Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntése nem maradhat következmények nélkül – jelentette ki kedden Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség főügyésze, és hozzátette: az alkotmánybíróságnak elvekről és nem személyekről kellene döntenie.

Az Europa FM-nek nyilatkozó volt DNA-főügyész azt mondta: ez a döntés nem maradhat következmények nélkül, „valaminek történnie kell”, hogy az ilyen helyzetek többé ne fordulhassanak elő.

„Mindenekelőtt az alkotmánybíróságnak ezután nem kellene döntést hoznia valamely személyről, ahogyan az én esetemben kétszer is tette, az alkotmánybíróságnak elvekről és egyéb kérdésekről kell döntenie. Másodszor: egy hivatalából elbocsátott vezető ügyésznek, bírónak vagy bármely más személynek (...),lehetősége kell hogy legyen, hogy egy bíróság döntsön a sorsáról. Az EJEB valójában ezt kifogásolja az alkotmánybíróság döntésében is, hogy megfosztott attól a lehetőségtől, hogy megjelenhessek egy független bírói testület előtt, amely eldöntse, hogy leváltásom jogszerű volt-e vagy sem, teljesültek-e a feltételek vagy sem”

– hangoztatta Kövesi.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden elmarasztalta Romániát abban a perben, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) volt vezetője, Laura Codruța Kövesi kezdeményezett a DNA-főügyészi tisztségből való menesztése miatt. A strasbourgi székhelyű EJEB keddi közleménye értelmében Románia megsértette a volt korrupcióellenes főügyész jogait azáltal, hogy mandátumának lejárta előtt menesztette tisztségből.

Az EJEB egyöntetű döntése szerint sérült Kövesi tisztességes tárgyaláshoz való joga (amelyet az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikke szavatol), valamint a véleménynyilvánítás szabadságához való joga (amelyet az Egyezmény 10. cikke ír elő).

A DNA-főügyészi tisztségéből második mandátumának lejárta előtt menesztett Kövesinek – az EJEB határozata értelmében – nem állt módjában érdemben megfellebbezni a leváltására vonatkozó döntést, a fellebbezést ugyanis csak a leváltásáról szóló elnöki rendelet ellen nyújthatta volna be, menesztésének indokát – miszerint a korrupcióellenes törvények reformjának bírálata miatt kellett távoznia posztjáról – nem támadhatta meg.

Az EJEB szerint azért sérült a véleménynyilvánítás szabadságához való joga, mert egy közérdekű téma kapcsán tett bíráló nyilatkozatai miatt váltották le. Korrupcióellenes főügyészként a feladatai közé tartozott, hogy kifejtse véleményét a bírákat és ügyészeket, ezek függetlenségét, illetve a korrupció elleni küzdelmet érintő törvénymódosításokról – állítja az EJEB. (Agerpres)