Közös miniszterelnököt és 106 közös jelöltet állít a 2022-es tavaszi országgyűlési választásokra a hat pártból álló ellenzéki szövetség, közölték a pártelnökök harmadik találkozója után.

Egyetlen kormányfőjelöltje lesz a DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd alkotta demokrata ellenzéki szövetségnek és 106 közös jelöltet állítanak a 2022-es országgyűlési választásokra, döntöttek a pártelnökök találkozóján.

A Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd, valamint a Momentum politikusai, független országgyűlési képviselőkkel közösen álltak ki a Parlament elé 2019- január 3-án / Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A közös jelölteket az előválasztás után nevezik meg, legkésőbb 2021. október 23-án.

2022-ben kormány- és korszakváltásra készülnek, a készülő közös programban meghatározzák azokat az alapértékeket, amelyek iránytűként szolgálnak a demokrata pártok együttműködéséhez és későbbi közös cselekvéséhez – írják a harmadik hatpárti egyeztetésről szóló közleményben. Hozzátették, hogy az egyeztetési folyamatba bevonnak szakmai és civil szervezeteket, valamint szakszervezeteket.

Az előválasztások lebonyolításába bevonják a civil szervezeteket, és civil jelöltek indulását is lehetővé teszik.

A pártelnökök az elmúlt hetek belpolitikai eseményeiről is egyeztettek, közösen utasították el „a Fidesz-rezsim által kezdeményezett választási szabálymódosításokat, és az Alaptörvény-módosításba bújtatott közpénz-lopást”. A megváltoztatott választási szabályokhoz alkalmazkodva győzelemre készülnek, és az Alaptörvény-módosítás mögé bújtatva ellopott közpénzt visszaszerzik – hangsúlyozták.

A pártelnökök a találkozón értékelték a koronavírus-járvány elleni védekezés helyzetét is. Eszerint „a Fidesz-kormány láthatóan nem készült fel a járvány második hullámára, nem készítette fel az egészségügyi rendszert, elkésett és szűkmarkú intézkedésekkel próbálja kezelni a járvány társadalmi és gazdasági következményeit”. Ezért felszólították a kormányt, hogy „a koronavírus-járvány második hulláma idején kizárólag a magyar emberek védelmével, az egészségügy és a gazdaság megsegítésével foglalkozzanak, ne hatalomtechnikai kérdésekkel”.

Euronews