Vargyasi unitárius lelkészek: Ilkei Árpád, Dimény András és Andorkó Ferenc. / A szerző felvétele

Hét év szünet után faluünnepet tartott Vargyas. A szervezők a hangsúlyt nem a dínomdánomra helyezték, inkább az ünnepi hangulat megteremtését tartották fontosnak: köszöntötték a falut hosszú időn keresztül unitárius lelkészként szolgáló, most 100. életévét betöltő Dimény András tiszteletest.

Ilkei Árpád lelkipásztor Máté evangéliumából vett igére épített beszé­dében úgy fogalmazott, az az iga, amelyet Dimény András a papi hivatást választva a nyakába vett, nem volt nehéz számára, mert hite nagy volt, az pedig erőt adott, hogy a legvészterhesebb időkben, a háború éveiben, majd az azt követő új világ berendezkedésekor is elviselje a nehézségeket.

A tiszteletes tolmácsolta a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Bálint-Benczédi Ferenc üdvözletét is. A személyes hangvételű levélben az egyházfő régi emlékeket idézett fel, és köszönetet mondott mindazért, amit Dimény András közösségéért, egyházáért és népéért tett. Ilkei Árpád adta át az egyház főtanácsának elismerő oklevelét is.

Andorkó Ferenc nyugalmazott lelkész a vargyasiakhoz ragaszkodó, a templom orgonájának felújítását jelentős összeggel támogató, Amerikában élő Sztan­kovits-Pataky Zsuzsa Dimény Andrásnak szóló jókívánságait tolmácsolta, Tóth Péter egyházközségi gondnok a becsülettel és helytállással végzett munkát emelte ki, özvegy Tóth Péterné Székely Anna pedig Veress Ildikó levelét olvasta fel, Deák Vilma egykori polgármester a közösen megoldott feladatokról szólt.

Andorkó Ferenc lelkész köszönetet mondott Istennek, amiért az értelmes és hasznos életet élt elődjét ilyen sokáig jó erőben és szellemiekben épen tartotta meg. Krizbai Imre nyugalmazott református lelkipásztor Dimény Andrást a nemzet, hit és anyaszentegyház elkötelezettjeként jellemezte, Kolumbán Erzsébet, a székelyszáldobosi leányegyház gondnoka az önzetlen szolgálatáért mondott köszönetet, saját nevében pedig keresztelése, konfirmálása és esketése miatt érzett háláját fejezte ki.

Sütő Levente Lehel Vargyas polgármesteri hivatalának üdvözletét tolmácsolta: tanításai és a kapott intelmek a falu mindennapjainak részévé váltak, s hála illeti az egyház értékeinek megőrzéséért is. Bod Péter székelyszáldobosi református lelkész úgy fogalmazott, a Dimény András által elért hajlott kor Isten ajándéka mindazért a jóért, amit tett a vargyasiakért.

Dimény András köszönőszavait mikrofon nélkül is hallhatta a templom népe. Mint mondotta, mindennap hálát ad az Istennek, amiért olyan jó közösséget adott neki, mint a vargyasi: érdemes volt értük és velük dolgozni, s jók velük a nyugdíjas évek is. Köszönetet mondott a csíkszeredai magyar főkonzulátusnak, amiért tavaly a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozták neki. „Szívembe zárlak mindannyiatokat, s azt kívánom nektek, továbbra is olyan lelkipásztoraitok legyenek, akik a legszebbet, legjobbat tudják adni. Azt szeretném, ha ennek a maroknyi székely népnek nyugodtabb élete lenne” – mondotta. Az agg lelkész szavait a jelenlevők a padok hosszan tartó kopogtatásával köszönték meg.

Az eseményen felléptek a Dávid Ferenc Egylet ifjai, a vargyasi dalárda, és a templom népe közösen énekelték el Dimény tiszteletes kedvenc nótáját, Petőfi Sándor Távolból című megzenésített versét.

Pénteken az unitárius templomban Pap Attila székelyudvarhelyi orgonaművész Bach- és Vivaldi-műveket játszott, szombaton a Homoród Fotóklub Hangulatok című fényképkiállítása volt megtekinthető, fellépett s helyi néptánccsoport, majd a sportcsarnok előtti téren a székelyudvarhelyi Arany Griff Rend a Lángoló Griffek című fáklyás táncot, tüzes íjászatot, tüzes botok forgatását és vívást is bemutató  műsorát követhették.

Hecser László / Háromszék