Sepsiszentgyörgy déli részén az elmúlt évtizedben új lakónegyed jött létre, amelyet lakói Evergreen (Örökzöld) névvel illetnek. Fekvése idillikus: a Jókai Mór utca mögötti, többhektáros gyümölcsös felső végében terül el – az ott élők mégis tele vannak panasszal a városvezetés felé.
Megközelíteni ugyanis vagy a Farm, vagy a József Attila utca felől tudják a házaikat, de csak olyan gödrökön keresztül, hogy azokon még a tojás is összetörik, mielőtt a konyhába ér.
Az áldatlan állapotok és a lehetséges megoldások megvitatására a polgármesteri hivatal lakossági fórumot hívott össze, ott pedig kiderült a Farm utcaiak elégedetlenségének oka, ugyanis évtizedek óta várnak járdára és aszfaltútra.
Az első panaszos
A helyi tanács 2014-ben tizenegy utca korszerűsítését határozta el; köztük volt a Farm utca is, amely azonban máig poros és sáros maradt – ezzel kezdi gondjaik sorolását Tiberiu Diaconu, az Evergreen lakótársulás elnöke, aki többször is magyarázatot kért erre a polgármesteri hivataltól, de úgy érzi, hogy kitérő és általános jellegű, sőt, ellentmondásos válaszokat kapott. Mivel volt kérése, amire választ sem kapott, azt fontolgatja, hogy pert indít a város ellen. 40 ház 104 lakójáról van szó, akik a villany- és vízvezetéket is maguk építették ki, és bár adót fizetnek, még semmit sem kaptak cserébe – magyarázza. Illetve kaptak néhány villanyoszlopot, de utólag azt is tisztázatlan eredetűnek nyilvánította ugyanaz a városgazdálkodási iroda, amely kiosztotta őket.
A tizenkét utcából álló új lakótelepnek egyébként már a létrehozása sem volt egyszerű: Diaconu elmondása szerint a néhai polgármester, Albert Álmos hallani sem akart róla, és a telektulajdonosok három évig pereltek, míg a bíróság végül nekik adott igazat, s elkezdhették az övezeti városrendezési terv elkészítését. De ez már a múlté. Most azt szeretnék tudni, hogy milyen okból maradt el a Farm utca korszerűsítése – ezt a Jókai Mór utcától a Pacé oldalán levő víztartályig kellett volna elvégezni a vonatkozó tanácshatározat szerint –, és mi lett az erre a célra szánt, közel 400 ezer euróval (aminek oroszlánrésze, 314 ezer euró az országos fejlesztési alapból, azaz a kormánytól származik). Ha ugyanis a Farm utcát rendbe tennék, és az Evergreen negyed utcáira is dobnának némi törmeléket – ennél többet egyelőre nem várnak el –, akkor lényegesen megváltoznának a közlekedési viszonyok a domboldalban.
Most a Farm utcából nem lehet egyből balra térni a Diófa utcába – ez az új telep főútja, amelyből a kisebb, zömmel szintén gyümölcsfákról elnevezett utcák nyílnak –, hanem előre kell menni a víztartályig, mert csak ott lehet megfordulni.
Az úttest olyan hepehupás, hogy alacsony kocsival nem is járható, taxi nem vállal oda fuvart, de az sem biztos, hogy a mentőnek, tűzoltónak sikerül felvergődnie.
Nedves időben a kukásautó sem tud kimenni, a köztisztasági alkalmazottak a hátukon viszik le a szemetet a házaktól – meséli. És nem az utcák minősége az egyetlen bajuk: noha az önkormányzat állja az utcai világítás költségeit, a hálózat kiépítését törvénytelennek tartja, ezért újabban égőt sem hajlandó cserélni.
Lakónegyed magántulajdonban
Az Evergreen egy teljes egészében magántulajdonban levő negyed, amelynek bejáratához a lakók akár sorompót is tehetnének. Az önkormányzat pedig nem fektethet be a más tulajdonába – szögezte le a január 31-én mintegy 70 érdekelt helybeli részvételével megtartott lakossági fórumon Antal Árpád. A polgármester elmondta: azért hívta össze az új lakónegyed, illetve a Farm utca lakóit, hogy közvetlenül tájékoztassa őket, mert úgy látja, hogy Diaconu – aki az állami rendőrség alkalmazottja – sok esetben valótlanságokat terjeszt, vagy elferdített módon tálalja a dolgokat, és mindig követelőzően, fenyegetően lép fel.
