Magyarszki turiszta nyekukucs tabulya!

Mit tesz az egyszeri felvidéki magyar vasárnap reggel? Kiül az erkélyre a reggeli kávéjával és ahelyett, hogy az otthoni tájban gyönyörködne, görgeti a soha véget nem érő hírfolyamot a Facebookon és más tájakon jár.

Például megakad a szeme az ismerőse által feltöltött fotókon: hatalmas hegyek, gyönyörű kilátás, tájékoztató táblák a turisták részére. Bolzano, írja a posztoló a kép alatt. Az emberek túlnyomó részének fogalma sincs, hogy mi a furcsa a fotón. Bolzano egy olasz város valahol az olasz Alpokban, ezzel a hírrel meg is elégszik. Na de a „mifajtánknak” rögtön feltűnik valami: a táblák színösszetétele és a feliratok. Miért van egy olasz területen első helyen a német nyelv és csak másodikon az olasz? Miért piros-fehér-piros színben virítanak a nyilak?

Nos azért, mert Dél-Tirol autonóm tartományban vagyunk, ahol a Bolzano elsősorban Bozen, tehát tiroli. Az osztrákot, mint olyant most engedjük el, mert ha valaki leosztrákozza a tirolit, attól nagyobb sértést nem követ el, ugyanis ők Ausztria székelyei, erős identitással és hagyományokkal felvértezve.

Tehát a lényeg, hogy Dél-Tirol autonóm tartományban még a turistáknak szánt táblák is jelzik, hogy ebben a régióban ki a domináns, kinek a szülőföldjéről van szó.

Most akkor hörpintsük fel a kávénkat és irány a felvidéki való világ, ebben az esetben a turizmusban. Egyetlen nyomorult táblát sem találunk, amelyen a magyar is jelen lenne. Minek? Ez itt Szlovákia, Csakisszlovákia! Ezek a táblák különböző pályázatok útján kerülnek ki, amelyekben hangsúlyosan ott vannak a helyi magyar önkormányzatok, a regionális turisztikai menedzsmentekben a magyar szakemberek, és sehol nyoma sincs a magyar nyelvnek…

Természetesen ez kizárólag a mi hibánk, a mi koordinált összefogásunknak a hiánya. Lehet időnként kampányszerűen matricázni, hogy „Hol a magyar felirat?!”, de inkább össze kellene fognunk és közösen, nyugodt erővel elérni azt, ami jár, ami természetes Európában (lásd Dél-Tirolt), hiszen ezért is csörgette a kulcsait a 89-es nemzedék annak idején.

Plusz koffein a kávéba:

„A füleki vár fontos szerepet játszott a szlovák(!) történelemben…” mondja a „történész” az alábbi EU-propagandafilmben. Nos igen, ha száz évvel ezelőtt Benešéknek sikerült volna még délebbre tolniuk a trianoni határt, akkor most Jágerben a kisebbségi magyarok is nézhetnének olyan EU-filmet, miszerint Štefan Dobovsky szlovák várúr derekasan kiűzte a törököket Jáger szlovák várából…

Szép szlovák napot prájem kedves szlovenszkí turisztyi! Mi meg, ha tunyák és gyengék vagyunk, pusztuljunk!

Esetleg fogjunk össze és dolgozzunk. Egy próbát megérne, nemdebár?

Papp Sándor / Felvidék.ma

1 Megjegyzés

  1. marczy

    Rákóczi zászlaja alatt viszont ténylegesen is rengeteg szlovák és román kuruc is harcolt, erről a kuruc nóták olykor makaronikus nyelven íródott szövege is tanúskodik.

    A Trianon előtti szlovák történelemről emellett leginkább a szlovák nyelvemlékek, az ismert szlovák és szlovákul is író gondolkodók adnak tanúbizonyságot. A Bernolákok, Janko Král’-ok, Kniezsa Istvánok. A nagylaki tótok körében is fontos identitásképző erő a szlovákul írott szó. Ettől még a cikkírónak igaza van, Fülek Trianon előtt színmagyar város volt. A szlovákoknak ott van Zsolna, Turócszentmárton mint a legszlovákabb városok. Szlovákia fővárosa, ha a mai nyelvállapotot nézzük, Besztercebánya, ha a politikát, akkor Turócszentmárton, ha a történelmi etnikai súlypontot és kontinuitást, akkor Zsolna lehetne. (A keleti szlovákok egy más tészta, ott nagyon erős divergens nyelvi folyamatok is lejátszódtak.)

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük