L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes alelnöke fejet hajt Ady Endre sírjánál, a költő halálának 100. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Fiumei úti sírkertben 2019. január 27-én. MTI/Mónus Márton

Koszorúzással emlékeztek a 100 évvel ezelőtt elhunyt Ady Endrére a költő sírjánál a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, vasárnap Budapesten.

Ady Endre az egyik legnagyobb magyar költő, sírjánál halála után 100 évvel is jogosan lehet mondani, hogy él, és élni fog – mondta Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a költő 2001 óta védett síremlékénél.

Hozzáfűzte: a Fiumei úti Nemzeti Sírkert nem csupán temető, hanem a magyar kultúra olyan helyszíne, amely korszakokat, művészeti ágakat és műfajokat egyesít magában.

A Nemzeti Örökség Intézete és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös megemlékezésén Radnainé Fogarasi Katalin kitért arra is: együttműködési megállapodást született a két szervezet között a magyar irodalom nagyjai emlékének ápolására.

Ady Endre a gondolkozás és az érzés költészetével szemben az ösztön költészetét írta – hangsúlyozta L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke (FIDESZ).

Kiemelte: értelmetlen napjainkban Ady Endre szemére vetni életformáját, emberi gyarlóságait, közéleti megnyilvánulásait, téves politikai ítéleteit; hiszen nem személyes életútja, hanem elementáris erejű költészete példa az utókor előtt.

Ady Endre sírja a Fiumei úti sírkertben, ahol megemlékezést tartottak a költő halálának 100. évfordulója alkalmából 2019. január 27-én. MTI/Mónus Márton

Ady Endre elszegényedett köznemesi család sarjaként Érmindszenten született 1877. november 22-én. A gimnáziumot Nagykárolyban és Zilahon végezte, Debrecenben jogot hallgatott, de 1898-ban újságírónak állt, és a függetlenségi párti Debrecen című lapnál kezdett dolgozni. A cívisváros légköre fárasztotta, emiatt a mozgalmas, élénk Nagyváradra költözött. Karcos és engesztelhetetlen újságírói stílusát is itt, a radikális Nagyváradi Napló hasábjain alakította ki.

Élete 1903-ban fordulóponthoz érkezett, amikor megismerkedett a Párizsban élő gazdag kereskedő, Diósy Ödön feleségével, Brüll Adéllal, Lédával, ahogy a költő a múzsáját nevezte. Szenvedélyes testi szerelmüket Ady verseiben is megjelenítette, ami még az egyházi és hivatalos körök felháborodását is kiváltotta. Ám a szemérmes magyar szerelmes versekhez szokott olvasóközönséget lenyűgözte a Héja-nász az avaron, A fehér csönd, a Léda a hajón című versek új, merész hangja.

1904 és 1912 között nyolcszor járt a francia fővárosban, amely számára az igazi, lüktető nagyvárost, az “ember-sűrűs gigászi vadont” jelentette. Párizsból a Budapesti Naplót tudósította, amelyben több mint ötszáz cikke és sok verse jelent meg ebben az időszakban, köztük a Páris, az én Bakonyom, vagy a Párisban járt az ősz.
Költőként az 1906-ban publikált harmadik verseskötetével, az Új versekkel tört be a köztudatba, az igazi hírnevet pedig negyedik kötete, a Vér és arany hozta meg számára. 1908-tól az akkor induló Nyugat folyóirat munkatársa lett, amely 1912-től nevét szerkesztőként is feltüntette.

Őze Áron színművész verset mond Ady Endre sírjánál, a költő halálának 100. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Fiumei úti sírkertben 2019. január 27-én. MTI/Mónus Márton

1909-től rendszeres szanatóriumi kezelésre szorult, hedonista életmódja aláásta az egészségét. Miután nevét szárnyára kapta a hír, Lédával való kapcsolata egyre inkább teher lett számára, 1912 áprilisában szakítottak. Ady 1914-ben találkozott az akkor húszéves Boncza Bertával, akivel 1911 óta levelezett. A következő évben, a lány apjának tiltása ellenére összeházasodtak. Verseiben fiatal szerelmét Csinszkának nevezte el.

Az őszirózsás forradalom kitörésekor már elhatalmasodott rajta a vérbaj, amikor az újonnan létrehozott Vörösmarty Akadémia elnökévé választották, beszédét Hatvany Lajosnak kellett felolvasnia. 1919. január 27-én halt meg Budapesten, koporsóját a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, és a nemzet halottjaként temették el. Halálának 100. évfordulója alkalmából 2019-et Ady-emlékévvé nyilvánították.

A vasárnapi megemlékezésen koszorút helyezett el Ady Endre sírjánál mások mellett Radnainé Fogarasi Katalin, L. Simon László, Demeter Szilárd, a PIM megbízott főigazgatója, valamint a Miniszterelnökség, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), a Szépírók Társasága, a Magyar Írószövetség és a Magyar PEN Club képviselői is.

MTI

3 hozzászólás

  1. Dr.Fikker János

    Fikker János:

    Ady Endre

    “Halottak útján” jött felénk.
    “Verecke” útján érkezett.
    Hős lelkét, Isten küldte le,
    értünk dobbant, Táltos szíve.
    “Verecke” útján érkezett…

    Féltette népét, a magyart!
    Vajúdó sorsból vétetett.
    Elébe állt, az “Ős Kaján”,
    a gyötrődések hajnalán.
    Vajúdó sorsból vétetett…

    Ahasvérrel, fújta a dalt.
    Pogány imákat mormolt.
    Fagytól szikrázó téli erdőn,
    Keresztet látott Ő, esendőn.
    Pogány imákat mormolt…

    Ünnepelt, a Kalota parton.
    És hitte, Jézus mégis eljön.
    Békére, szeretetre vágyott,
    ostorozta a háborús világot.
    És hitte, Jézus mégis eljön…

    Lázadozott. csókolt, remélt.
    Láthatta Párizst, és az Őszt.
    És Istenünknek, örök fényét,
    ezért írt annyi költeményt.
    Láthatta Párizst, és az Őszt…

    2019 Január 27

    Válasz
  2. antal m.

    Ady Endre az egyetemes magyar nemzet, – Erdélyben született költője volt!

    Válasz
  3. Tóducz

    Na látom, hogy jól felvitte a dolgát a Fennvalló Tőkés táska hordozójának.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.