Fotó: usd24.ro

A jobbközép ellenzék tiltakozása ellenére másodszor is megszavazta kedden a román szociálliberális kormánytöbbség a képviselőházban az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló törvénycsomag mindhárom tervezetét.

A decemberben már elfogadott törvénycsomag azért került vissza a parlamentbe, mert az alkotmánybíróság – az ellenzék óvásának helyt adva – egyes cikkelyeket alaptörvénybe ütközőnek minősített.
Miután a kifogásolt előírásokat a parlament különbizottsága egyetlen nap alatt átírta, a helyenként kiigazított jogszabályokat a képviselőház plenáris ülésén is elfogadták.

Egyebek mellett pontosították, miként állapítható meg, hogy egy bíró vagy ügyész "rosszhiszeműen" járt el, vagy "súlyos mulasztást" követett el, ilyen esetekben ugyanis a károsultnak kifizetett kártérítést az államnak be kell hajtania a téves jogalkalmazásért felelős bírón vagy ügyészen. Miután alkotmányellenesnek bizonyult, törölték azt a rendelkezést, mely szerint a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság ellenőrizte volna: igazat állítottak-e a CSM tagságra pályázó jelöltek, amikor arról nyilatkoztak, hogy nem voltak a politikai rendőrség tagjai vagy besúgói.

A parlamenti szavazás előtt az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) frakciójának tagjai Nem akarunk bűnvádas köztisztviselőket feliratú pólókban sorakoztak fel a parlamenti szószék elé tiltakozásul a törvénycsomag tartalma és az elfogadásának siettetése, a vitára szánt idő korlátozása ellen. A felirat arra utal, hogy a kormánykoalícióban részt vevő pártok vezetői – Liviu Dragnea szociáldemokrata és Calin Popescu Tariceanu ALDE-elnök – korrupciós perek vádlottjai.

Romániában több mint egy éve rendszeresen tüntetnek az ellenzéki szervezetek, amelyek szerint a kormánytöbbség a reform ürügyén politikai befolyása alá próbálja vonni az igazságszolgáltatást, hogy megmentse a korrupt politikusokat a felelősségre vonástól.

Az RMDSZ által is támogatott szociálliberális kormánytöbbség szerint azonban a reformra azért van szükség, mert Románia ügyészállammá vált, ahol a vádhatóság visszaélései miatt sérül az ártatlanság vélelmének alkotmányos elve.
Az igazságügyi csomagot a szenátus hivatott véglegesíteni, de vélhetően most sem kerülhet azonnal az államfőhöz kihirdetésre, mert az ellenzék újabb alkotmányossági kontrollt akar kérni.

Baranyi László / MTI