Megtévesztő, hamis az RMDSZ politikusainak állítása, miszerint a sürgősségi kormányrendelettel, 2019. június 25-én elfogadott új Közigazgatási Törvénykönyv (Kódex) visszalépést jelent a kisebbségi jogok esetén.

Az RMDSZ politikusaival ellentétben a Civil Elkötelezettség Mozgalom* (CEMO) szerint, nem történt jogvesztés a romániai magyar közösség szempontjából, a sajtóban megjelent híresztelésekkel ellentétben, a Románia Kormánya által elfogadott Közigazgatási Törvénykönyv nem jelent visszalépést a nyelvi jogok esetében.

Közleményünket azért tartjuk fontosnak megjelentetni, mert rengetegen megkerestek bennünket, ezek alapján pedig úgy látjuk, az RMDSZ megtévesztő propagandája pszichózist, erős rettegést keltett az erdélyi magyar emberekben. Több napi elemzés után nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy mindazok a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait szabályozó rendelkezések, előírások megtalálhatók az új törvénycsomagban is, mind a 2001-ben elfogadott, eddig hatályban levő, 215-ös helyi közigazgatásról szóló törvényben. Sőt, a régivel ellentétben az új törvénykönyv azt is szabályozza, hogy a kétnyelvű formanyomtatványokat, űrlapokat hogyan kell elkészíteni, milyen módszer szerint kell kivitelezni (195. cikkely 4. bekezdés). Ezen kívül majd semmi sem változik azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot.

A Polgármesteri Hivatalokban (ott, ahol az etnikai kisebbséghez tartozó személyek- magyarok- számaránya 20% felett van) ezentúl is van lehetőség magyarul ügyintézni, ennek érdekében a hivatal köteles magyarul beszélő személyeket is alkalmazni közönségszolgálati munkakörökbe (195/5). A magyar nyelvű beadványok esetén a hivatal köteles a választ magyarul is megfogalmazni (195/2). Magyarlakta településeken a döntéshozó testület napirendjét kötelezően ezután is magyar nyelven nyilvánosságra kell hozni (135/5).

Van lehetőség- ugyanúgy mind a korábbi törvényben- magyarul is felszólalni a tanácsüléseken (138/3). A normatív és egyéni jellegű határozatok magyar nyelven történő közlése szintén benne van a törvényben (198/3, 199/3), de ez rendelkezik a hivatalok magyar nevének kötelező kifüggesztéséről (195/6), valamint a települések magyar nevének feltüntetéséről (195/6) is.

Egyetlen visszalépés talán a 602-es cikkely 1. pontjában található, amely szerint, azokon a településeken ahol a kisebbség számaránya 20% alá csökken, amit a legfrissebb népszámlálás adatai alapján vesznek figyelembe, az új közigazgatási törvénykönyv kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozó rendelkezései nem lesznek érvényesek- ez, a korábbi 215-ös helyi közigazgatásról szóló törvényben úgy volt megfogalmazva, hogy az etnikai arányok változásától függetlenül a jogok maradnak.

Ennek, egy olyan településen mind Kolozsvár, valóban súlyos következményei lehetnek, hiszen ott a magyarság számaránya ma már jóval a 20% alá süllyedt, pedig egy igencsak jelentős magyar közösségről van szó, közel 50.000 emberről. Azt, hogy az elmúlt 13 évben, miért nem kerültek ki Kolozsváron mindenhol a helységnévtáblák, oda ahova a törvény szerint ki kellett volna helyezni, nem szeretnénk taglalni, de mára az nyilvánvaló, hogy a kolozsvári magyar közösség elöljárói ebben az esetben is mulasztottak, érdektelenek voltak.

Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjének azon kijelentését, miszerint „ez a törvénykönyv a kisebbségi jogok tekintetében a 90-es évek állapotába veti vissza Romániát.”  (a Maszol.ro portál), „A kisebbségi jogok tekintetében több tíz évvel veti vissza Romániát, a 90-es évek állapotára” (http://r.rmdsz.ro/sajtoszoba/hir/cseke-attila-a-kormany-altal-targyalt-kozigazgatasi-torvenykonyv-evtizedekkel-veti-vissza-romaniat-a-kisebbsegi-jogok-tekinteteben) valóban kínosnak és egyben nagyon súlyosnak tartjuk, hiszen ez egyáltalán nem fedi a valóságot.

Sajnos- az RMDSZ számára- nyilvánvaló lett, hogy Románia Kormánya úgy hozta meg a romániai magyar közösség közigazgatási anyanyelvhasználati jogait nem korlátozó Törvénykönyvet, hogy az érdekképviselet nem tagja a kormánynak, nincs a kormánypártokkal érvényben levő megállapodása, a Parlamentben az erdélyi magyarság egyetlen érdekképviseleti szerve az ellenzék padjaiban foglal helyet.

Végzetül ki szeretnénk hangsúlyozni azt, hogy számos olyan rendelkezés, amelyik benne volt a korábbi törvényben (de a mostaniban is benne van), nem került alkalmazásra, gyakran az RMDSZ-es polgármesterek, alpolgármesterek, tanácsosok hozzá nem értése, érdektelensége miatt. Jogok elvételéről akkor lehet beszélni, ha azokkal élhettek is az emberek. Márpedig a romániai közigazgatásban rendelkezésre álló anyanyelvhasználati jogok, lehetőségek csupán töredékével élhettek a magyar anyanyelvű romániai állampolgárok, mivel az RMDSZ által hatalomhoz juttatott polgármesterek, alpolgármesterek, tanácsosok fölöslegesnek tartották ezek alkalmaztatását, megvalósítását, mereven elzárkóztak ezektől, sőt, anyagi szempontokra hivatkozva akadályozták, vagy egyenesen jogi úton támadták meg.

Fontos lenne, ha az RMDSZ központi vezetése az elfogadott anyanyelvi jogok érvényesítésének módszereiről, stratégiájáról beszélne és nem arról, hogy olyan települések magyarsága veszíti el anyanyelvhasználati jogait, ahol ezeket a lehetőségeket- pont az RMDSZ-es helyi képviselők miatt- eddig sem alkalmazták.

Marosvásárhely, 2019. július 5.

Üdvözlettel,

Szigeti Enikő

Ügyvezető igazgató

*A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) 2007-ben alakult Marosvásárhelyen, alapított emberjogi és jogvédő szervezet, amelyik a romániai magyar kisebbség jogainak védelmét tartja alapfeladatának.  A CEMO célja, hogy a aktívan és hatékonyan hozzájáruljon a társadalom jogokra épülő felfogásának megerősítéséhez és támogatásához,  amelyet érdekérvényesítés (advocacy), jogérvényesítés, közösségfejlesztés és civil nevelés  révén kíván megvalósítani. A CEMO ma a következő kulcskérdésekre összpontosít: a magyar közösség részvételére a rájuk vonatkozó döntésekben (empowerment), a romániai magyar kisebbség jogainak – különös tekintettel az anyanyelvhasználatra – érvényesítése, a hazai törvényi előírásokban kisebbségekre vonatkozó kötelezettségek, valamint a nemzetközi egyezmények betartására.