Fotó: Bíró István

Az államalapítás ünnepén, augusztus 20-án, hivatalosan is megnyitották a 9. Kolozsvári Magyar Napokat. A Kolozsvári Magyar Opera nagytermében tartott ünnepi nyitógálán jelen volt és felszólalt Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Elnöke, Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, valamint Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, a nyitógála díszvendége.

Felszólalása elején Gergely Balázs emlékeztetett: a Kolozsvári Magyar Napokon két kiemelkedő jelentőséggel bíró évfordulóról is megemlékeznek: a Kárpát-medencei-szintű Mátyás király-emlékévhez csatlakozva, idén ünneplik az igazságos király születésének 575. évfordulóját, valamint a vallásszabadság kikiáltásának 450. évét.

Fotó: Bíró István

„Államalapításunk ünnepén az első szó az örömé kell legyen, de nem feledkezhetünk meg azokról a nehéz évtizedekről sem, melyeket kolozsváriakként meg kellett élnünk városunkban. Jól emlékszünk még arra, mit jelentett 2010 augusztusában, az első Kolozsvári Magyar Napok alkalmával, az István, a király című rockopera főtéri levetítése. Nem túlzás azt mondani, hogy vízválasztó eseményben volt részünk akkor, mely gyökeresen megváltoztatta addigi, kolozsvári életünket. Addig többnyire közösségünk védelméért vonultunk a Főtérre, de 2010 után megtanultunk ünnepelni és örvendeni egymásnak. Sokan még most is jól emlékszünk első rendezvényünk megható pillanataira, amikor egy újfajta, új minőségű kolozsvári magyar élet vette kezdetét” – jelentette ki Gergely Balázs.

Fotó: Bíró István

A Kolozsvári Magyar Napok főszervezője emlékeztetett: mára már a Kolozsváron, Erdélyben és a Kárpát-medencében élő magyarok számára is várt és megbecsült kulturális seregszemlévé vált a rendezvénysorozat, azok a gyermekek pedig, akik a rendezvény első kiadásakor jószerivel még csak járni tanultak, mára már lassan elérik azt a kort, hogy önkéntesként maguk is kivegyék részüket a Kolozsvári Magyar Napok megszervezéséből.  „Meg kell becsülnünk közösségünk ezen ünnepét, s nem szabad elfelejtenünk azokat a nehéz időket, melyek – szerencsére – már mögöttünk vannak. Kívánom, hogy az elkövetkező egy hétben mindenki tartalmas, szórakozásra és művelődésre alkalmas programpontokat találjon magának, s rendezvénysorozatunk forgatagában fogjuk meg egymást kezét egy-egy pillanatra, s vigyük magunkkal a mindennapokba is az összetartozás érzését. Vivat Mathias! Éljen Mátyás király!” – zárta felszólalását Gergely Balázs.

Fotó: Vakarcs Lóránd

„Kolozsvárt a város történetei, az egykori és a mai nemzedékek történetei teszik azzá a helyé, amelyet szeretünk. A nyitottság, a türelem és a tudás – ez a három komponens teremtette meg és működteti mindmáig a kincses Kolozsvárt, Európa egyik legkülönlegesebb, ma Románia legdinamikusabban fejlődő városát, közösségét – és Erdély fővárosát. Ahonnan én 32 évvel ezelőtt ebbe a városba jöttem, onnan Kolozsvár akkor is, a kommunista diktatúrában, központnak látszott. Fővárosnak. Nemcsak kincses városnak, gazdagnak tehát mindenekelőtt szellemiekben, hanem olyan helynek, amely irányt mutat. Itt ma is elfér egymás mellett több igazság, s még ha néha ezek farkasszemet is néznek egymással, az egymásnak feszülő tekintetekből és történetekből ez a város a hagyománya által képes előbb-utóbb egymást elfogadó, és bízunk benne, hogy egymásra támaszkodó tekinteteket és történeteket kovácsolni” – kezdte felszólalását Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke hozzátette: meggyőződése, hogy a Kolozsvári Magyar Napok szebbé és jobbá teszik világunkat és a benne élőket, előretekint új történeteivel, gazdagabbá teszi a kincses várost, visszahoz valamit az elveszettnek hit múltból és – legfőképp – jövőt teremt. Beszéde végén Kelemen Hunor megköszönte a szervezőknek és támogatóknak az egész éves munkát és a programsorozat megszervezését.

