Fotó: hirmondo.ro

Egy közvélemény-kutatás eredményei szerint a sepsiszentgyörgyi románok jobban keresnek és elégedettebbek a magyaroknál, mégis nagyobb arányban szeretnének elvándorolni, mint a magyar közösség tagjai.

A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által készített közvélemény-kutatás eredményeit csütörtökön mutatták be Sepsiszentgyörgyön, a kutatás megállapításairól a Maszol.ro portál írt.

A reprezentatív kutatás során a múlt év végén és 2019 elején 590 magyart és 217 románt kérdeztek helyzetéről és a román-magyar viszonyról.

A kutatás egyik megállapítása, hogy a románok jelentős többsége az állami szektorban, főként a fegyveres és biztonsági erőknél dolgozik, és lényegesen nagyobb a jövedelmük, mint a többségében versenyszférában dolgozó magyaroknak.

Amint a kutatást vezető Székely István Gergő elmondta: míg a közölt adatok alapján a magyar családokban az egy főre eső havi jövedelem 1384 lej (92 728 forint), addig a román családokban 1711 lej (114 637 forint).

A kutatás során megkérdezett magyarok többsége azt nyilatkozta, hogy Kovászna megyéből származik, míg a románok többségének származási helye Erdélyen kívüli. Bár a kutatás szerint a román közösség tagjai elégedettebbek és jobban keresnek a magyaroknál, nagyobb arányban vándorolnának el Sepsiszentgyörgyről.

A megkérdezett románok 32,6 százaléka nyilatkozta, hogy Románia más térségeibe költözne, a magyaroknak csak 5,1 százaléka tervezi az elvándorlást. Arra a kérdésre viszont, hogy tettek-e konkrét lépéseket is az elvándorlás ügyében, nagyon kevesen válaszoltak igennel.

Mindkét közösség tagjai szerint Sepsiszentgyörgyön jobb az etnikumközi viszony, mint az országban általában. A magyar közösség jogairól azonban merőben más véleményt fogalmaztak meg a megkérdezett magyarok és románok.

A sepsiszentgyörgyi magyarok többsége támogatja, hogy Sepsiszentgyörgyön legyen hivatalos nyelv a magyar, a románoknak viszont csak egyharmada fogadná ezt el. Míg a magyarok 80 százaléka erősítené a decentralizálást, a románok többsége a központosítást favorizálja.

A megkérdezett románok kétharmada csak az anyanyelvű kötelező oktatást és a kétnyelű feliratokat támogatja, elutasítja ugyanakkor a magyar nyelvű egyetemi oktatást, a különálló iskolákat, az anyanyelvhasználatot a közintézményekben és az autonómiát. Néhány százalékuk még a választhatóság jogát is megtagadná a magyaroktól. Székely István Gergő megjegyezte: az elutasított jogok többsége törvényben szavatolt közösségi vagy egyéni jog.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az adatok azt tükrözik, hogy a városban – de valószínű, hogy egész Székelyföldön – létezik egy foglalkoztatási jellegű etnikai diszkrimináció a magyar közösség hátrányára. A politikus azt mondta: nehéz elfogadni, hogy miközben a románok arra panaszkodnak, hogy keserű sorsuk van Székelyföldön, addig nagy részüknek állami munkahelye és magasabb jövedelme van, mint az ott élő magyaroknak.

A polgármester a románok többségének állami foglalkoztatottságával magyarázta, hogy míg a székelyföldi magyarok a decentralizációban, az erős önkormányzatokban hisznek, addig a régió román lakossága az erős államban érdekelt.

Gazda Árpád / MTI

10 hozzászólás

  1. antal m.

    A napnál világosabb, hogy a románoknak a magyarlakta megyékben sokkal több jövedelmük van mint az ős lakó magyarságnak! Csak az olyanok mint Ciolos-ék állítják azt, hogy a magyarok előnyben és segítve vannak az állami alapokból!? Nagy hazugság! Kiderül, egyre jóban ki szúr a szeg a zsákból, hogy a valóságokról kezdenek beszélni,- románok magas tisztségekbe vannak be gyűjtve a Székelyföldre! HELYTELENSÉG ARRÓL BESZÉLNI, HOGY ELVÁNDOROLNÁNAK A MAGYAR LAKTA TÉRSÉGBŐL!??

    Válasz
  2. Névtelen

    Egyáltalán mi keresnivalója van egy rrománnak Sepsiszentgyörgyön?

    Válasz
    • Sorok-Soros

      Na ez is az egyik oka,hogy a romanok tobbet keresnek,amit kerdezett nevtelenul.

      Válasz
      • Tóducz

        S.S.Dzsóé, szaladgálnak az ötletei szanaszét? Kapkodja össze őket lepkefogóval!

        Válasz
  3. marczy

    Hát kéremszépen, Finnországban külön(!) svéd bíróságok vannak, ahol svéd nyelven zajlik minden. No, erre varrjanak gombot a románok…
    A románok többsége persze, hogy az erős államban érdekelt, mert a franciák már az ükapjuknak is átmosták az agyát. A nagyobbik baj az, hogy a magyarok agyát is mosták, ez vezetett a magyarosító politikához a világháború előtt, ami aztán Trianonban és az után vissza is ütött.

    Válasz
    • Nyilas

      Kedves marczy úr.
      Mi volt az a magyarosító politika a világháború előtt, ami aztán Trianonban, és az után vissza is ütött?

      Válasz
    • Dobai

      marczynek tökéletesen igaza van a magyarosítási
      politikával kapcsolatosan. A magyarok Magyarban is kisebbségben
      élnek. Az elmagyarosított és elmagyarosodott “magyaroknak” nagy
      szerepük volt az ország feldarabolásában. Most is azon munkálkodnak,
      hogy a még meglévőt padlóra tegyék.
      A magyarosítás Mo.-n még durvább volt, mint a románosítás
      Ro-ban.
      Idézet:
      “Az erőszakos magyarosítás létezését jópáran letagadják,
      azonban ennek ténye mellett rengeteg dokumentum van,
      amelyből kitűnik, hogy a magyarosítók nem takargatták,
      hogy ők erővel is készek asszimilálni a kisebbségeket.
      Az egyik példa erre a zala megyei horvát falvakban történt
      asszimilációs törekvések a 20. században.
      Idős emberek elbeszélései szerint többféle eszközt bevettek a
      tanárok a horvát gyerekek magyarosítására, még a verést is.
      Az iskolába menet a gyerekeknek szigorúan tilos volt horvátul beszélni,
      mert aki ezt megtette, az iskolában megszégyenítésképp szamárfület kapott.
      Amikor a tanár megkérdezte a gyerekeket: „Mik vagytok ti gyerekek?”
      A gyerekek erre azt mondták horvátok, amiért a tanárok többször megverték őket,
      míg végül azután már azt mondták, hogy magyarok.”
      (Forras: Magyarosítás-Wikipedia)

      Hé, nyomás primitív tótok(oltott magyarok), gyorsan-gyorsan el kell kezdeni a höbörgést.

      Válasz
      • Tóducz

        Dobai úr, kiugrott Önből a csintalan zsidó! Ne bírta ki macesz nélkül a húsvéti ünnepeket!

        Válasz
  4. Névtelen

    Na menegessenek

    Válasz
  5. Tóducz

    Ezt a valóságot legalább 1918 óta tudjuk, hisz azóta ők voltak a jól fizetett állomásfőnökök, fő milicisták, sziguráncások, szekusok, srisek, ügyészek, bírók, tanfelügyelők, fogyasztóvédők, osztályvezetők, rektorok, dékánok, üzletvezetők, stb.!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.