A Gyulafehérvári Nyilatkozat törvénybe iktatására egyebek mellett azért volt szükség, mert át kellett ültetni mai jogi nyelvre az abban foglaltakat – érvelt kezdeményezésük mellett a jogszabály egyik kidolgozója és beterjesztője, Márton Árpád RMDSZ-es képviselő, aki beszélt a képviselőházi szakbizottságban lezajlott vitáról is.

Márton Árpád szerint, amint ezt a bizottsági ülésen tartott felvezetőjében is elmondta, szükséges volt pontosan meghatározni, hogy mit jelentenek, hogyan értelmezhetőek ma az eredeti dokumentumban szereplő fogalmak.

Tisztázni kellett, mit értünk együtt élő népek, törvényhozói testület, illetve kormányzati szervek alatt, hogyan valósítható meg az arányos képviselet, és az, hogy saját ügyeit egy kisebbség maga intézi (a Gyulafehérvári Nyilatkozat szerint saját nyelvén, saját közösségéből választott emberek által). Az RMDSZ-es képviselő a felvezető után egy, a képviselőház által kiadott könyvből (az egyesülés iratait és dokumentumait tartalmazó kötet díszkiadásából) idézte Vasile Goldișnak és Iuliu Maniunak a Gyulafehérvári Nyilatkozat parlamenti elfogadásakor tartott beszédeit, amelyek véleménye szerint egyértelműen tükrözték az egyesülés kezdeményezőinek szándékát.

Márton Árpád kifejtette: a magyar közösség nem akar elvenni senkitől semmit, meg akarja védeni identitását, nyelvét, vallását, azt akarja csupán, amit a gyulafehérvári nagygyűlés ígért.

A bizottsági ülésen csak hárman szóltak hozzá a tervezethez. Az olasz nemzeti kisebbség képviselője elmondta, hogy ők is fontosnak tartják a Gyulafehérvári Nyilatkozatban foglaltakat, de nem értenek egyet a területi autonómiával, ezért tartózkodnak a voksoláskor (végül megszavazták). A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) brassói képviselője hosszan ecsetelte, hogy ő mennyire tiszteli a magyarokat, és azt is elismerte, hogy sok minden nem valósult meg a gyulafehérvári ígéretekből, de kifejtette, hogy az RMDSZ-es tervezet megszavazhatatlan, a szintén USR-s Ion Stelian pedig a kezdeményezés alkotmányellenességét bizonyító érveket sorakoztatta fel. Más nem mondott véleményt, de a szavazásnál a három RMDSZ-es képviselőn kívül mindenki elutasította a tervezetet – derült ki Márton Árpád tájékoztatójából.

Farkas Réka / Háromszék

5 hozzászólás

  1. antal m.

    Megjegyzem: – ha a fenti 1oo éves ígéret is a szemétdombok irányát követi,- mi akkor is identitásunkat holtunkig megtartjuk!

    Válasz
  2. Tóducz

    Há’ Árpika, ma olvasom az UDMR kondukátor, Kelemetlen Humorka honlapján (hivatalos közlönyén), a transindexen, hogy a Maros Megyei UDMR-és többségű megyei tanácsa megszavazta azt, hogy a kicsi móc Boc, kolozsvári szemetéből havonta 2000 tonna szemetet a Maros megyei Kerelőszentpálra hordjanak. Há miért nem lehetne Kolozsvár szemetét például Hunyad megyébe hordani Ábram Iankó sírjára trágyaként, vagy a Horia, Closca és Crisan Fehér megyéjében, vagy Magureanu bácsi Szilágy megyéjében

    Válasz
  3. antal m.

    Az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó,- vagy aki nem áll szavának az álljon a …..-nak! Magyar nemzeti népi mondák!

    Válasz
  4. Tóducz

    Árpika, ez mind igaz, csak hát az Ön szájából falsul hangzik.

    Válasz
    • Pál

      Hát ök tagadják a saját nyilatkozatukat akkor mi az itteni magyarok miért követeljük autonómiát? Ma magyar állampolgárság határreviziót kell követelni.

      Válasz

Hagy egy Válaszot Tóducz-ra Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé.