Ha nem ismerném a történet szereplőit, annyira képtelennek és hihetetlennek tűnne az egész, ami már a lehetetlen határát súrolja. Akivel mindez megesett – nevezzük az illetőt Jancsikának – szegről-végről rokonom, minden információ első kézből származik.

Mivel ez az egész kalamajka szenzációszámba megy, az ügyet a sajtó is megszellőztette, átvették központi hírportálok, magyar nyelvű lapok is. Annyit, amennyit tudtak róla, illetve a hatóságok megszellőztettek. Ám a háttérben egész összeesküvés-elmélet sejlik fel. Sosem voltam az efféléknek a híve, minden ilyent ott és akkor cáfoltam, amikor csak tudtam, ám most én is nagyon elgondolkodom, hogyan történhet ilyesmi.

Egy szilágysági város lakosaként az 51 éves Jancsika másfél éve az ágyat nyomja egy súlyos combnyaktörés következményeként. Ezen kívül még millió és egy baja van: egyebek mellett alkoholista, máj –és tüdőproblémái vannak, a fekvéstől kisebződött, stb. Mióta nem iszik, és csak fekszik, több mint 100 kilóra hízott. Az utóbbi időben dagadni kezdett a lába, ezért az édesanyja június elsején bevitte a helyi kórházba. Mivel nehezen lélegzett – évek óta víz van a tüdején -, azonnal koronavírus-tesztnek vetették alá. Eddig minden érthető.

Ám másnap láss csodát: Jancsika tesztje – aki másfél éve nem kelt fel az ágyból és nem hagyta el otthonát – pozitív lett! Ő lett a városban az első koronavírusos eset! A város polgármestere szinte büszkén, megelégedve jelentette be a hírt: íme, nekik is van egy Covidos betegük! Elmondta, azonnal fertőtlenítik Jancsika tömbházát, a lépcsőházat, a parkot, az utakat, a járdákat – noha Jancsika szegény már el is felejtette, mikor járt a lakásán kívül. A kezdeti hév hamar lehűlt, az egészből nyilván nem lett semmi, de propagandának kiválóan megfelelt Jancsika baja.

Anyján, egy közeli barátján és az unokaöccsén kívül Jancsika közel két éve embert sem látott. Mondta szegény az orvosoknak, hogy ő márpedig viszonylag jól van, semmi jele semmiféle vírusnak, nem lázas, jó az étvágya, nem köhög többet, mint bárki más, aki 30 éve cigizik, a szentenciát kimondták: Jancsika koronás! Ettől aztán a rokonságnak is leesett az álla. Anyja mondta, önként aláveti magát a tesztnek – furcsa mód nem tartottak rá igényt, de azóta karanténban sínylődik, bár a betegségnek semmi jele nála sem. A barát főnöke van annyira befolyásos ember a városban, hogy elküldte alkalmazottját vizsgálatra. El is készült a teszt, a barát makkegészséges, mindazonáltal ő is karanténba kényszerült. A 16 éves unokaöcs, aki csattan ki az egészségtől, szintúgy. A családban orvos is van, aki szerint az is kisebb csoda, hogy Jancsika még a világon van, ha pedig még vírusos is lenne, egészségügyi múltját tekintetbe véve már rég alulról szagolná az ibolyát.

Jancsikát időközben beszállították a megyeközpont kórházába, ahol egy második tesztet is elvégeztek. Az eredményről azóta sem tájékoztattak senkit. Amióta kiderült, hogy ő hivatalosan a város első „fertőzöttje”, Jancsika mindenkinek elmondja, évek óta nem érezte ilyen jól magát, mosolyog mindenkire, mint a fakutya, és csak egy kérése van szegénynek: vigyenek neki kaját, mert a kórházi koszt éhenhalásra sem elég. Visszatért az életkedve, a perfúzióktól nagyon megnőtt az étvágya – gondolom, mint általában a koronavírusos „halálos” betegeknek…
Hogy mire megy ki a játék? Nem tudom, csak sejtem.

Mivel ez idáig a kisvárosnak nem volt fertőzött betege, az orvosok, ápolók sem kaptak az államtól plusz pénzt. Ahogyan az önkormányzat sem. Így aztán gyorsan kellett kerítni egyet, gondolták Jancsika, aki amúgy is éppen elég betegséggel küzd, megfelel a célnak. Ha netán elpatkol, beírják a megfelelő rubrikába, hogy „elvitte a koronavírus”.

Ha pedig meggyógyul, orvosi csodaként fogják emlegetni Jancsikát… Ám a környezte azóta is azon gondolkodik, ha az őt látogató három ember makkegészséges, kitől kapta el a vírust Jancsika? És egyáltalán, mi a valóság és mi a mese ebben az egész szürrealista Covidos őrületben?

Nánó Csaba / nanocs.wordpress.com