Lovas birodalom Kézdialmáson (Magánvállalkozás)

Spink Csilla Apaccsal: a spanyol lépést nem minden lónak lehet megtanítani. Kátai Edit felvétele

Valóságos háziállatotthon a kézdialmási Táltos Paripa Lovarda udvara: a közel tíz éve működő farm 29 hátaslóval, tucatnyi kutyával, sok cicával, majorsággal, na meg egy szamárral fogadja a látogatót.

Sokan látogatják a farmot, hiszen heti rendszerességgel 130 tanuló és oktató vesz részt a lovas iskola programjain. Spink Csilla, a lovas birodalom megálmodója és megvalósítója nem kis büszkeséggel beszél a lovarda működéséről, ló és lovas kapcsolatáról.

Amerikából jöttem…

Spink Csilla informatikus férjével együtt az Egyesült Államokból költözött haza kézdialmási nagymamájához. Hívta őt a szülőföld, a felmenők iránti szeretet és a felelősség, hívő emberekként az isteni sugallat, de az is, hogy lovas terapeuta végzettségét és gyakorlatát itthon kamatoztassa. De férjével együtt, aki amerikaiként választotta a sokkal csendesebb falusi életet, nem titkolja, hogy itthon jóval olcsóbb az élet, a farm fenntartása, az állatok ellátása is sokkal kevesebbe kerül, mint az Államokban. Utazni is nagyon szeretnek, innen pedig könnyebb bejárni Európát, s a férje is könnyebben megtanul magyarul. És nem utolsósorban a háromgyermekes anyuka hivatásának érzi a lovas kultúra meghonosítását és terjesztését szülőföldjén.

A gyógyító kapcsolat

A Spink család kereken kilenc éve, 2011 augusztusában döntött úgy, hogy a felső-háromszéki faluban telepednek le, s nem egészen egy évre rá Csilla meg is nyitotta a lovardát. A kezdeti tervek szerint folytatni kívánta az amerikai gyakorlatot, három lovával lovas terápiára rendezkedett be.

A hippoterápia leginkább fizikoterápiás, rehabilitációs céllal alkalmazható, de pszichikai problémák kezelésében is javallott – magyarázza Csilla. Szakszóval élve, neurofiziológiai gyógytornás kezelésnek tekinthető, amely elsősorban, de nem kizárólag a gerinc és a függesztőövek különböző kórállapotaiban jelenthet nagy segítséget, vagyis korrigálja a testtartást. A gyógypedagógiai lovaglás pedig pszichés problémák esetén jelent segítséget.

S mert a lovaglás alapvetően ló és lovas harmonikus együttműködéséről szól, a terápia nem csupán lovaglásból, illetve a lóháton végzett különböző tornagyakorlatokból áll, hanem fontos eleme a lóval való foglalkozás, annak gondozása – magyarázza a terapeuta. Hiszen a felelősség és a bizalom érzése, az élmény, amit egy nagy állat irányítása és a vele való együttműködés jelent, az önbizalom növekedését és a viselkedésbeli problémák javulását mozdítja elő. Leghatékonyabban talán épp a fogyatékkal élőknél, ahol ráadásul a ló segítségével kapcsolat épül ki köztük és a hobbiból lovagló lovasok között is – magyarázza Tóth Tímea lovas terapeuta, a lovarda alkalmazottja, aki Ozsdoláról jár ide dolgozni.

Lovaglóiskola

Csilla azonban hamar belátta, hogy a nálunkfelé (is) újdonság erejével ható lovas terápia aligha elegendő ahhoz, hogy egy egész farm működését rá lehessen építeni, sokkal nagyobb igény mutatkozott egy lovaglóiskola iránt. Ahol a lovaglás alapjaitól a díjugratásig, a szabadidős lovaglástól a sportlovaglásig el lehet sajátítani a legnagyobb testű háziállatunkkal való foglalkozást. És a jelenlegi, heti rendszerességgel a lovardában megforduló 130 „tanuló” jelzi, hogy erre nagy az igény.

A jelenleg alkalmazásban lévő három lovász-gondozó, négy oktató és sok önkéntes pedig jobbára a környékről érkezve kapta meg azt a lehetőséget, hogy – korábbi lószeretetét kiélve – elhivatottságához méltó munkát találjon magának. Ezt a munkát ugyanis csakis szívvel-lélekkel, na meg elhivatottsággal lehet elvégezni.

Örökké fejlődni

Kézdialmás utcáin immár nem feltétlenül kuriózum a látvány, hogy jól karbantartott, felnyergelt lovon, külön erre a célra alkalmas felszerelésben délceg fiatalok ügetnek ki a közeli mezőre. Ottjártunkkor a nyitott futtatóban tartott reggeli bemelegítő után egy egész csapat patái kopogtak az aszfalton, hogy aztán a zöldben gyorsabb tempóra váltsanak.

A lovardában már 29 négylábú fogható munkára. A fiatalok egy oktatóknak szervezett tábor résztvevői, akik már aligha kezdők, s azért jöttek, hogy továbbfejlesszék tudásukat. Hiszen a lóval való foglalkozás (is) egész életre szóló tanulást jelent, vallja Csilla, aki maga is folyamatosan képezi magát. Szívesen mesél például egy tavalyi egyhetes táborról, amikor egy kilencfős csapattal Portugáliába utaztak. A Morgano Lusitano Lovardában magasan képzett méneken gyakorolhattak, és Csilla bevallása szerint mindenki nagyon élvezte, nagyon sokat tanult, így igazi, élményszámba menő csapatépítésen vehettek részt.

Programok

A sok háziállat ellenére a farmon, mondhatni, patikatisztaság uralkodik, így nem csoda, ha rengeteg a munka. Kilovaglás után a lovakat lemossák, lecsutakolják, majd lovak és lovasok a jól megérdemelt táplálékhoz, na meg pihenéshez jutnak. Közben Csilla Apaccsal a spanyol lépést gyakorolja, amelyet nem minden állatnak lehet megtanítani, s aki alkalmas rá, azzal is sokat kell gyakoroltatni a speciális, lábemeléses „figurát”. És ahányszor sikerül – elvégre ügyességi próbáról van szó –, a kockacukor is jár a „tanulónak”.

Aztán az elméleti oktatás sem maradhat el, ami sokszor bemutató jelleggel történik. A csapat pontosan megfigyeli ló és lovas mozgását, közben Csilla, de a többi tapasztaltabb lovas is folyamatosan magyaráz. A lovaglásban ugyanis a legfontosabb az összhang, az ember és az állat tökéletes együtt mozgása, s ez csakis alapos elméleti és gyakorlati tudás megszerzésével jön létre, amit folyamatosan fejleszteni is kell.

A lovas iskolába már hároméves kortól vesznek fel tanulókat, de kezdő lehet bárki, hacsak nem túlsúlyos. Az alapok megfelelő elsajátítása után aztán az ügyesebbekből akár versenyző is lehet, bár a Táltos Paripa Lovardában nem ez az elsődleges.

Az év során az órák mellett legalább hat, általában egyhetes tábort szerveznek különböző szintű lovasok számára, és a házi versenyeket az év fontosabb ünnepeihez köthető programok egészítik ki: farsangkor maszkabált rendeznek, amikor nem csak a lovasok, hanem a lovak is „beöltöznek”, húsvétkor a kicsik kedvence a lóháton történő tojáskeresés. A téli napokat is kihasználják, hiszen csupán 13 Celsius-fok alatt szünetel a kinti idomítás, oktatás.

A vállalkozás még nem önfenntartó

A lovarda nyitott és födött pályát, hat istállót, lójártatót foglal magában, de további pályára is szükség van, legelőik a falu határában vannak. Csilla bevallása szerint a vállalkozás még mindig nem önfenntartó. Bár a tetemes kiadások fedezése egyre inkább megvalósítható a bevételekből, szükség van a férj, Spink Benjamin anyagi támogatására is. Aki egyelőre meglehetősen angolos kiejtéssel, de jól elboldogul a magyar nyelvvel, munkája révén pedig – informatikusként programozással foglalkozik – valódi távmunkás, hiszen az egész világról érkeznek megrendelései. És szívesen segít a lovardának. Nagyon szereti a csendes, hegyvidéki környezetet, az anyagiak utáni amerikai hajszát épp ezért cserélte fel a nyugodt falusi élettel. Még akkor is, ha itt sem hiányoznak a nehézségek.

Nehézséggel márpedig itthon is bőven lehet találkozni, de a lovaglásban, általában a lóval való foglalkozásban fellelhető művészet, az állat és ember között kialakuló kapcsolat olyan érték, ami mindenért kárpótol – vallja Spink Csilla.

Ferencz Csaba / Háromszék

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük