Fotó: libertatea.ro

Letette az elnöki hivatali esküt Vlagyimir Putyin hétfőn Moszkvában, a Nagy Kreml-palota András-termében.

A 65 éves Putyin, aki negyedik elnöki ciklusát kezdi Oroszország élén, a hivatalos adatok szerint a szavazatok 76,7 százalékával nyerte meg a március 18-i elnökválasztást. A hétfői eskütételét követően újabb hat évig kormányozhatja az országot. 

A beiktatási szertartásra ötezer vendéget hívtak meg a Kremlbe.

Oroszországnak áttörésre van szüksége az élet minden területén – hangsúlyozta elnöki beiktatási beszédében Vlagyimir Putyin a moszkvai Kremlben.

Elmondta: kötelességének és élete értelmének tartja,  hogy mindent megtegyen Oroszország jövője érdekében. Az országnak az elnök szerint korszerűnek és dinamikusnak kell lennie, lépést kell tartania a globális változásokkal, és nyitottnak kell maradnia a párbeszédre.

Az elnök szerint az ország védelme és biztonsága szavatolva van, amire ügyelni fog a jövőben is. Beszédében nagy fontosságot tulajdonított az életszínvonal emelésének és a szociális biztonság erősítésének, valamint az ország egységnek, öntudtának és hagyományainak.

"Oroszországnak több mint ezeréves története során nem egyszer kellett zűrzavarral és megpróbáltatásokkal szembenéznie, de mindig feltámadott, és főnixmadárként olyan magasságokat ért el, amelyek meghaladták mások erejét, amelyeket elérhetetlennek tartottak, a mi országunk számára pedig újabb trambulinná, új történelmi határrá váltak egy újabb, erőteljes előretöréshez" – mondta.

Putyin a Nagy Kreml-palota András-termében tette le az esküt, az ünnepségre ötezer vendéget hívtak meg; a politikai, a gazdasági, a kulturális élet és a média meghatározó személyiségei mellett az elnökválasztási csapat önkénteseit. Az elnök az eskütétel után megtekintette a Kreml díszezredének felvonulását, amely alatt 30 ágyúlövés dördült el.

Az elnök hivatalából a Nagy Kreml-palotába egy új, orosz gyártmányú, Kortezs típusú páncélozott limuzinon hajtatott, szakítva az orosz államfők Mercedes-használati hagyományával.

A 65 éves Putyin, aki negyedik elnöki ciklusát kezdi Oroszország élén, a hivatalos adatok szerint a szavazatok 76,7 százalékával nyerte meg a március 18-i elnökválasztást. A hétfői eskütételét követően újabb hat évig kormányozhatja az országot.

A jogi végzettségű elnök 1991-ig a KGB-ben szolgált, majd megfordult a szentpétervári önkormányzat vezetésében és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatói posztján is. 1999 augusztusában ügyvezető miniszterelnökké nevezte ki Borisz Jelcin elnök. Jelcin kiválasztott utódjaként, annak idő előtti lemondását követően, 1999. december 31-én lett ügyvezető államfő. Az elnöki posztra először 2000. március 26-án választották meg, majd 2004-ben újrázott.

Mivel az alkotmányos korlátozás miatt kettőnél többször nem lehetett egymás után államfő, 2008-tól 2012-ig miniszterelnök volt, majd – az elnöki posztot ebben az időszakban betöltő Dmitrij Medvegyevvel helyet cserélve – visszatért az elnöki hivatalba, amelynek mandátumát időközben hatévesre hosszabbították meg.

Ismét Medvegyevet jelölte kormányfőnek Putyin

Ismét Dmitrij Medvegyevet jelölte az orosz kormány élére hétfőn a hivatalába frissen beiktatott Vlagyimir Putyin elnök.

A kormányfő kinevezését jóvá kell még hagynia az orosz parlament alsóházának is, amely vitát tart a kérdésről. A miniszterelnöki szék sorsa ugyanakkor biztosnak tekinthető, mert az Állami Dumában a kormányzó Egységes Oroszország pártnak háromnegyedes többsége van. Vjacseszlav Vologyin házelnök és a négy frakcióvezető hétfői tanácskozásán eldőlt, hogy a kormányfő kinevezéséről nyílt szavazást fognak tartani.

Az országot 2012 óta kormányzó előző Medvegyev-kabinet hétfőn az elnöki eskütételt követően mondott le. Előzőleg, vasárnap Putyin köszönetet mondott a miniszterek munkájáért, külön kiemelve az 52 éves Medvegyev érdemeit. A RIA Novosztyi hírügynökség hétfőn, szakértői véleményekre hivatkozva azt állította, hogy Medvegyev a kormánytagok kevesebb mint felét fogja lecserélni.

Medvegyev - Putyinhoz hasonlóan – a mai Szentpéterváron született, jogi végzettségű és a 90-es évek első felében Anatolij Szobcsaknak, az orosz "északi főváros" néhai polgármesterének apparátusában dolgozott. Egy faipari vállalatnál, jogi igazgatói minőségben tett kitérő után Medvegyev követte Moszkvába az 1999-ben miniszterelnökké kinevezett Putyint.

Még ugyanabban az évben, amikor a betegeskedő Borisz Jelcin elnök ügyvezető államfővé nevezte ki Putyint, Medvegyev a Kreml apparátusának második embere lett. A 2000-ben megtartott elnökválasztás kampányában ő irányította Putyin stábját. Medvegyev ezután a Gazprom földgázipari monopólium csúcsain töltött be pozíciókat, majd onnan továbblépve az elnöki adminisztráció vezetését vette át, később pedig az országos projektek végrehajtásáért felelős első miniszterelnök-helyettes lett.

2008-ban, amikor Putyin az alkotmányos korlátozás miatt, két egymást követő elnöki ciklust kitöltve már nem maradhatott tovább a Kremlben, Medvegyevet jelölte maga helyett az államfői posztra, maga pedig négy évig a miniszterelnöki posztot töltötte be. 2012-ben azután az orosz politikai tandem két tagja helyet cserélt egymással.

Elnökként Medvegyev egy Putyinnál nyugatosabb és a nemzetközi színtéren kompromisszumkészebb vezetőként pozícionálta magát.

Olyanként, aki különös hangsúlyt fektet az ország modernizálására, az óvatos politikai reformokra és a korrupcióellenes harcra. Tavaly azonban, miniszterelnökként már éppen ő vált Alekszej Navalnij ellenzéki politikus korrupcióellenes kampányának célpontjává.
Dmitrij Medvegyev egyébként kormányfőként egyben az Egységes Oroszország párt elnöke is.

Pogár Demeter / MTI összeállítás