Forrás: magyartudat.com

A Krónika című erdélyi magyar napilap szerint az év elején aláírt közös nyilatkozat ellenére várat még magára az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek egységes fellépése az autonómiáért.

A lap keddi számában közölt összeállításban emlékeztetett arra, hogy Szili Katalinnak, a határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közvetítő miniszterelnöki megbízottnak sikerült közös asztalhoz ültetnie a több irányba fejlődött erdélyi autonómiatörekvések képviselőit, és ez év január 8-án az erdélyi magyar pártok közös nyilatkozatot írtak alá az autonómiaelképzelések összehangolásáról.

A lap szerint ennek ellenére nincs egyetértés az autonómiaküzdelemben, amit az is bizonyít, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) távol maradt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakításának százéves évfordulójára Sepsiszentgyörgyre összehívott székely nagygyűlésről. A Krónika idézte az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), valamint az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei vezetőinek a közös állásfoglalását, mely szerint az RMDSZ "nem vállalt sorsközösséget az autonómiaküzdelemben", és esetében erősebb a román hatalomnak való megfelelési kényszer a székely-magyar önrendelkezés ügye melletti elkötelezettségnél.

A Krónikának nyilatkozó Tőkés László EMNT-elnök szerint a januári egyezség névlegesnek bizonyult. Az EP-képviselő azt is kifogásolta, hogy az RMDSZ az egyedüli az utódállamokbeli fontosabb magyar szervezetek közül, amelyik visszatáncolt a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanácsból. "Mit várunk el a románoktól, a többségi hatalomtól, ha a mi legnagyobb érdekképviseleti szervezetünk nem áll teljes mellszélességgel az ügy mellé?" – tette fel a kérdést Tőkés. Az EMNT elnöke szerint a magyar nemzetpolitika új fordulata kivételes elbírálásban és támogatásban részesíti az RMDSZ-t, ezért személyesen Orbán Viktor kormányfő támogatására és Szili Katalin miniszterelnöki megbízott közbenjárására volna szükség ahhoz, hogy autonómiaügyben előre lehessen haladni.

Kulcsár-Terza József háromszéki parlamenti képviselő – aki tavaly decemberben terjesztette a bukaresti törvényhozás elé az SZNT autonómiatervezetét – elmondta: kezdeményezésével egyedül maradt, de a parlamenti viták során az RMDSZ végül is "korrektül" kiállt az ügy mellett. "Ha nem mutatunk fel közös erőt, akkor Bukarest hátradől, és kér egy kávét. Eredmény csak akkor lesz, ha komolyan és közösen tudunk lépni" – fogalmaz a háromszéki MPP-s politikus, aki szerint az is egyértelmű, hogy az autonómia megközelítése terén sokat javult az RMDSZ azóta, hogy Markó Bélát Kelemen Hunor váltotta a szövetség élén.

Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Krónikának nyilatkozva megállapította: "a cél közös, de a hozzá vezető utak terén eltérnek az álláspontok". Az RMDSZ szerint előbb alkotmánymódosítás kell az autonómiával kapcsolatos törvénytervezet tárgyalásához, az SZNT szerint viszont nem. A politikus az alkotmánybíróság határozatára hivatkozott, mely szerint még az alkotmánymódosítás folyamán sem lehetne bevinni az alaptörvénybe a magyar nyelv regionális hivatalos státusát. Hozzátette: ez csak akkor lenne megvalósítható, ha új alkotmány születne.

Székely szerint Székelyföld határai és a székely székek szerepe kapcsán sincs egyetértés a magyar pártok és szervezetek között. A politikus viszont úgy vélte: ezek a nézetkülönbségek áthidalhatók lennének, ha volna kompromisszumkészség. A sepsiszentgyörgyi nagygyűlésről való távolmaradást firtató kérdésre az RMDSZ ügyvezető alelnöke annyit mondott: "a nem megfelelő kommunikáció volt az oka", emlékeztetve, hogy az SZNT minden előző rendezvényét támogatták.

MTI