Magyar érdekérvényesítés Erdélyben címmel tartott előadást Landman Gábor, az European Language Rights elnöke. A beszélgetést Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnöke moderálta. Az esemény fő tanulságaként elmondható: akármilyen nyelvi- vagy kisebbségjogi kérdésről legyen is szó, mindvégig a végsőkig és az igazságért kell kiállni.

A délutáni hőség ellenére a jelenlevők száma bizonyította: szükség van beszélni a közösségünket ért jogtiprásokról. Landman az eltelt években többször felszólalt magyar nyelvjogi kérdésekben, egy alkalommal azonban, amikor igényelte a magyar ügyfélszolgálatot Marosvásárhelyen, a rendőrök nem csak megbilincselték, hanem meg is verték. Az efféle agresszív fellépés sem tántorította el az egyébként jogos kérésétől: azóta is harcol a kisebbségben élők nyelvi jogaiért. Kiemelt ügyként beszélt Tordaszentlászló esetéről, ahol 52%-os arányban van a magyar lakosság, ez gyakorlatilag kétszerese annak a megszabott 20%-os nyelvküszöbnek, amely a magyar anyanyelv használatát engedélyezi hivatalos intézményekben. A tények ellenére Tordaszentlászlón nincsen semmilyen jogbiztosítás a magyar nyelv intézményi használatára. Az ügy perre került, ám eredmény még azóta sem született: még mindig alapfokon tárgyalják.

Marosvásárhelyen, amikor magyar ügyintézést kért, az European Language Rights elnöke holland állampolgárként volt jelen. Ott azonban azt a választ kapta, hogy Romániában nem érvényesek rá azok a jogok, amelyek az Európai Unióban vannak megszabva – nyelvhasználati kérdésekben. Az ügy kapcsán Landman írt az Európai Bizottságnak, akitől válaszként megkapta: az európai uniós nyelvhasználati jogok minden európai állampolgárra vonatkoznak. „A romániai válasz gyakorlatilag azt jelentette: a romániai nyelvi jogok kizárólag a román nemzetiségű állampolgárokra érvényesek, s ez diszkriminatív” – hangsúlyozta.

A visszaállamosítások, a Beke—Szőcs-ügy és az eltelt időszakban történő magyarellenes megnyilvánulások kapcsán elhangzott: úgy tűnik, mintha a romániai bíróságok nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudnának olyan szakmai döntést hozni a magyar kisebbséget érintő ügyekben, amelyek nem kapcsolódnának össze valamilyen etnikai háttérrel. „A nyelvhasználati jogaink – akármennyire is macerásnak tűnjenek – egyszerűen működnek. Ha nem élhetünk jogainkkal, panaszt kell tennünk. Nem az ügyek nehézségével van a gond, hanem a folyamatos halasztással, és az ügy elévülését megcélzó viselkedéssel” – emelte ki. „Az Európai Unióban nincs még egy olyan kisebbségi nemzet, mint a magyar, amelynek papíron ennyi joga lenne. Sajnos csak papíron” – zárta gondolatait Landman.

KMN-Press

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.