Lecserélt román korrupciós lemez

Megszűnt volna a korrupció Romániában? A bukaresti belpolitika évekig a törvénysértő módon meggazdagodott, megvesztegethető kormánypárti politikusok leleplezéséről szólt.

Szinte hetente vittek el egy-egy szociáldemokrata politikust – ritkán más formációhoz tartozót is – a hírtelevíziók élő közvetítése közepette. Az azóta az európai főügyészi poszttal megjutalmazott Lau­ra Codruța Kövesi kíméletlen harcot vívott a tiszta közéletért, a jogállamiságért a titkosszolgálatokkal megerősített román korrupcióellenes ügyészség (DNA) élén. Ha az érdekek úgy kívánták, egy marosvásárhelyi katolikus gimnázium is célkeresztbe került.

Aztán tavaly novemberben újabb államfői mandátumot szerzett Klaus Johannis, kevéssel utána pedig hatalomra jutott korábbi pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Azóta szinte láthatatlanná vált a DNA. Nemrég őrizetbe vették, majd két hónapra hatósági felügyelet alá helyezték Kövesi korábbi jól ismert ügyészét, Mircea Negulescut. Ő volt az, aki évekkel ezelőtt azzal gyanúsította meg Victor Ponta korábbi szociáldemokrata párti miniszterelnököt, hogy törvénytelenül fogadott el támogatást Tony Blair volt brit munkáspárti kormányfő romániai előadásának megszervezésére. Csakhogy a mostani gyanú szerint a pénzmosási ügy nem létezett, Negulescu bizonyítékokat hamisított, és megpróbált tanúkat megfélemlíteni, hogy arra kényszerítse őket: tegyenek hamis vallomást az ügyben. A DNA ügyészét hivatali visszaéléssel, az igazságügyi hatóságok megtévesztésével és okirat-hamisítással is meggyanúsították.

A megkopott, hiteltelenné vált és politikailag már okafogyott „korrupcióellenes harcot” a járvány beköszöntével a „koronavírus elleni harc” váltotta a román belpolitikában. Johannisék, azaz a hatalmon lévő jobbközép liberálisok retorikája szerint a szociáldemokraták alkotmánybírósági óvásokkal akadályozzák az egészségügyi intézkedéseket szolgáló törvényeket, rendeleteket, a szabálysértők oldalán állnak. Az ellenzék viszont a pandémia kezelésében tapasztalt káoszt, a hiteltelenséget és a „gazdasági katasztrófát” kéri számon a Ludovic Orban vezette kisebbségi kabineten. Közben a koronavírussal kampányoló kormány képtelen eldönteni, hogy a jelenlegi romániai járványhelyzet súlyos-e vagy sem. Mert ha igen, akkor szó sem lehetne a szeptember végére kitűzött helyhatósági választások megtartásáról. Csakhogy a nemzeti liberálisok mielőbb szeretnének túl lenni a megméretésen, hiszen most még magabiztosan vezetik a népszerűségi listákat. A siker érdekében különösebb lelkiismeret-furdalás nélkül csábítják soraik közé az ország sírásójának kikiáltott Szociáldemokrata Párt (PSD) győzelemre esélyesnek számító polgármestereit.

A járványhelyzet kezelésében kiszámíthatatlan, sokszor a közvélemény nyomása alapján döntő, a parlamenti többség hiánya miatt kiszolgáltatott bukaresti kormány, illetve a PNL továbbra is csak a PSD tartós népszerűtlenségére és hibáira számíthat. Szerencséjére a szociáldemokraták minden tőlük telhetőt elkövetnek a nemzeti liberálisok megsegítéséért. Néhány nappal ezelőtt a PSD ismét bemutatkozott a klasszikus politikai balfácán szerepében. Az ellenzéki pártnak annak ellenére sem sikerült biztosítania a kormány elleni bizalmatlansági indítvány vitájához szükséges parlamenti jelenlétet, hogy előzőleg megígérte: garantált az Orban-kabinet bukása, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői és szenátorai nélkül is elegendő voks lesz a kezdeményezés támogatására. Aztán a nagy napon hirtelen beteget jelentett néhány PSD-s honatya, ami négy másik párt távolmaradása mellett elég volt a törvényhozás határozatképtelenségére. A helyhatósági kampány kezdetére időzített szociáldemokrata izomfitogtatás arcra eséssel végződött. Rosszabbul nem is mutatkozhatott volna be a frissen megválasztott pártelnök, Marcel Ciolacu. Nem véletlen, hogy a PSD egy gyengén muzsikáló kormánnyal szemben sem tud javítani szavazói támogatottságán. A párt jelenlegi politikusi gárdája szürke és hiteltelen. Hol van már az Adrian Năstase volt miniszterelnök nevével fémjelzett időszak?

A húsz százalék körüli népszerűségi mutatókkal rendelkező szociáldemokratáknak paradox módon még jól is jöhet a bizalmatlansági indítvány sikertelensége. Egy bukott, de ügyvivőként az év végén esedékes parlamenti választásokig vélhetően hatalmon maradó Orban-kormány az ellenzék gáncsoskodásával magyarázta volna a járványhelyzet elégtelen kezelését. Márpedig a PSD démonizálása volt eddig a leghatékonyabb kampányeszköze Johanniséknak. Ha nincs ki ellen szavazni, akkor a romániai voksolók harci kedve hagyományosan csökken, ami mindig a – főleg vidéken, kisvárosokban, falvakban – jól szervezett szociáldemokratáknak kedvez. Ez hatványozottan igaz a helyhatósági megméretésekre. Az egyfordulós polgármester-választási rendszer is a PSD-nek kedvez, hiszen a PNL sok helyen többpárti együttműködésre kényszerül, számos településen pedig egy vagy több jobboldali, liberális jelölt osztja meg a szociáldemokraták ellen hangolható szavazókat. Éles harc színhelye lesz Bukarest is. Itt a PSD színeiben induló Gabriela Fireának, de a nemzeti liberálisok és a Mentsétek meg Romániát Szövetség által közösen támogatott Nicusor Dannak sem lesz könnyű dolga: az előbbi helyzetét Călin Popescu-Tăriceanu volt miniszterelnök indulása nehezíti, az utóbbi esélyeit Traian Băsescu exállamfő jelöltsége csökkenti. Firea bukaresti győzelme az egykori újságírót a szociáldemokraták megkerülhetetlen élpolitikusává tenné.

Az alacsony romániai szavazói részvétel az RMDSZ-nek is kedvezne. Azokon az erdélyi helyszíneken, ahol nincs magyar többség, a motiváltabb szavazóbázis meglepetéseket okozhat. Az RMDSZ számára szimbolikus jelentőségű sikert hozhat Soós Zoltán marosvásárhelyi győzelme. A Bolyaiak városának élén húsz év után állhat újra magyar ember. A felmérések a függetlenként induló, de összmagyar politikai támogatást élvező Soós győzelmét jelzik. Dorin Florea eddigi polgármester nem indul újra a posztért, több más román jelölt viszont igen, ami megoszthatja, de el is bizonytalaníthatja a városban az 1990-es évek eleje óta már többségben lévő románokat.

Soós Zoltán történelmet írhat Marosvásárhelyen.

Pataky István / Magyar Nemzet

8 hozzászólás

  1. várközi

    Bizony szépek a nagyszebeni központi szász házikók.

    Válasz
    • antal m.

      Akinek ízlése van, / ?/él vele!

      Válasz
      • várközi

        Pontosan, akinek hatalma van, az “megszerzi” azokat.

        Válasz
  2. Bástyaközi

    Jó elemző írás.

    Válasz
  3. TÓDUCZ

    Lecsó és kusza UDMR-és és hitgyülis propaganda cikk a Magyar Nemzetben. A cikk írójáról csak annyit érdemes megjegyezni, hogy Marosvásárhelyen született 1971.máj.18-án, s hogy 1998-ban a budapesti ELTE-n szerzett diplomát romák nyelvből és irodalomból. Csak az furcsállom, hogy miért ment Budapestre romák nyelvet és irodalmat tanulni, s miért nem Bukarestbe, ha romák tudása mértékét a legmagasabb szintre szerette volna fejleszteni?!

    Válasz
    • antal m.

      Toducz úr!
      Mintha Önnek Soós úr, vitte az Ön hivatalába a piros könyvecskét, hogy tesz most ellene?
      Ha Soós egy jó közösséget szerető ember, hadd győzőn a választáskor, mit kell piszkálni !

      Válasz
      • TÓDUCZ
  4. ez van

    Még nem ment le a nap!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük