Az MRSZ képviselői az igazságügyi törvények vitáján látványos tiltakozást szerveztek

Az erdélyi magyarság intelligenciája elleni támadásként értékelte Benkő Erika, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője a Mentsétek meg Romániát Szövetség immár második nyílt levelét, amelyet az erdélyi magyar közösségnek címeztek és a Facebookon tettek közzé.

A háromszéki képviselő a mostanság inkább a cirkuszba illő parlamenti tiltakozásairól ismertté váló ellenzéki alakulatnak a magyarkérdésekben ellentmondásos viszonyulását rója fel.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség múlt csütörtökön tette közzé második, az erdélyi magyar közösségnek címzett nyílt levelét – az előző az igazságügyi törvények módosításának vitája alatt látott napvilágot, és Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke válaszolt rá –, amelyben a marosvásárhelyi római katolikus líceum megalapítását célzó parlamenti döntéssel kapcsolatos pozitív viszonyulásukat magyarázzák. Eszerint a támogatásuk hátterében a következő érvek állnak: egyrészt képviselőik a toleranciáért, a multikulturalizmusért és egy modern Romániáért szavaztak, illetve nem szeretnének belevegyülni a régi pártok nacionalista és néha szélsőséges politikai játékába. Megállapítják ugyanakkor: az alakulat annak ellenére támogatta az RDMSZ kezdeményezte törvénytervezetet, hogy nem létezik semmilyen egyezmény a két párt között (ellentétben a kormánykoalíciót alkotókkal), mivel hisznek abban, hogy a marosvásárhelyi magyar gyerekeknek a magyar oktatáshoz joguk van, illetve a magyaroknak, mint a románoknak, szükségük van a jogállamra és egy működő jogrendszerre. Meglátásuk szerint az MRSZ a magyarok és a románok alternatívája, a párt, amely „tisztességesen szeretné képviselni az ország minden egyes tagját, betartva mindenkinek az alapjogait”.

A Mi baja az USR-nek a székely ötévessel? című, pénteken a közösségi médiában közzétett állásfoglalásában Benkő Erika rámutat: a pártnak a magyarokhoz intézett sorai olvasása közben az jut eszébe: december 20-án ugyanennek az alakulatnak a képviselői leszavazták, hogy az erdélyi magyar gyermekek magyar nyelven nézhessenek mozifilmeket Erdélyben. „Úgynevezett toleranciaszintjüket nyilvánvalóan meghaladja az, hogy egy ötéves kisgyermek a Verdákat magyarul nézhesse a sepsiszentgyörgyi moziban” – fogalmaz a törvényhozás tagja.

Benkő Erika továbbá megjegyzi: az MRSZ felhívását jócskán árnyalja, hogy az erdélyi magyarság nyelvi jogainak bővítését zsigerből elutasították, illetve ellenzik a közösség számára oly fontos székely zászló használatát, s annak is ellenállnak, hogy március 15-e hivatalos ünnep legyen. A magyarság elégedjék meg december 18-ával, elvégre az például a tatár közösségnek is jó. „Mert egy USR-s jogállamban ugyebár nem a nemzeti közösségek dolga dönteni saját nemzeti ünnepükkel kapcsolatosan” – jegyzi meg ironikusan az RMDSZ parlamenti képviselője. Benkő Erika szerint az MRSZ-nek ezen kérdéskörrel szembeni általános viszonyulását véve egyértelmű: „úgy szólnak a magyarokhoz, hogy közben azért azt nem szeretnék, hogy az anyanyelvhasználati küszöb csökkenjen, vagy hogy regionális identitásunkat szabadon kifejezhessük, és persze nemzeti ünnepünk se legyen”.

A képviselő szerint egyre egyértelműbb, hogy az alakulat tagjai a legkevésbé sem értik a magyar közösséget, amint azt sem, hogy mit jelent erdélyi magyarnak lenni, mit jelent a székely identitás, és azt sem, hogy a székelyföldi magyaroknak milyen hosszú távú elképzeléseik vannak a közösség jövőjéről.

Az RMDSZ képviselője ugyanakkor azon túl, hogy üdvözölte, az alakulat támogatta szavazataival a marosvásárhelyi katolikus iskola létrehozatalát elősegítő törvénytervezetet, felhívta az MRSZ vezetőinek és tagságának a figyelmét arra a tényre, amely szerint „egy normális államban nem kellene erre törvényt hozni, a nemzeti közösségeknek ugyanis alapvető joguk van az anyanyelvükön, saját felekezeti iskoláikban tanulni”. További következtetésként megállapítja: „akkor lenne ez ügyben joguk a magyar közösség jóérzésére apellálni, ha maguk küzdöttek volna az elmúlt hónapokban oroszlánként azért, hogy a vásárhelyi iskolát újra lehessen alapítani. Akkor tényleg lenne reális alapjuk arra, hogy a magyar közösség barátjaként ábrázolják magukat. Így azonban mindössze kisajátítanák azon kollégáim kínkeserves munkáját, akik mindent megtettek azért, hogy a marosvásárhelyi magyar gyermekek továbbra is magyarul tanulhassanak a katolikus gimnáziumban.”

Zárásként az RMDSZ képviselője felidézi: az MRSZ megnyilvánulása nem az első próbálkozás arra, hogy az erdélyi magyar közösség erejét szétforgácsolják, szétzilálják. Ennek kapcsán megjegyzi, hasznosabb lenne, ha a román alakulat tartózkodna a magyar közösség intellektusának „sértegetésétől”.

Nagy D. István / Háromszék