Egyre sajátosabb irányt vesz az alapvető demokratikus értékek értelmezése nemcsak Romániában, de az Európai Unió szintjén is, ennek néhány igen beszédes példájával szolgált az elmúlt pár nap, főként a jogállamiság terén – vélte Márton Árpád, az RMDSZ képviselője legutóbbi sajtótájékoztatóján. A honatya pár belföldi példával – a marosvásárhelyi római katolikus iskola körüli fejlemények, illetve a sokat vitatott tanügyi rendelet –, majd némi uniós kitekintés révén – a Sargentini-jelentés, illetve a Velencei Bizottság küldöttségének bukaresti látogatása – igyekezett a lassan általánossá váló kettős mércére rámutatni.
Az elmúlt hét nagyjából a jogállamiságról és „védelmezőiről” szólt, és igen furcsa jelenségekkel szembesültünk. Egyebek mellett pénteken az egyébként magát függetlennek valló és emiatt állandóan támadásnak kitett román igazságszolgáltatás kapcsán arról értesülhettünk, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum ügyében továbbra is bűnösöket keresnek, és azért aggódnak, hogy netán valamely állampolgárt kár ért volna az iskola körüli hercehurca nyomán. Az ítélőszék ezért a szülőket és gyerekeket is beidézi – miután a korrupcióellenes ügyészség vádiratát egyébként visszadobta – annak reményében, hátha mégis károkozást sikerülne kideríteni a líceum megalapítása kapcsán, hogy aztán a felelősökre le tudjanak csapni. „Természetesen szó sem lehet megfélemlítési kísérletről, csak az igazság kiderítése a cél” – tette hozzá ironikusan a honatya.
A másik sajátos jogállamisági megnyilvánulás Valentin Popa oktatási miniszter öncélú ámokfutása, amely nyomán egy kirekesztő és alkalmazhatatlan rendelet született a kisebbségek románnyelv-oktatására vonatkozóan, amelyet ráadásul a tárcavezető nem hajlandó visszavonni. Márton Árpád azt is elmondta, a Kelemen Hunor RMDSZ elnök és Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke közötti szóbeli egyezség mellé egy dokumentumot is összeállítottak, amit a kormányfőnek címeztek, és amelyben részletesen taglalták miért káros a nemzeti kisebbségeknek az említett cikkely, egyúttal sürgős megoldást is kérnek. A képviselő ugyanakkor megemlítette, hosszú ideje nem volt példa arra, hogy a nemzeti kisebbségek frakciójával, illetve érdekvédelmi szervezeteivel közösen tudjanak fellépni, de ez már nekik is sok volt. Újságírói kérdésre Márton Árpád azt is elmondta: Valentin Popa „akciója” nem egyedi, sajnos több példa is volt már arra, hogy egy miniszter konzultáció nélkül, önhatalmúlag járt el, az átláthatóság teljes mellőzésével – még a tárcán belül, a pártról nem is beszélve, sem tudtak arról, mire készül. Nemrég hasonló történt az egészségügyi minisztériumban, amit végül a parlamentben sikerült megakadályozni.
Az Európai Parlament által elfogadott, Magyarországot súlyosan elmarasztaló Sargentini-jelentést illetően Márton Árpád egyrészt megemlítette: igen szembetűnő, hogy a „demokratikus többség” mennyire biztosra akart menni, ezért módosították a házszabályt (kizárva a számításból a tartózkodó szavazatokat), és így valahogy „kikínlódták a döntést.
Márton Árpád továbbá arról is beszélt, Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke e-mailt küldött a liberális európai parlamenti képviselőknek, hogy „kötelező módon” meg kell szavazni a jelentést, ennek ellenére Teodor Stolojan tartózkodott. Meglátása szerint, ha már a jogállamiság védelme volt a téma, szintén figyelmet érdemel „az ügyészséget mindenhatóvá” tevő Monica Macovei Magyarország elleni kirohanása.
Az Európa Tanács tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság (teljes nevén az Európai bizottság a demokrácia érvényesítésére a jog eszközeivel) küldöttségének kétnapos romániai látogatásáról is szólt a képviselő. A büntető törvények módosításairól tájékozódtak, akciójuk kapcsán Márton Árpád több részletet is kiemelt. Szerinte a küldöttséggel lezajlott kétórás találkozó két fő tanulsága az volt, hogy a testület eddigi leggyengébb készülő – októberben megszavazandó – jelentését kapta kézhez, illetve, hogy az igazságügyi törvények módosításai kapcsán finoman szólva is furcsa álláspont került napvilágra, mely szerint az ártatlanság vélelmére vonatkozó uniós irányelvet Romániának nem feltétlenül kell alkalmaznia. Ezért az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárást is helyteleníti a bizottság.
Márton Árpád továbbá rámutatott: legalább ennyire furcsa volt, hogy az ellenzéki képviselők és a bizottság által kifogásolt büntető törvénykönyvbeli egyes előírásokkal kapcsolatos érvek – így a törvénytelenül szerzett bizonyítékokra vonatkozóak – gyanúsan egybecsengtek, mintha azt a Nemzeti Liberális Párt honatyái diktálták volna, akik egyébként olyan megjegyzésekkel is előálltak, hogy a titkosszolgálatok által kötött együttműködési protokollumokat (amelyek a gyanús lehallgatások alapját is képezik) nem kell felülvizsgálni. A honatya hozzátette: az is érthetetlen volt számára, hogy a bizottság miért kifogásolja azt a rendelkezést, amely révén a választott személyeknek, ilyen az igazságügyi miniszter, lehetőleg semmilyen köze ne legyen a bűnüldözéshez, miközben ez Franciaországban, Németországban és számos más államban így van. „Csak arra gondolhatunk, hogy Romániát az európai gyakorlattól eltérő útra szándékozzák terelni” – fogalmazott.
Nagy D. István / Háromszék