A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban nyitották meg hivatalosan a hetedik Vásárhelyi Forgatagot. Az esemény a köszöntőket követően a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Táncrapszódia című előadásával startolt. A táncosok elvarázsolták a közönséget pörgős előadásukkal.
A megnyitón résztvevő közönséget Portik Vilmos, a Vásárhelyi Forgatag főszervezője, a Marosvásárhelyért Egyesület elnöke köszöntötte, aki beszédében rámutatott a Vásárhelyi Forgatag fontosságára és céljára: „a Vásárhelyi Forgatagot azért kezdeményeztük, hogy legyen alkalmunk beszélgetni. Odafigyelve egymásra, empátiával, a közös hangot és a közös célt keresve, és azért, hogy annál az asztalnál, ahol a közös céljainkról beszélünk, mindenki oda férhessen”, majd hozzátette, hogy ezt sem könnyebb egyben tartani, mint bármi egyebet a városban, azonban a Vásárhelyi Forgatag ideje alatt még mindig sikerül elérni azt, hogy azok a marosvásárhelyiek is, akik homlokegyenest mást gondolnak a világ dolgairól, azok ezen az ünnepen egy helyre gyűljenek össze, és úgy örüljenek egymásnak, ahogyan azt az ünnepi alkalom megkívánja.
Soós Zoltán főszervező, a Maros Megyei Múzeum igazgatója beszédében elmondta, a Forgatag nem azért van, hogy egy rendezvénnyel több legyen Marosvásárhelyen, Erdélyben, hanem azért, mert rendeltetése van. „Ezen rendeltetés egyike az, hogy felmutassuk Marosvásárhely kultúráját, a második pedig megmutatni a közösségi összetartás erejét, amelyben a Forgatag nem miccs- és sörparti, ahol egy kis időre összejönnek az emberek dumálni egy sort, hanem olyan rendezvények sorozata, ahol közös értékek mentén együtt vagyunk. A harmadik, de nem utolsó rendeltetése pedig az, hogy Marosvásárhely jövőjét provokálja: ne egy múltba forduló nosztalgiázó emlékműsor legyen, hanem a jövő új hangját intonálja”. Soós továbbá hangsúlyozta, hogy a Forgatag az a rendezvénysorozat, amely az „új idők, új dalait” szólaltatja meg, és ez már a kezdetektől megújulást hozott a marosvásárhelyi közéletben és most is megmozgatja a város apraját nagyját. Hozzátette, a munkát folytatni kell, és akik részt vesznek a Forgatagon, eldönthetik Marosvásárhelynek és a közösségnek a jövőjét, ha jól döntenek akkor, 2020-ban Marosvásárhely legfontosabb terén, a főtéren ünnepelhetnek.
Az ünnepi köszöntők sorát Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja folytatta, aki a Forgatag üzenetére mutatott rá. „A város polgárai élni akarnak, élhető várost akarnak, és itt, a szülőföldjükön akarnak teljes értékű életet élni. Jól tudjuk, hogy ez sokszor jelentett kihívásokat, és sokszor járt megpróbáltatással, de még ennél is jobb érzés tudni azt, hogy valahányszor kihívások és nehézségek támadtak, ezek leküzdésére a vásárhelyiek összefogtak és példát mutattak”. Farkas Balázs hangsúlyozta azt is, hogy a marosvásárhelyiek minden jogos erőfeszítésükben, a feladatok és kihívások megoldásában számíthatnak a magyar kormány támogatására.
Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke arra mutatott rá ünnepi felszólalásában, hogy a Forgatag megálmodói azzal a céllal indították el ezt a rendezvényt, hogy a marosvásárhelyi magyarságnak visszaadják a saját ünnephez való jogot és lehetőséget. „A Forgatag 7 éves története bizonyítja, hogy kitartással és munkával olyan rendezvényt lehet megvalósítani, ami többet nyújt, mint a program elemeinek összessége: értéket teremt és hagyományt éltet” – fogalmazott az RMDSZ megyei tanácselnöke. Kiemelte, a Forgatag minden magyar ember ünnepe, amely összeköt, ahol jó egymással találkozni és időt tölteni, ahol jó közösségként örülni, amely erősebbé kovácsolja közösségünk kötelékeit.
Az ünnepi beszédek sorát Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke zárta. Beszédében rámutatott arra, hogy ilyen ünnepeken egy közösség a hétköznapi létből hosszabb-rövidebb ideig átlép abba a közös térbe és időbe, ami maga az ünnep. Kifejtette, hogy szükség volt néhány olyan emberre, csapatra, akik kitalálták és megszervezték az immár rendszeresség vált Forgatagot. Szükség volt olyan emberekre, „akik nemcsak borongtak a helyzet lehetetlenségén, morfondíroztak és lamentáltak a sors nehézségein, ahogyan errefelé Erdélyben gyakran szokás, hanem úgy döntöttek, hogy tesznek ellene és változtatni fognak. És nemcsak döntöttek, hanem cselekedtek is – hat évvel ezelőtt megteremtették Marosvásárhely magyar közösségének ünnepét”. Kelemen Hunor záró gondolatként hozzátette, arccal a jövő fele kell fordulni, tervezni és építkezni kell közösen, egymást nem kiszorítva sem a hétköznapok cselekvéseiből, sem az ünnepek tereiről, még ha azok nem is közösek minden alkalommal.
A megnyitó ünnepséget a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Táncrapszódia című előadása zárta, amelynek végén köszöntötték Tóth Melániát, az együttes táncosát, aki 18 évvel ezelőtt hagyta el Marosvásárhelyt, és ma marosszentgyörgyiként örömmel táncolt rokonai, barátai, ismerősei előtt a Marosvásrhelyi Nemzeti Színház színpadán. (közlemény)