért tragédiák sorozata, majd a halála utáni örökösödési, birtoklási perek miatt már a 20. század elején kiesett a Mikó család tulajdonából, azt követően az épület több gazdát cserélt, majd 1931-ben Emil Schmutzler brassói textilgyáros vásárolta meg, aki vadászkastély jelleget kölcsönzött neki.

Az épületegyüttest államosították, 1973-ban a román állam tulajdonából a megyei tanfelügyelőség gondozásába került, hátrányos helyzetű és speciális nevelési igényű gyermekek gondozására, oktatására létrehozott kisegítő iskolaként használták, egy részében jelenleg is iskola és bentlakás működik. 2014-ben vásárlás útján került Kovászna Megye Tanácsa és a sepsibodoki önkormányzat közös tulajdonába.

Csáki Árpád szólt a kutatás hiányosságairól is: nem találtak adatokat a kastély építésének körülményeiről, nem sikerült megbizonyosodni arról, hogy Bodor Péter ezermester festette-e a falképeket, miként erről Kelemen Lajos művészettörténész vélekedett.

Az ötéves munka folytatását, további források felkutatását, egy bővített kiadás megjelentetését tartja fontosnak Benczédi Sándor, és hangsúlyozta, elengedhetetlen a kastély restaurálása. A műemlékvédelmi szakember bemutatta a Deák Ildikó tulajdonát képező, ifj. Johann Lorenz Rugendas hat darabból álló metszetsorozatának másolatait, amelyek előképei a kastély egyes falfestményeinek.

Benczédi a kötetben negyvenkilenc falfestményt ismertet, többségükhöz az előképként használt/feltételezett metszeteket is csatolja. A falfestmények nagy európai városok épületeit, utcarészletét, csatajeleneteket, vadászatokat ábrázolnak, amelyek neves múzeumokban, magánygyűjteményekben fellelhető metszetek alapján készültek különleges technikával.

Deák Ildikó elmondta, olyan tökéletesek az arányok, annyira pontos a hasonlóság a kis méretű metszetekkel, hogy minden bizonnyal vetítéses vagy négyzethálós technikát használtak. A jelenséget egyedinek nevezte, szerinte szinte csoda, hogy a méretükben nagyon különböző metszetek és a falfestmények ennyire azonosak.

Az oltszemi Mikó-kastély című kötet Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ által támogatott kutatás eredményeként jött létre a Székely Nemzeti Múzeummal partnerségben. A könyvet a Háromszék Vármegye Kiadó adta ki, a T3 Kiadó nyomdájában készült. A könyvbemutatón közreműködött a sepsiszentgyörgyi Laudate kvartett.

Olthzeme 700 éve

Az 1332-es pápai tizedjegyzékben Olcniu, Olthzeme néven jelenik meg a háromszéki Olt menti település, majd említik Oltszeme, Olt szeme néven is – tudtuk meg Tamás Sándor megyei önkormányzati elnök Olthzeme nevének megjelenése és változatai az elmúlt 700 évben című vetített képes előadásából. Oltszem nem hétszáz éves, hanem sokkal régebbi, hisz bizonyított, hogy római katonai tábor nyomait találták meg a régészek – hangsúlyozta. Az előadó bemutatta a névváltozatok alakulását, az első – XVII. és XVIII. század eleji – térképeket, amelyeken a települést feltüntetik, a későbbi vármegyetérképeket, a katonai felmérések alapján készült térképeket – ezek jól tükrözik az éppen érvényes hatalmi viszonyokat is.

Az 1915-ös román térképen Oltemir, az 1928-ason Olteni névvel jelölik a települést, a vonatkozó térképek Háromszék többi helynevéről is a kor szellemében tanúskodnak. Az előadónak az 1944-ig tartó időszakból három képeslapról van tudomása, amelyeken Oltszem, illetve a Mikó-kastély jelenik meg, ezekről is szólt, és a megyei önkormányzat képviselőjeként, a kastély intézményi társtulajdonosaként az épület restaurálásának reményével zárta bemutatóját.

Fekete Réka / Háromszék

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.