Fáklyás felvonulás a budapesti Raoul Wallenberg rakparton október 22-én

Már az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója előtti napon tartottak megemlékezéseket.

Rétvári: Magyarország a hősök, a szabadságharcosok földje

Rétvári Bence a Nemzeti Örökség Intézetének az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szervezett ünnepségén úgy fogalmazott:

Az 56-os hősök egyszerre harcoltak az egyén szabadságáért és az ország függetlenségéért. Rámutatott: a nemzet érdekében reménytelennek tűnő csatába is "beszálltak", hittek abban, hogy a sztálini diktatúrából Magyarország lehet demokrácia – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn a Műegyetemnél tartott megemlékezésen.

Ez üzenet azok számára is, akik a magyar szuverenitást, a függetlenséget külföldön csorbítani akarják – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette, sokan próbálták meg ezt, de a magyarok mindig visszaszerezték függetlenségüket, azt soha nem lehetett az erő, a nyomásgyakorlás eszközével elvenni.

"Elvárjuk, hogy a tisztelet hangján beszéljenek velünk"

Szerinte zsákutca azt gondolni, ha valaki felad Magyarország függetlenségéből, szuverenitásából egy részt, azzal a magyar emberek jobban járhatnak. A történelem folyamán mindig azt láthattuk, ha a szuverenitás csorbul, az emberek szabadsága és jóléte is csorbul – hangsúlyozta.

Kijelentette: Magyarország önmaga ura, nem mások játszótere, nem kiskorú nemzet, már 1100 éve nagykorú, és "elvárjuk, hogy a tisztelet hangján beszéljenek velünk".

"Mi el tudjuk dönteni, mi a hazánk érdeke" – rögzítette, aláhúzva: egy dolog számít, a nemzeti érdek; ezért küzdöttek az 56-os forradalmárok is.

Rétvári Bence szerint nekünk, magyaroknak és a többi közép-európai nemzetnek nem kell elmagyarázni, hogy a kommunizmus micsoda sebeket ejtett ezeken az országokon, hogy milyen mélyre ható volt az elnyomás, amely minden embert igyekezett félelemben tartani és megnyomorítani. Hozzátette, hogy Európa másik felén, amely ilyen szempontból szerencsésebb volt, és a híradókból, újságok hasábjairól ismerte csak a kommunista rendszert, ezt még nagyon sokáig és nagyon sokszor el kell magyarázni.

"Kihúzhatjuk magunkat"

Rétvári Bence szerint, amikor a magyarok megvonják a 20. század mérlegét, akkor kihúzhatják magunkat, mert bár két embertelen, emberellenes és gyilkos eszmének is itt voltak a képviselői, amikor külföldről Magyarországra jöttek, mindig csak egy nagyon szűk, "bűnözői elitet" találtak, amely együttműködött velük.

A magyar nép, a magyar emberek milliói sem a náci, sem a kommunista diktatúrával, annak ideológiájával nem azonosultak, a nemzet egésze sohasem hajolt meg és sohasem tört meg, mindig egyenes gerinccel várta azt a pillanatot, amikor a szabadság levegője beköszönt – mondta.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott ünnepi fáklyás felvonulás résztvevői a fővárosi Bem rakparton 2018. október 22-én. Szemben az Országház látható. MTI / Balogh Zoltán

Az 1956-os forradalom "egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt" – mondta Boross Péter volt miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Műegyetemen rendezett emlékünnepségen.

Kifejtette: ezt a dühöt a letartóztatások, kisemmizések és a megszálló hatalomtól való függőség váltotta ki. Megjegyezte: van tűréshajlam egy nemzetben, de ha érzékenységét, nemzettudatát, önérzetét, magyarság mivoltát nap mint nap megsértik, akkor mindez robbanáshoz vezethet. Reménytelenek azok a vállalkozások, amelyek a magyarokat "kozmopolita, internacionalista irányba akarják kényszeríteni" – hangsúlyozta a volt kormányfő, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke, hozzátéve: ezek a törekvések bukásra vannak ítélve.

Boross Péter leszögezte: 1956 azt parancsolja, hogy a magyar szabadság, önállóság, függetlenség mindent megelőzően erkölcsi kötelességgé kell, hogy tömörüljön mindenki lelkében.

Korabeli teherautó halad az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott ünnepi fáklyás felvonulás résztvevői előtt a fővárosi Friedrich Born rakparton 2018. október 22-én. MTI / Mónus Márton

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott emlékünnepség kezdetén az aulában megkoszorúzták az egyetem hősi halottainak emléktábláját.

A műegyetemi rendezvény után az ünneplők a hagyományos fáklyás felvonulással indultak a Bem térre.

Mit ünnepelnek a Műegyetemnél 22-én?

A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások kísérték.

Euronews