Fotó: Bíró István

„Az idei év is bővelkedik történelmi évfordulókban, s hálás vagyok, hogy Önökkel együtt megérhettük Mátyás királyunk születésének 575., valamint a maga korában egyedülálló vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulóját” – kezdte felszólalását Sándor Krisztina. Az EMNT ügyvezető elnöke hozzátette: tíz évvel ezelőtt, amikor először felmerült a Kolozsvári Magyar Napok gondolata, fenntartásokkal fogadta azt, így beszéde során megkövette mindazokat, akik már akkor is lelkesedéssel és lendülettel álltak a fesztiválhoz. „A Kolozsvári Magyar Napok az elmúlt években naggyá nőtt, mintája és mércéje lett sok más, azóta megszületett városi és megyei magyar napoknak, szerte Erdélyben. Köszönet illesse ezért a szervezőket! Köszönet azért, hogy a kincses Kolozsvár munkájuk révén felmutathatja igaz kincseit, hogy újult életerőt kapott a magyar múlt, jelen és ezáltal a jövő is e városban és környékén” – hangsúlyozta Sándor Krisztina, aki beszéde zárásakor arra kérte a jelenlévőket, hogy az ünnepi időszak elteltével jöjjön el az ideje az összehangolt munkának is. „A közéletben van tennivaló bőven, s ha nem lenne, vannak, akik erről rendszeresen gondoskodnak. Visszaállamosítás, kedvezőtlen bírósági döntések és két ártatlan társunk bebörtönzése – néhány ügy, ami továbbra is éberen tart és további lépésekre késztet. Az országban zajló politikai zavargások Erdélyre is kihatnak. Jövő évben két választás következik, így hát – finoman fogalmazva – nem lesz unalmas a következő időszak sem. Legyünk tehát éberek, cselekvésre készek, és dolgozzunk összehangoltan, minden olyan helyzetben, ahol közös ügyeink ezt kívánják” – zárta gondolatait az EMNT ügyvezető elnöke.

Fotó: Bíró István

„A mai napon Szent István királyunk életét, életművét és államalapításunkat ünnepeljük, valamint azt, hogy 1000 év elmúltával is létezünk és megmaradtunk a Kárpát-medencében, s megőriztük európai, keresztény kultúránkat. Ünnepeljük azt a házat, mely a Szent István által lefektetett alapokra épült, s ünnepeljük azt a nemzeti közösséget, mely 100 esztendő múltán, a szűkebbre szabott ház falai között, már nem lehet együtt, de amely eléggé erős volt ahhoz, hogy a mesterséges falak fölé emelkedve ne széledjen szét, megőrizze együvé tartozását. Az 1000 éves állam erejét mutatja, hogy az elmúlt 100 évben is az állam területén kívül élő magyarok millió döntöttek nemzetünk mellett, és bebizonyították, hogy nemzeti keretek között születhet állam, de kizárólag állami keretek között nem születhet nemzet” – kezdte felszólalását Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: a Kárpát-medencei magyarság 1000 év után is erős közössége a Kárpát-medencének, s viszontagságokkal teli történelmét ismerve bátran kijelenthető, hogy abban a helyzetben, amikor a puszta létezés is kérdéses, az életben maradás egyértelmű győzelemnek tekinthető. „A magyar történelem akkor is elismerésre méltó és gazdag lenne, ha nemzeti nagyjaink közül csak azok lennének részesei, akik a Házsongárdi Temetőben nyugszanak. Kincses Kolozsvár gazdagsága pedig kellett a túléléshez. Ismernünk kell a múltat, s tudnunk kell, hogy a Románia által annyiszor megünnepelt gyulafehérvári nyilatkozat kívánalmaiból és nemzetiségeknek tett ígéreteiből sohasem lett törvény vagy hivatalos állami politika. Ugyanakkor nem szabad elfelednünk: Romániával nem ellenfelek, hanem szövetségesek vagyunk” – hangsúlyozta a miniszter, aki hozzátette: magyarokként egyre inkább részt vehetünk és részt is kell vennünk egymást életében, amikor pedig a magyar államalapítást Kolozsváron ünnepeljük, büszkék lehetünk arra, hogy minden ellenünk irányuló igyekezet ellenére is a magyar múlt és kultúra megtartott minket. „Meggyőződésünk, hogy ami ma gátja Románia és Magyarország szorosabb együttműködésének, az Románia érdekeivel is ellentétes. Az összefogás szándéka részünkről egyértelmű és adott. A minket ért támadásoktól nem csak az erdélyi magyarságnak rosszabb, de a románságnak sem jobb semmivel. A Kolozsvári Magyar Napok ékes bizonyítéka annak, hogy a kultúra közösséget is jelent. Felhívja a figyelmet arra, hogy értjük egymást, figyelünk egymásra, vannak közös ügyeink és összetartozunk. Közös továbbá e mostani élményünk is, mely nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a legszínvonalasabb határon túli magyar rendezvényen vehetünk részt” – zárta gondolatait Gulyás Gergely.

A Kolozsvári Magyar Napok rekordszámú programkavalkádja augusztus 20-26. között várja az érdeklődőket a több tucat helyszínen. A rendezvénnyel kapcsolatos fontosabb információk, valamint a teljes program megtalálható a www.magyarnapok.ro oldalon, valamint az esemény Facebook-oldalán, a www.facebook.com/magyarnapok címen.

A Kolozsvári Magyar Napok sajtószolgálata

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.