A román médiában – és nem csak ott – állandósult magyarellenesség, valamint gyűlöletkeltés következtében annyira elmérgesedett a két nemzet viszonya, hogy ez bármikor tömeges összecsapáshoz vezethet.

A félretájékoztatott és így félrevezetett román tömegek ugyanis a folyamatos heccelés hatására egyre erőszakosabbá válnak, ami előbb vagy utóbb belőlünk is kiváltja a védekezés keményebb formáit. És hiába a túlfizetett román titkosszolgálatok ellenünk csatasorba állított hada, a mélyben évtizedek óta forrongó indulatok felszínre törését a kritikus szint meghaladása után ők sem tudják megakadályozni.

Éppen ezért üdvözlendő minden olyan kezdeményezés, amely nem ámítás és üres ígéret, hanem az igazság megismerése és elfogadása, a tényekkel való szembesülés és szembenézés útját választva, a gondokra méltányos megoldásokat keresve és kínálva igyekszik levezetni a felhalmozódott feszültségeket. Résztvevőiként tiszta lelkiismerettel kijelenthetjük, hogy a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) szervezésében a múlt héten Sepsiszentgyörgyön lezajlott magyar–román találkozó közéjük tartozik.

Az ország különböző vidékeiről ide érkező román ifjúsági vezetők számára ugyanis a látottak, hallottak, megtapasztaltak betekintést nyújtottak egy előlük eddig elzárt, teljesen másnak hazudott világba. Ezáltal pedig rádöbbentek, hogy itt is többségében érző és jóindulatú, gondokkal és nehézségekkel küszködő emberek élnek, akárcsak a saját környezetükben. Rádöbbentek, hogy mi Erdélyben nem bevándorlók, hanem őslakosok vagyunk, így ezen a földön jogunk van a nyelvünk korlátozások nélküli használatára.

Ugyanakkor az ország szellemi kincsestárát gazdagító szokásaink, kultúránk megőrzéséhez is. A velük folytatott beszélgetések alkalmával pedig lemérhettük, hogy az őket Háromszéken ért élmények hatására kezdnek felszívódni a velünk kapcsolatban beléjük táplált előítéletek.

Van hát még remény a két nép közötti közeledésre, de ez csak akkor válik valósággá, ha őszinte párbeszédet folytatunk egymással, amelynek során a másik fél elé tárjuk vélt vagy valós sérelmeinket és törekvéseink indítékát. Mindebben a fiatalokra kell fektetni a hangsúlyt, mert őket még nem tudták a magyargyűlölettel végzetesen megfertőzni.

Bedő Zoltán / Székely Hírmondó

6 hozzászólás

  1. Dr.Fikker János

    Fikker János:

    A kultúrákról…

    Kultúra az, ha tiszteled a társad,
    akkor is,ha más nyelven beszél…

    Kultúra az, ha érteni próbálod,
    ne lihegj véres bosszúért…

    Kultúra az, amire vágynak,
    nemzetek,népek, emberek…

    Kultúra az, papok tanítják:
    mi fájhat másnak,sohse tedd…

    Kultúra az, mit Jézus mondott,
    ” Térj észhez ember,és tanulj!”

    Kultúra az, ne vádold társad,
    és ne rágalmazd , aljasul…

    2019 09 29

    Válasz
  2. antal m.

    Citátum: ,,Aki nem ismeri a múltját, nem igazodik el a jelenben, és nem tudja a jövőjét sem építeni!,,

    Válasz
  3. Várközi

    Ez az RMDSZ 29 éves politizálásának végeredménye, például mikor elhallgatta a “gárdák” újraalakulását (amiről tudtak), és nem léptek a szélsőséges médiák ügyében, főleg nemzetközi fórumokon. Sőt a szélső médiákban csak úgy adják az interjúkat stb. Lett volna egy esély Románia EU elnökségének megvétózása pl. a MOGYE, politikai foglyaink stb. esetében, de az RMDSZ nem lépett és nem lép.

    Válasz
  4. Mikulás

    A románokkal el kell beszélgetni a román nyelv albán gyökereiről. Miért van, hogy albán nyelvből ered a román nyelv, úgy, hogy átvették a latin nyelv szavait, de közben megtartották az albán nyelvtani szabályokat, sőt olyan albán szavakat is megtartottak, amelyek egyetlen latin nyelvben sincsenek jelen? A bukur-bucur, kopil-copil szavak csak az albán és a román nyelvekben léteznek, de nincsenek jelen a latin, olasz, francia, spanyol nyelvekben. Hasonló módon, balkáni nyelvekkel foglalkozó nyelvészek rengeteg olyan román nyelvtani szabályt dokumentáltak, amelyekben a román nyelv az albán nyelvtan szabályait követi, eltérően a latin, olasz, francia, spanyol nyelvek szabályaitól.

    Tehát a románoknak szembe kell nézniük az igazsággal, ők eredetileg albán nyelven beszéltek és azután tértek át a latin szókincs használatára. Nyelvészeti szaknyelven fogalmazva, a román nyelv egy latinizált nyelv amelyik albán nyelvi szubsztrátummal rendelkezik. Olyan, mintha lemeszeljük a ház falát egy színnel, de alóla kilátszik az előző réteg (szubsztrátum) színe. A felszíni latin réteg alól jól kilátszik az albán alapréteg (szubsztrátum). Ez a román nyelv, és ebben különbözik a román nyelv az olasz, francia, spanyol nyelvektől.

    A dákóromán fantázia szemenszedett hazugság. A románok bevándorlók Szent István királyunk országában, Magyarországon. Azt is tudjuk, hogy honnan jöttek, a Dél Balkánról jöttek (a mai Albánia, Koszovó, Macedónia, Északnyugat- Görögország területéről).

    A románokat meg kell kérni, hogy hagyják abba a hazudozást, és ismerjék el az igazságot. Legyen vége a dákóromán propagandának, a Dél Balkánról jött albán eredetű bevándorlók ne hazudják azt, hogy ők a dákok leszármazottai.

    Válasz
  5. Sebők Mihály

    Helyes megoldásnak tartom Bedő úr, csakhogy az ultrák szinte mind fiatalok! A gyűlöletbeültetéssel lementek egészen az óvodáig!

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves Sebők úr, az anyatejig.

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük