Magyarok a román nemzetállamban riportpályázat - Átadták a díjakat

Szekeres Attila és Csáky Zoltán. Fotó: Albert Levente

Népes közönség előtt díjazták a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) által kiírt riportpályázat nyerteseit szerda este Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban.

Csáky Zoltán televíziós szerkesztő Nyomomban kék farkasok című írásáért az első, Szekeres Attila István heraldikus, a Háromszék szerkesztője Jelképekben is él a nemzet(i elnyomás) című munkájáért a második díjat vette át, harmadik díjas lett a szegedi Bagdi Andrea Gizella Határon innen és túl című riportja.

Az est további részében a jelenlevők megtekinthették Csáky Zoltán a türi szórványban készített riportfilmjét Kémenes Lóránt tiszteletesről és Szekeres Attila István vetített képes előadását az elmúlt száz évben Erdélyben történt jelképek általi erőszakos terjeszkedésről, a román hatalom kettős mércéjéről és a székely közösség identitást felmutató és erősítő szimbólumhasználatáról.

Az egybegyűlteket Bedő Zoltán, a SZMÚE elnöke köszöntötte, és bemutatta a jelenlevő díjazottakat és a díjazókat. Bedő Zoltán röviden ismertette a tavaly januárban hivatalosan bejegyzett újságíró-egyesület főbb céljait és tevékenységét. Az Egyesület rendezvényei közül az elnök kiemelte a rangos vendégekkel és előadókkal zajlott, tavaly októberben Sepsiszentgyörgyön megtartott Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciójának megszervezését. Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője elmondta: sok fiatal küldött be olvasmányos és értékes pályamunkát. Nagyon érdekes témákat dolgoztak fel, például két háború egy családban, vagy az impériumváltás egy család életén keresztül, egy másik pályamunka az ’56-os magyar forradalom kapcsán a magyar többségi nemzet és a kisebbségi magyar lét kapcsolatát mutatta be.

A két legjobb munka, a Csákyé és a Szekeresé, inkább esszé, mint riport, Csáky esetében a személyes élmények és azoknak az olvasata, mai interpretációja teszi nagyon élményszerűvé, ízes nyelvezete pedig rendkívül olvasmányossá a művet. Szekeres munkája egy remekül megírt esszé riport­elemekkel tarkítva. Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője Szekeres Attila írását méltatva kiemelte: újságíróként a címerszakértő alapos, minden részletre kiterjedő megfigyelésével közelít a témáihoz, semmit sem tussol el, amit feltár, a valóságot a maga teljességében mutatja be. A szerző, a tudós felelősségével és körültekintésével közelít a témához, mutatja be a székely jelképek históriáját az erdélyi magyar és román címerművészet összefüggéseiben.

Galbács Pál, a SZMÚE alelnöke Csáky Zoltán méltatásakor felidézte a Román Televízió magyar adásának indulását, melynek megjelenése új korszakot nyitott az akkori másfél milliós közösség gondolkodásában, látásmódjában, tudatosította bennük, hogy összetartoznak. Csáky visszaemlékezése megrázó. Arról szól, hogy a Szovjetunió vezette „béketábor” legkegyetlenebb, legembertelenebb rendszere hogyan szervezte meg szellemi elnyomásunkat.

A szórványmagyarság megmentéséhez emberi példák kellenek. Csáky Zoltán levetített filmjének főhőse, Kémenes Loránt tisztelendő atya a türi magyar rádióadás szerkesztő-bemondója, valamint lelkes közösségszervező-énekes is. Szekeres Attila anekdotákkal fűszerezett jelképtörténeti előadását bőven illusztrálta képekkel.

Matekovics János Zoltán / Háromszék

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük