Magyar–román együttélés

Amint arról már beszámoltunk, a magyar-román viszonyról tanácskoztak a két nemzet Romániában működő ifjúsági szervezeteinek vezetői a hónap közepén Sepsiszentgyörgyön.

Megragadva a lehetőséget, a románok körében velünk szemben létező előítéletekről, azok kiváltó okairól, valamint a Székelyföldön szerzett tapasztalatairól faggattuk Mircea Meriacrit, a jászvásári (Iași) nem kormányzati ifjúsági szervezetek elnökét, aki egyúttal a Iași – Románia Ifjúsági Fővárosa 2019–2020 program irányítója és összehangolója is.

– Mi a véleménye az éppen véget ért konferenciáról?

– Örülök, hogy sikerült megszervezni, mert így betekintést nyerhettünk az országban élő magyarok kultúrájába és életébe, illetve megismerhettük a törekvéseiket. Ez pedig fontos, mert az ismeretlen mindig kétségeket szül, amelyek sorompóként gátolják az egymáshoz való közeledést, valamint a mindkét félnek előnyös tervek kidolgozását és kivitelezését. A felsoroltak ráadásul az egymás elleni provokációk elhárításához is hozzásegítenek.

– Mit tudott mostanig Székelyföldről és a székelyekről?

– Nem sokat. Például, hogy az országnak van egy olyan régiója, melyben többségében magyarok lakta települések találhatók, és amely autonómiát szeretne magának. Semmit sem tudtam viszont az itt élők történelméről, gazdasági és szociális helyzetéről, valamint gondjairól, amelyek együttműködéssel megoldhatók.

– Milyen benyomásokkal távozik a Székelyföldről?

– Elsősorban azzal az elhatározással, hogy még visszatérek ide. Ugyanakkor néhány ötletem is született itt tartózkodásom alatt, amiket a magyar fiatalok segítségével Jászvásárban, de nem csak ott, gyakorlatba szeretnék ültetni. Közéjük tartozik a régió és lakói értékeinek az ország más vidékein élő román fiatalokkal való megismertetése, hiszen ily módon hidakat építhetünk a két nemzet között.

– Székelyföldön szerzett tapasztalatai alapján mit gondol, valóban létezik egymásnak feszülés a két nemzeti közösség között?

– Személyes véleményem szerint az időnként esetleg érzékelhető feszültséget mesterségesen gerjesztik, mert amint magam is meggyőződhettem róla, a magyarok és a románok békésen, ellenségeskedés nélkül élnek egymás mellett.

– Hogyan vehetjük elejét az uszításnak, illetve miként semlegesíthetjük a negatív hatásait?

– Napjainkban sajnos a média túlnyomó része és mindaz, amit ez a fogalom takar, a tömegek befolyásolásának eszköze lett. Éppen ezért kölcsönösen vigyáznunk kell a valós, tényeken alapuló tájékozódásra, ami viszont csak az információk több forrásból történő ellenőrzésével érhető el. Fontos továbbá, hogy ismerjük meg egymás kultúráját és történelmét, beleértve a régió jelenlegi helyzetének kialakulását is. Ez ugyanis hozzásegít törekvéseink okainak a megértéséhez.

– Ön szerint a román és magyar fiatalok túl tudnak lépni a gyűlöletkeltés következtében mára kialakult áldatlan helyzeten?

– Mély meggyőződésem, hogy igen. Derűlátó véleményemet az utóbbi hónapok, hetek történéseire alapozom, amelyek egy őszinte párbeszéd elkezdéséhez és közvetlen kapcsolatok kialakulásához vezettek a két nemzet ifjúsági szervezetei között. Kialakulófélben van egy olyan keret és légkör, amelyben a kényesebb kérdések is őszintén felvethetők, és közösen kereshetjük ezek megoldásait.

Bedő Zoltán / Székely Hírmondó

8 hozzászólás

  1. antal m.

    Már ultra műszerekkel is kapirgálják a roham helyeket, hogy ürügyként is orrunk alá tőröljenek valami kifogást! Ezek már tényleg áskálások- gödrök, – a hidak romba dőlnek!

    Válasz
  2. antal m.

    Szépen versbe fogott szavak- sorok, lelket átfúró, jóra intő dolog!
    Gratulálok érte, szerzőjének!

    Válasz
  3. Dr.Fikker János

    Fikker János:

    Tiszteljétek…

    Tiszteljétek a kultúrákat,
    a megbékélést célzó vágyat…

    Bűntelen ifjak óhaját,
    a Szülőföldet, a Hazát…

    Anyanyelvét,mindenkinek,
    aki, e földön született…

    Egymás mellet kell éljetek,
    egyként piros a véretek…

    Tiszteljétek, a másikat,
    felé, építsetek hidat…

    Teherbírót, átjárhatót,
    nem ingadozót, roskadót…

    Ne szóljatok, csak igazat,
    baráti legyen az a hang…

    mivel illetek másokat,
    rendezzétek, a károkat…

    Ne féljetek, csak higgyetek,
    a célt, elérni, így lehet…

    Önzetlenül, baráti jobbal,
    pallérozó gondolatokkal…

    Tettei által javul az ember,
    nézzetek vissza lelkiismerettel…

    Számoljatok el, az adósságokkal,
    az idülté vált, fertőző volttal…

    Ne verjenek közétek éket idegenek!
    Maradjatok Ti, Igaz Emberek…
    2019. 09. 26.-án

    Válasz
    • Tóducz

      Fikker dr., ezt romákul kellett volna megírnia, hogy tudják ők is. Ilyen próbálkozásai már Adynak is voltak Goga barátja felé, aztán ránk tört a ma!

      Válasz
    • Tóducz

      Tótiában már van egy Híd, Bugár Bugárovics “építette”, de leszakadt!

      Válasz
  4. antal m.

    Ha célszerűnek tartja mint két oldal, akkor az építgetett erősíteni kellene és nem rombolni!
    Tisztítani hivatott mindenki, hogy a portája tájt, /legalább/rendet teremtsen.

    Válasz
    • Tóducz

      Az Úzvölgyében és máshol is, bebizonyosodott az építgetés eredménye: virágzik az “építészek” által megtervezett rombolás!

      Válasz

Hagy egy Válaszot antal m.-ra Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük