Közleményben jelezte ÁSZ, hogy január 8-án élesítik a Jobbikra kiszabott, 331 milliós bírságot.
A Számvevőszék szerint a politikai hirdetések kihelyezésére kötött szerződések alapján a Jobbik 2017-ben a törvényi tilalom ellenére – jogi személyektől származó – nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el 331 millió 660 ezer Ft összegben.
A párt az állítólagos tiltott hozzájárulás elfogadásáért ezért első körben ugyanakkora összegű pénzbírságra számíthat, később pedig 331 millió forintot vonnak le központi párttámogatásából – vagyis, az ÁSZ a Jobbik költégvetésének zárolásával gyakorlatilag a megsemmisítésre ítélte a ellenzéki pártot, hónapokkal a választás előtt.
Ugyanakkor az ÁSZ részletes jelentése sem tartalmazza, hogy a Számvevőszék milyen adatok, információk alapján dolgozott, hogyan állapították meg a kérdéses, 331 milliós tétel nagyságát. Mindössze arra hivatkoznak, hogy „hatósági jelzést” kaptak a párt tiltott támogatásairól, vagyis arról hogy a Jobbik két gazdasági társasággal – a lapunkkal azonos tulajdonosi körhöz tartozó Publimont Kft.-vel és Mahir Cityposter Kft.-vel – kedvezményes árú szerződéseket kötött, politikai plakátok kihelyezéséről.
Bukott javaslatra hivatkoznak
Megkérdőjelezhető az Számvevőszék bírságot magyarázó érvelése is: szerintük tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe vagy rendel meg szolgáltatásokat. Az érvelés már ott sántít, hogy a piaci ár nem hatóságilag szabályozott fogalom, azt a kereslet és kínálat találkozása szabja meg.
Másrészt, az ÁSZ csak úgy tesz, mintha egy tényleg életben lévő törvényre hivatkozna.
Korábban Schiffer András hívta fel rá a figyelmet, hogy a plakáttörvény kedvezményes hirdetési árakra vonatkozó tilalma valójában elbukott.
A Számvevőszék érvként hozza fel, hogy a Jobbik párt észrevételében hiteles ellenőrzési bizonyítékokkal, illetve egyéb alátámasztott érvekkel nem cáfolta az ÁSZ bizonyítékokon alapuló megállapításait.
Határidő-háború
Ez sem állja meg a helyét, hiszen Volner János, a Jobbik frakcióvezetője és Schön Péter, a párt gazdasági igazgatója december 21-én személyesen vitte be az Állami Számvevőszékbe azt a dokumentumot, amelyben reagálnak a több mint 660 millió frontos bírságot előrevetítő jelentéstervezetre. Volner elmondta, hogy összesen huszonöt oldalban szedték össze, hogy miért tartják az ÁSZ korábbi megállapításait jogszerűtlennek, szakmaiatlannak és minden valóságalapot nélkülözőnek.
A Jobbik cáfolta az Számvevőszék azon megállapítását is, hogy a párt nem adta le határidőre az ÁSZ-nak a költségelszámolásról szóló dokumentumokat: Schön Péter gazdasági igazgató szerint már az adatszolgáltatás első körében feltöltötték a kért iratokat feltöltötte az ÁSZ erre szolgáló internetes felületére, majd a 2017. szeptember 21-i személyes egyeztetésen kért plusz dokumentumokat is átküldtéka 2017. szeptember 25-ei határidőre. Ezt az ÁSZ szeptember 26-án meg is köszönte.
A második körös adatbekérés határidejét pedig maga az ÁSZ zárta le idő előtt: bár a szervezet szóvivője a Magyar Időknek október 3-i határidőről beszélt, a Jobbik adatcsomagját szeptember 29-én már nem fogadták.
Homályos érvek, milliós bírságok
Nem csak a Jobbikra járt rá rúd, igaz, rá a legjobban: Számvevőszék módszeresen végigbüntette az összes ellenzéki pártot – a Fidesz kivételével, ahol nem meglepő módon most nem vizsgálódik a volt fideszes Domokos László vezette testület. Az LMP például 8 millió forintra bírságolnák azért, mert a párt szerintük túl olcsón – 400 ezer forintért – bérelt egy 260 négyzetméteres angyalföldi irodát. párt azonban nem tudja, hogy ezt mi alapján számolták ki, hiszen bár volt kint értékbecslő, még a szakember véleményét sem ismerhették meg – pedig az ÁSZ-ról szóló törvény szerint a hivatalnak nyilvánosságra kell hoznia azt a módszertant, amely alapján vizsgálódnak.
Hasonló indokkal, 19 millió forintra bírságolnák az Együtt-öt is – a párt azt sem tudta meg pontosan, hogy melyik irodabérlést találta túl olcsónak az ÁSZ, a 444.hu cikke szerint csak gyanítják, hogy a fővárosi irodájukról lehet szó az Számvevőszék jelentéstervezetében. Pedig a testület tavaly is ellenőrizte, és rendben találta a párt bérleti szerződését. Az ÁSZ ráadásul egy adatvédelmi vizsgálatra is számíthat az Együtt ellenőrzése kapcsán: bírságukat részben azzal indokolták, hogy az ellenzéki párt támogatásként könyvelte el egy párttag 60 ezer forintos befizetését. Csakhogy, az ÁSZ hivatalosan nem is tudhatja, ki számít párttagnak, ami különösen védett személye adatnak minősül. Juhász Péter pártelnök ezzel kapcsolatban éles vitát is folytatott Horváth Bálint ÁSZ-szóvivővel, igaz, különösebb eredmény nélkül.