Lejtőn a lej, emelkedőben a kamat

Mugur Isărescu

A szomszédos országok nemzeti devizáitól eltérően a román lej leszálló ágon, ennek oka pedig a külkereskedelmi mérleg hiányának mélyülése – jelentette ki tegnap Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank elnöke.

A román pénz gyengülésével emelkedik az infláció és a bankközi kamatláb is, igaz, a gazdaság bővülése is magasabb a vártnál.

Az euró hivatalos árfolyama szerdán meghaladta a 4,6 lejt, tegnap pedig elérte a 4,6279 lejt, és a dollár is drágul: hétfőn még 3,9564 lej volt, tegnap már 3,9865 lejre nőtt a referencia-árfolyam.

A leértékelődés pedig kis számokkal, de folytatódik, mert a kivitel egyre kevésbé fedi le a behozatalt, és ez nyomást gyakorol az árfolyamra – fejtette ki Isărescu, aki aggasztónak tartja a 8 milliárd eurót meghaladó külkereskedelmi mérleghiányt, és azt, hogy a román gazdaságban „csaknem minden a fogyasztókon múlik”. A jegybank tegnap felfelé módosította az inflációs előrejelzést is: a korábbi prognózisban szereplő 1,9 százalék helyett immár 2,7 százalékot várnak – közölte az intézmény elnöke. Isărescu úgy véli, hogy az adótörvénykönyv módosítása nélkül  „jobban nézett volna ki” a mutató.

2017 első kilenc hónapjában a külkereskedelmi mérleg hiánya elérte a 8,8 milliárd eurót, ami 1,9 milliárd euróval meghaladja az előző év azonos időszakában regisztrált összeget – derül ki az Országos Statisztikai Intézet tegnap nyilvánosságra hozott adatsoraiból. A január–szeptember időszakban az export 9,2, az import pedig 11,8 százalékkal bővült 2016 első kilenc hónapjához mérten.

Az inflációs előrejelzés sem kedvező: ha nem lettek volna ezek az adóügyi mozgások, 2017 végén 2,3 százalék lett volna, 2018 végén pedig 3,1 százalékot várnak, ami azt jelenti, hogy jövő márciusig fognak nőni az árak, ámbár Isărescu szerint „egyáltalán nem könnyű előre jelezni, hogy mi fog történni, amikor az adók hol nőnek, hol csökkennek. Vagy csökken az áfa, vagy éppen nő a jövedéki adó.”

Elmondása szerint az inflációra a legnagyobb hatást a termelési költségek növekedése és a fizetésemelések gyakorolják, miközben nagy a bizonytalanság az energiaárak alakulását illetően, amit az árliberalizáció okoz. Külső tényezőként Isărescu a kőolajárak alakulását említette meg, de hozzátette: „sokat segít, hogy Európában nem szárnyal az infláció, de nincs is már defláció”.

A háromhavi irányadó bankközi kamatláb (a ROBOR 3M) csütörtökön az előző napi 1,86 százalékról 1,87 százalékra nőtt, a hathavi pedig 2,03 százalékra – közölte a Román Nemzeti Bank. A kilenchavi irányadó bankközi kamatláb is nőtt: a szerdai 2,07 százalékról 2,08 százalékra bővült. A háromhavi ROBOR értéke azért fontos, mivel ennek alapján számolják ki a változó kamatozású hitelek törlesztőrészletét, miközben a hathavi ROBOR-t a jelzáloghitelek törlesztőrészletének kiszámításakor alkalmazzák.

A kilenchavi ROBOR-t a kereskedelmi bankok által egy másik kereskedelmi banktól felvett kölcsön kamatjának kiszámításakor használják. Szeptember elején a háromhavi ROBOR még 0,92 százalékon állt, míg az év elején 0,87 százalékos volt.

Lelassul a gazdaság

Felfelé módosította az Európai Bizottság (EB) Románia 2017-es és 2018-as gazdasági növekedési kilátásait: idén a korábban előre jelzett 4,3 százalék helyett 5,7 százalékos gyarapodást várnak, jövőre pedig a bővülés üteme a tavaszi prognózisban várt 3,7 százalék helyett elérheti a 4,4 százalékot – 2019-ben azonban már 4,1 százalékra lassul. Az őszi prognózis szerint az EB arra számít, hogy mind az euróövezetben, mind az Európai Unióban folytatódik a gazdasági növekedés: jövőre 2,1 százalékot, 2019-ben pedig 1,9 százalékot várnak. A tavaszi jelentésben az eurózónában még 1,8 százalékot, az EU egészében pedig 1,9 százalékot vártak 2018-ra.

Kolozsvár egy stadiont veszíthet

25–30 millió eurót veszíthet az adótörvénykönyv módosításai miatt Kolozsvár – nyilatkozta tegnap Emil Boc, a kincses város polgármestere, aki szerint 1989 óta egyetlen kormány sem támadott ennyire keményen a helyi önkormányzatokra, hogy megfossza őket pénzeiktől és a jövőbeni korszerűsítés esélyétől „Az adótörvénykönyv módosításai nyomán gyakorlatilag elveszítjük Kolozsvár beruházásokra szánt költségvetésének az egyharmadát. 25–30 millió euróról van szó, ami azt jelenti, hogy minden évben a kolozsváriak elveszítenek egy teljesen felszerelt multifunkcionális sportcsarnok megépítéséhez elegendő összeget, a pénzek pedig az állami költségvetésbe mennek azon összegek mellett, amelyeket eddig is utaltunk” – mondotta. Boc úgy véli, a kormány azért módosította az adótörvénykönyvet a helyi önkormányzatok kárára, hogy „vészmegoldásként megmentse kampányígéreteit”.

Elégedetlenek a rendőrök

Katasztrofális következmé­nyekkel jár a társadalombiztosítási hozzájárulásoknak a munkavállalóra történő átruházása a rendőrök, csendőrök, tűzoltók, a védelmi minisztérium, a hírszerzés alkalmazottjai és mások számára – állítja a rendőrök és szerződéses munkavállalók szakszervezete, amelynek közleménye szerint a felsorolt kategóriák nettó bére 5 és 20 százalék közötti összeggel csökken 2018 januárjában és februárjában. Ez elsősorban a bruttó minimálbérért, vagyis 1450 lejért dolgozó alkalmazottakat érinti majd, ami a belügyminisztérium dolgozóinak 75 százalékát jelenti – írják, és hozzáteszik: a következő időszakban többféleképpen tiltakozni fognak az adótörvénykönyv módosításai ellen.

Háromszék

1 Megjegyzés

  1. Tóducz

    Vigan visznek tönkre a hozzánemértő hozzáértő polgrajzosok.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük