Medvetámadások veszélyére figyelmeztetnek

László Béla, Sárkány Árpád és Demeter János a vadászati múzeumban tartott beszélgetésen. A szerző felvétele

Jóval több medvetámadás várható az idén, mint eddig, a helyzet aggasztó, ma már ott tartunk, hogy mindenki veszélyeztetett, aki az erdőben vagy akár annak szomszédságában tartózkodik – figyelmeztettek a tegnapi sajtóbeszélgetésen háromszéki vadásztársaságok vezetői, vadgazdálkodási szakemberek.

Arra is rámutattak, hogy maga a környezetvédelmi minisztérium sem tartja be a medvepopulációt szabályozó jogszabályt, és ezzel veszélyezteti az érintett lakosok életét.

Sárkány Árpád, László Béla, Demeter János és Fodor István a múlt heti Hargita megyei, kőrispataki tragikus kimenetelű medvetámadás kapcsán ismertették álláspontjukat, kiemelve, hogy nem csak a falun élőknek kell óvatosabbnak lenniük, hanem a „túlszaporodott és stresszes medvepopuláció” miatt egyre veszélyesebbek az olyan közkedvelt tevékenységek is, mint a gombászás, túrázás, sátorozás. Lassan mindennapjaink részévé válnak a medve által okozott balesetek – hangoztatta Sárkány Árpád, emlékeztetve, függetlenül a kőrispataki támadás körülményeitől, már hosszú ideje tartottak attól, hogy halálos áldozata lesz egy medvetámadásnak. A mostani sajnálatos baleset következtében két gyermek árván maradt, s mint mondta, megsegítésükre a háromszéki vadásztársaságok is gyűjtést kezdeményeznek.

Egy társadalomban fontosak a civil szervezetek, ám a medve védelmében semmit sem tesznek, csak emocionálisan próbálják e témára irányítani a figyelmet, hangzott el. A technokrata kormány utóbbiak nyomására tiltotta meg a medvék vadászatát 2016-ban (azelőtt évente 400–500 medve kilövésére adott engedélyt a környezetvédelmi tárca), mert kifogásolták, hogy nem felel meg a valóságnak a medvepopuláció szakemberek által rögzített száma. A hazai medveállományt akkor 6400–6500 egyedre becsülték, ezt végül a civilek is elfogadták, ám a számlálást továbbra is kizárólag a vadásztársaságok szakemberei végzik, abban a civilek képviselői – noha felkérték rá –, nem vesznek részt. Mivel évente 8–9 százalékkal nő a medvék száma, „óvatos becslés” szerint ma már 2000 példánnyal több van belőlük, mint három évvel ezelőtt, így most 8000–9000 egyedre tehető a romániai medvék száma, a populáció 78 százaléka pedig Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyékben él.

Medvetámadások veszélyére figyelmeztetnekEz egy vészhelyzet, ám a környezetvédelmi minisztérium semmilyen megelőző, védekező intézkedést sem tesz azért, hogy megelőzzék a bajt, csökkentsék a falun élők gazdák kárát, illetve hogy védjék az embereket – nyomatékosított Sárkány Árpád, hozzátéve, maga a tárca sem tartja be a törvényt. 2018-ban ugyanis jogerőre emelkedett az az akcióterv, amely rendelkezik a barnamedvére vonatkozó vadgazdálkodásról, azt is rögzíti, hogy a túlszaporodott állomány szabályozásnak legfontosabb módja a vadászat s kötelezi a minisztériumot, hogy évente határozzon meg egy kilövési kvótát. 2017-ben 140 medve kilövését engedélyezték, 124 példányt két év alatt ejtettek el, 43-at pedig más vadászterületre helyeztek át (noha az nem megoldás, mert az esetek többségében visszatérnek), s 174 kilövési kérést azért nem hagytak jóvá, mert úgy értékelték, a nagyvad nem okozott elegendő kárt. Nincs még egy ennyire erős veszélyhelyzet, amelyet ilyen szenvtelenül kezelnek a hatóságok – tette hozzá. A medveveszély idén fokozottabb lesz, ugyanis a tavalyi bőség után nem lesz elegendő élelmük az erdőben, s a fiatalabb, települések közelébe húzódó nőstények bocsaikkal nem ismerik a veszélyt, mert három éve nem vadásznak rájuk, e megváltozott viselkedésű példányok egyébként a legveszélyesebbek. Eközben a gazdák tűrőképessége is fogy, ezt bizonyítja, hogy a vadőrök 84 csapdába fogott medvét szabadítottak ki, hangzott el.

László Béla, a megyei horgász- és vadászegyesület vezetője és Fodor István Sepsibodok polgármestereként, illetve egy vadászegyesület vezetőjeként további példákat sorolt. László Béla szerint az általuk kezelt vadászterületen 29 medve helyett 290 él, egy hajtás során 54 medvét észleltek, miközben több nőstény is összeverekedett, ez teljesen szokatlan viselkedésmód. A falusi emberek gyűlölik a medvét és félnek tőle, a vadászokat hibáztatják a károkért, „miközben a környezetvédelmi minisztérium csúfot űz belőlünk”, ám egy zetelaki vadásztársaság már őket is beperelte, tette hozzá. Hidvégen egy legelő melletti árokban él egy bocsos anyamedve, Előpatak környékén erdei utak beton átereszei alá költöztek be, míg Szotyor és Szépmező között egy energiafűz ültetvényen hat medvéről tudnak. Fodor István is hasonló eseteket említett Bodokról, Oltszemről, Gidófalváról és Maksáról, kiemelve, hogy Oltszem környékén hét-nyolc bocsot ütött el a tavaly a vonat, rég ilyen sem történt. Azt is megjegyezte, hogy polgármester kollégáival számtalanszor jártak már a szakminisztériumban, eredménytelenül. A fiatal nőstény medvék folyamatosan bejárnak a faluba, a csendőröknek kellene intézkedniük, de meghaladja őket ez a feladat. Ez így nem mehet tovább, jelentette ki Fodor István.

Mózes László / Háromszék

1 Megjegyzés

  1. Dobai

    “Jóval több medvetámadás várható az idén,”

    No, de ettől nem kell megijedni, mert jóval
    kevesebb lesz mint jövöben.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük