Az elmúlt években több erdővidéki falunak is egyre nagyobb gondot okoz a vízhiány. A leginkább érintett Felsőrákos, ahol nemcsak nyáron, a nagy szárazságkor nincs víz a kutakban, hanem mondhatni, folyamatosan bajban vannak a háztartások: a keveset minden hónapban jól be kell osztaniuk, hogy személyes higiéniájukra elég gondot fordíthassanak, állataikat pedig csak a polgármesteri hivataltól heti kétszer kapott segítséggel tudják ellátni.
A vízmennyiség megcsappanása Középajtán is okoz időközönként kellemetlenséget, Vargyason pedig a háztáji veteményesek öntözése miatt kell fokozottan vigyázni arra, hogy a gyűjtőmedencék ne ürüljenek ki.
Tűzoltóautó viszi a vizet
Kotecz Attila felsőrákosi tanácstag szerint gondjuk csak akkor oldódik meg, ha a városi vízhálózatot kibővítik. Mint mondotta, az elmúlt években sok mindent megpróbáltak, hogy helyzetükön javítsanak, de igencsak felemásak az eredmények. Nem vagy csak alig segített a kutak kipucolása vagy éppen újak ásása, ezért sokan rászorulnak a polgármesteri hivatal által minden kedden és pénteken a tűzoltóautóval hozatott vízre.
Az autóba ugyan több ezer liter víz elfér, de nem ritka, hogy kétszer-háromszor kell fordulnia, mert akkora az igény. Nem számít egyedi esetnek az sem, ha egy-egy állattartó egyszerre ezer litert visz el, hiszen nem egy napra, hanem fél hétre előre kell biztosítania a vizet.
„Felsőrákoson nem mindenki akkor fürdik és mosakszik, amikor kedve van, hanem amikor tud! Éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy megvalósuljon az országos fejlesztési program által támogatott terv, és a falu minden lakosa számára elérhetővé válna az egyik legelemibb szolgáltatás” – mondotta az RMDSZ-es tanácstag.
Pál Levente néppártos tanácstag nemrég fúratott új kutat. A munka mindannak ellenére sem volt egyszerű, hogy szakcég végezte. A gondot az okozta, hogy amikor tizenkét méter mélyre értek, kemény, sziklás réteg állta útjukat, azt pedig csak a bányászatban használt felszereléssel tudták áttörni, majd még további nyolc méterrel lejjebb kellett menniük, amíg vizet találtak.
Albert Levente archív felvétele
Mint mondotta, ő a szerencsések közé tartozik, hiszen a víz mennyisége és minősége is megfelelő, ám ezzel meglehetősen kevesen vannak így. Elismeri, a városháza fejlesztési terve többek számára segítség lenne, de csak részben oldaná meg a gondot.
„Barót vize a Kormosból származik, azaz Erdőfüle és Bardoc szennyvize is belefolyik, amelyet – ismerjük el – hiába tisztítunk a meglévő felszereléssel, csak részben lesz mindenre használható. Jó lesz például mosni, esetleg mosakodni, de a néha sárgás, néha bűzös vizet legfeljebb az állatoknak adnánk, a magunk számára továbbra is Bibarcfalváról kellene hoznunk a vizet, vagy meg kell vásárolnunk az üzletben „ – mondotta.
Befolyásolja az állattartást
A vízhiány hatással van az állattartásra is. Andorkó Ferenc közbirtokossági elnök úgy nyilatkozott, gazdálkodását nem befolyásolja a vízhiány, de bizony nem mindenki olyan szerencsés, mint ő, hisz van két jó kútja, amelyekből az egyik az állatokat látja el.
Tudomása szerint nem egy olyan állattartó van, aki vagy a Rikáról viszi ezerliteres tartályokban a vizet, vagy a városháza által nyújtott segítséget várja folyamatosan. „Nem mindegy, milyen vizet iszik az állat, sőt, azt mondhatnám, a friss vizet nem pótolja semmi. A vizet tárolhatjuk bármilyen árnyékos helyen, megérződik minőségén, az állatok pedig betegesebbek lesznek, ami kiadást és nem kevés bosszúságot okoz. Remélem, mihamarabb változik a helyzet. Én a magam részéről már azt sem bánom, ha nem helyből, a Darázs-forrástól, hanem a Kormosból kapjuk a vizet. Bárhonnan is érkezzen, a jelenlegi helyzetnél csak jobb lehet” – mondotta Andorkó Ferenc.
Hidrológiai szárazság van
Kisgyörgy Zoltán geológus szerint a felsőrákosi jelenségre legvalószínűbb magyarázat az, hogy a falu magasabban fekszik, mint a Kormos, illetve a külszíni bánya, s a víz egyszerűen elszivárog. A belszíni bányák járatai már felteltek vízzel – bizonyítja ezt, hogy néhány furatból újból feltört az ásványvíz –, ám a külszíni bánya üregeiben még bőven van hely. „A kutak kiszáradása, a vízmennyiség visszaesése nem erdővidéki, hanem országos gondnak mondható: évek óta mindenhol megfigyelhető a hidrológiai szárazság.
Felsőrákos esetében a jelenség valószínűleg még azzal is magyarázható, hogy a helyi folyók hidrológiai csomópontja 468 méteren van, a falu pedig annál magasabban, s az alatta levő rétegek dél, illetve délkelet irányába némileg megdőltek, ami igencsak segíti a víz elszivárgását. Elképzelhető, de egyáltalán nem biztos, hogy idővel, amikor a járatok mindenhol felteltek, javuljon a helyzet a faluban, de arra még éveket kell várni” – mondotta lapunk főmunkatársa.
A források vízhozama eshet
Jó néhány éve a nyári hónapokban Nagyajtán és Középajtán is elapadtak a kutak, s olyankor nem volt ritka látvány, hogy Ajta patakának medrében állva tucatnyi tehén oltotta szomját. A vízhálózat kiépítése mára szinte teljesen megoldotta a gondot.
A hálózatra csatlakozott mintegy kétszáz nagyajtai számára nemhogy saját szükségletükre elég, de állataikról is fenntartás nélkül gondoskodni tudnak. A nyári hónapokban a vízhálózatot tápláló források hozamának csökkenése miatt kellemetlenség érheti viszont a középajtaiakat. Bihari Edömér polgármester elmondása szerint egyelőre minden rendben, korlátozás nélkül lehet használni a vizet, ám a nagy meleg miatt akármikor változhat a helyzet.
„Azért dolgoztunk az elmúlt években, hogy mindig mindenkinek elég vize legyen. Ajta patakának szintje ugyan csökkent, de a források egyelőre elég vizet biztosítanak, s időnként csapadék is van, így igencsak bízom benne: idén sem okoz fennakadást a víz hiánya senkinek” – nyilatkozta a községvezető.
Sok megy el locsolásra
Vargyason még nem volt vízkorlátozás, de ha a lakók nem változtatnak szokásaikon, megtörténhet, hogy szükséges lesz – mondotta Sütő Levente Lehel polgármester. Magyarázata szerint a problémát egyrészt az okozza, hogy kevés volt a csapadék, a patak vízszintje visszaesett, és ez a kutak kiszáradásához vezetett – a falu felső részében egészen a templomig nincs víz a gazdaságok kútjaiban –, másrészt falustársai kihasználják, hogy a vízért nem kell fizetni, és éjjel-nappal az ivóvízzel öntözik zöldségeskertjüket.
Mint mondotta, több helyre is bement, s megkérte a gazdákat, bánjanak csínján a vízzel, de nem ért el nagy sikert, mindenki a saját érdekét helyezi előtérbe. „Jóformán csak azok kútjában van víz, akik a patak mellett laknak. Nekem sincs már napok óta. Az emberek tudják, mi a helyzet a faluban, mégsem értik meg: nem locsolásra van a hálózat vize.
Naponta legalább négyszer-ötször is kijövök, hogy meggyőződjem róla, minden rendben van, a pumpák működnek, még elég víz van a medencékben. Egyelőre nem kell korlátozást bevezetnünk, de ha a kánikula sokáig tart, könnyen megtörténhet, kénytelenek leszünk ezt a lépést is megtenni” – mondotta Sütő Levente Lehel.
Hecser László / Háromszék