Ez olyan „milicista módszer” – mondta –, ami nyomásgyakorlással, kiskapu-kereséssel a törvényt akarja kicselezni.
Azt kell eldöntenünk, hogy a konfrontálódást vagy az együttműködést választjuk – szögezte le, és hozzátette: elege van a folyamatos támadásokból és feljelentgetésekből. Ha háború, akkor az Evergreen negyed utcai világítása megszűnik – eddig ugyanis a városháza az ott élő adófizetők iránti jóindulatból átvállalta ennek az árát, noha semmi keresnivalója sincs ezekben az utcákban.
Jogilag ugyanis tiszta a helyzet: habár az új utcák nagy részéről az ott lakók zöme 2018 végén lemondott, amíg ezt mindannyian meg nem teszik, az önkormányzat nem ruházhat ott be, és nem kezdhet velük semmit. (Ahogy a hozzászólásokból kiderült, még négy lakó nem engedte át az utcarészét, közülük egynek az iratcsomója folyamatban van, kettő külföldön él, a negyedik pedig a jelek szerint ragaszkodik tulajdonjogához.) Ha az új utcák száz százalékban a város tulajdonába kerülnek, akkor elindulhat azok rendezése, javítása, karbantartása – amihez mind tanulmányok, tervek, engedélyek, közbeszerzési eljárások kellenek, vagyis évekbe telhet az is, amíg követ sikerül elteríteni, hiszen a városnak sok más korszerűsítésre váró utcája is van, ezekre is nehezen kerül pénz.
Ami a közvilágítást illeti, Diaconu ezzel kapcsolatban sem mondott igazat, mert nem rendelkezik építkezési engedéllyel a hálózat kiépítéséhez – tette még hozzá a polgármester, de ezt és az Evergreen utcáinak átengedésére vonatkozó kijelentéseit többször is meg kellett ismételnie – sőt, az önkormányzat szakembereinek szavával (a városháza részéről hat vezető beosztású tisztviselő volt ott) is meg kellett erősítenie. Egy másik polgár arról próbálta meggyőzni, hogy legalább az átengedett utcák kövezését kezdjék el, neki is ismételten el kellett magyarázni, hogy ezt a törvény nem engedi.
A 155 éves Farm utca gondjai
Közben pedig felforrósodott a hangulat – a Farm utcaiak ugyanis felháborodásuknak adtak hangot amiatt, hogy egy új és magántulajdonban levő negyed gondjait osztják, amikor ők évtizedek óta várják az aszfaltozást, és a körülményeik nem javultak, hanem romlottak.
Száraz időben por van, esős időben sárban járnak, gödrökön döcögnek, még egy betonlapokból kirakott járda sincs, gyakorlatilag az előpataki eltérőtől kezdve csak gumicsizmában lehet hazamenni.
155 éves utcáról van szó – panaszolta Bodor Károly, aki 1972-ben, még gyermekként költözött oda a szüleivel, és a kilencvenes években az elsők között épített házat a szomszédjukban. Azóta sok minden változott, de ők még csak a hátrányait látják: kertjük ugyanis minden nagyobb eső után – és a tavaly nyáron sok volt – feltelik vízzel, napokig tart a kiszivattyúzása, mert nincs lefolyása. (Pár nap múlva ezt a helyszínen is elmagyarázta: a Pacéról minden víz a Farm utcán ömlik végig, mert a hajdan meglévő sáncok nagyrészt eltűntek. A gyümölcsösben nem csak az Evergreen lakótársulás tagjai építkeztek, gomba módra szaporodnak az új házak, amelyeknek bejárat kell, a sáncokat tehát betömik. Ami megmaradt, azokat sem takarítják, felteltek hordalékkal, bokrokkal – embermagasságú a parlagfű, senki sem irtja –, az átereszek ugyanúgy. Már ahol megvannak. Mert lent, a Jókai Mór utcában az egykori árkok, lefolyók csak darabjaikban maradtak meg, néhol csak arasznyi csövekkel, ahol megáll a víz, és sokszor lentről telnek fel ismét a Farm utcai bennvalók.)
Az utcában időnként szórnak el aszfalttörmeléket (habár a szintén ott lakó dr. Antal Álmos kórházigazgató ezt rákkeltő hatásúnak tartja), de az sem sokat ér, mert egy mezőgazdasági vállalkozás ott hordja fel és le nehéz teherautókkal a Szépmezőn megtermelt árut. Ráadásul az utca szintje az évek során annyira megemelkedett, hogy már onnan is befolyik a víz az udvarra, a szennycsatorna-vezetéket pedig olyan magasan helyezték el, hogy az alacsonyabban fekvő házakból csak átemelő pumpával tudnak rácsatlakozni.
Bodor Károlyt – aki annyit járt már a városházára, hogy a kapus önkormányzati alkalmazottnak hitte – főleg a hatóságok hanyagsága bosszantja: hogy nem figyeltek oda az esővíz-levezető árkok megőrzésére, és hogy csak hitegetik őket a korszerűsítéssel. Az új kábeleket ugyan lefektették, de az utca elején még a múlt rendszerből maradt villanypóznák éktelenkednek, csak a felső, még lakatlan, szűkebb szakaszon vannak új oszlopok. Kinek? – kérdezi, de a legfájdalmasabb kérdése mégis az, hogy miként biztassa itthon maradásra kisebbik gyermekét (a nagyobbik már elment), ha azt látja, hogy 30 évi demokrácia alatt még egy járda sem jutott a Farm utcai adófizetőknek.
Házi feladatok
Ez valóban régi adóssága az önkormányzatnak, többször be is tervezte a Farm utca korszerűsítését, csakhogy valami miatt mindig elmaradt, a Rózsa utcával együtt – ismerte be Antal Árpád, megjegyezve, hogy nem csak rajtuk múlott: különféle programok voltak, amelyeket a különböző, sűrűn változó kormányok megszüntettek, a Diaconu által emlegetett finanszírozást pedig a számvevőszék támadta meg, azért dőlt dugába.
A lakók szóvá tették még a Farm utca sarkán 25 éve félbemaradt építkezést, és a szemközti „lovardát”, ahol leírhatatlan, az utcáról is jól látható körülmények között tartják az állatokat (az illetékes hatóságok elnézése mellett), valamint azt, hogy a városnak egy szivattyúja sincs, a katasztrófaelhárítás pedig nem siet a beavatkozással. A város elöljárói elmondták, hogy segítettek, amikor víz volt, az infrastruktúra kiépítésével is haladtak, a nehézgépjárműveket megpróbálták kitiltani a városból, de a prefektus megtámadta a rendeletet.
Az aszfaltozással nehezen haladnak, de az elmúlt években már több kövezett utcát korszerűsítettek, a Farm utcára is sor kerül. Elhangzott az is, hogy az Evergreen negyed villanypóznáit nem a város adta a lakóknak, hanem az áramszolgáltató (csak a városnál voltak elraktározva), az utcák szélessége pedig nem mindenütt egyforma (ahogy az övezeti városrendezési terv előírja), végül pedig – már általános hangzavarban – Antal Árpád megígérte, hogy jobban odafigyelnek a Farm utca karbantartására, amikor pedig az Evergreen utcáiról az utolsó lakó is lemond, három napon belül rendkívüli tanácsülésen átveszi ezeket az önkormányzat, és új közvilágítást épít.
A fórum ezek után feloszlott, másnap azonban Tiberiu Diaconu ismét megjelent a polgármesteri hivatalban, és lapunkhoz is eljuttatott egy papírt, amelyet úgy mutatott be, mint a villanyhálózat kiépítésére a városháza által kiadott engedélyt. A polgármesteri hivatal szerint azonban ez nem építkezési engedély – azt egy hosszabb eljárással lehet kiváltani, amit a lakótársulás elnöke elmulasztott –, hanem csak egy olyan jóváhagyás, amely a lakók házainak áramellátására vonatkozik, semmiképp sem az utcai világításra. Úgy tűnik tehát, hogy a háború folytatódik.
Demeter J. Ildikó / Háromszék