Sebastian Cucu kormánymegbízott felszólította Lázár-Kiss Barna Andrást, Barót polgármesterét, hogy távolítsa el a város főterén levő „törvénytelen építményt”, azaz azt a zászlórudat, amelyen a székely zászló lobog. A város elöljárója úgy nyilatkozott: nem látja értelmét a pereskedésnek, de megoldást keres arra, hogy újra felállíthassák a városképet évek óta meghatározó jelképet.

Fotó: Albert Egon

Lázár-Kiss Barna András szerint nincs sok értelme pereskedni, mert 2013-ban Szép Béla csak ideiglenes építkezési engedélyt kapott, a végleges hivatalosításra nem került sor, így – bár nyilvánvaló a szándék – a kormánymegbízottnak jogilag igaza van, ha nem tesznek eleget a felszólításnak, akár tetemes bírságot is kiszabhat.

Mint mondotta, felvette a kapcsolatot a volt néppárti elnökkel, s kérte, távolítsa el a zászlórudat. „Én nem úgy tekintek az ügyre, mint behódolásra, hanem úgy, mint a zászlórúd felújítására: az elmúlt években kicsit viseletes lett a rúd, ráfér a gondoskodás. Meggyőződésem, a református egyháznál megértésre találunk, s területükön, kicsit távolabb, mint jelenleg, de hamarosan újra lobogni fog a székely zászló” – jelentette ki Barót polgármestere.

Az öt éve az ideiglenes engedélyt megszerző Szép Béla úgy nyilatkozott, eleget tesz a felkérésnek, és harminc napon belül leszereli a zászlórudat. Mint mondotta, sajnálja, hogy annak idején nem sikerült minden feltételt teljesíteniük, ami miatt a hivatalos utat teljesen nem járhatták végig. Előbb a műemlékvédelmi hivatal emelt kifogást, arra hivatkozva, hogy túl közel a védettséget élvező katolikus templom, majd jogi kérdésként felmerült, közterületre kaphatnak-e végleges engedélyt.

Ő a közéletből kivonult, de a székely zászló továbbra is szívügye, felvette tehát a kapcsolatot a város polgármesterével, az EMNP baróti elnökével, Dimény Lászlóval és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács erdővidéki elnökével, Zsombori Csabával, akiktől azt kérte, az eddig is közös ügyet próbálják meg együtt képviselni az elkövetkezendőkben és megoldani, hogy továbbra is Baróton lenghessen a sárga-kék lobogó. „Az engedély lejárt, ezért ha nem bontom le, 20-100 ezer lej közti bírsággal sújthatnak. Én ezt nem tudom vállalni, de abban bízom, akadnak olyanok, akik vagy újrakezdik az engedélyek beszerzését, majd állnak a prefektussal való folyamatos pereskedés elé, vagy megtalálják a módját, hogy magánterületen húzzák fel újból a zászlót, ott, ahova már nem ér el Cucuék keze. Annak viszont nagyon tudok örvendeni, hogy ennyi éven keresztül háborítatlanul díszíthette Barót főterét zászlónk” – mondotta az EMNP egykori baróti elnöke.

Az elmúlt években Barót főterén szabadon lobogott a székely zászló, de azért az erdővidéki város nem kerülte el a mindenkori kormánymegbízott figyelmét: kötöttek bele pártszékházra kitett magyar zászlóba, és vetettek le városháza feliratot is.

Az Erdélyi Magyar Néppárt baróti szervezete 2013 januárjának végén egy pénteki napon tette ki székházára és a magyar állampolgársági irodának is helyet adó épületre a székely és magyar zászlót – ez már hétfőre szemet szúrt. Előbb egy rendőr kereste fel őket, s jelezte, ha idegen ország zászlóját teszik ki, akkor az a legkevesebb, hogy a román is mellette legyen. Dumitru Marinescu akkori prefektus sem sokat tétlenkedett, személyesen hívta fel Szép Bélát, a néppárt baróti elnökét, s kérte arra, lássák be, nincs értelme a feszültségkeltésnek, ezért vegyék le a szerinte törvényellenesen kihelyezett lobogót a pártszékházról.

„Arról próbált meggyőzni, a piros-fehér-zöld zászló attól függetlenül Magyarország zászlajának tekinthető, hogy azon van-e vagy nincs címer, s idézte az 1994/75-ös törvényt, mely idegen szimbólumok használatáról rendelkezik. Nem tudtam meggyőzni, hogy a címeres zászlót csak 1946-ig használták hivatalosan, így abban egyeztünk meg, ha továbbra is kifogásolnivalót talál tettünkben, akkor tudassa hivatalos úton velünk. Másnap reggel már megkaptuk az átiratot, amely a telefonbeszélgetésünkhöz képest semmilyen újdonságot nem tartalmazott. Nem vesszük be a zászlót, ha pedig büntetést ró ki ránk, jogi megoldást keresünk” – nyilatkozta akkoriban Szép Béla.

A néppárt 2013. február 27-én arról számolt be a sajtó képviselőinek, hogy a Magyar Polgári Párttal, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a Székely Társalgóval közösen a református templom előtti téren székely zászlót von fel. Ígérték, mindent a legnagyobb körültekintéssel készítenek elő, és az érvényben levő rendelkezéseket betartva állítják fel a mintegy tíz méter magas zászlótartóra az 5x3 méteres lobogót. „Ezzel is jelezzük a prefektusnak, a törvényt tiszteljük, s készek vagyunk betartani is, de jogainkból nem engedünk. A nemzeti kisebbségeknek az alkotmány 6. cikkelye garantálja, hogy jelképeiket szabadon és korlátozás nélkül használják, mi pedig élünk a felkínált lehetőséggel” – nyilatkozta.

Az óriászászló avatására március 5-én került sor. A felszólalók úgy fogalmaztak, a székely zászló közösségünk egységét fejezi ki, ha bántják, megvédése mindannyiunk ügye kell hogy legyen.

Az eseményen többek közt felszólalt Lázár-Kiss Barna András polgármester is, aki kijelentette: azért dacol a prefektussal, s nem veszi le az önkormányzat homlokzatáról az évek óta kihelyezett zászlót, mert úgy véli, jogunk van bárhol megjeleníteni jelképeinket.

A zászlóavatást követően az év nyarán Barót elöljárója a képviselő-testületnek arról számolt be, a hivatal bejárata felett elhelyezett Városháza – Barót felirat azért került le, mert eleget kellett tennie a bírósági ítéletnek. Dumitru Marinescu volt prefektus szerint a magyar szöveg nemcsak a közigazgatási törvény előírásaival volt összeegyeztethetetlen, de alkotmányt és jogállamiságot is sértett, sőt, a városlakókat is megtévesztette, ezért perelt.

Hecser László / Háromszék