Méltóságos bűnözők

Fotó: darkroom.baltimoresun.com

A börtönökbe zárt személyeknek is megvan a maguk méltósága, s bár nem tekinthetünk el attól, hogy jogos az a bánásmód, amely a társadalom, az állam, a hatóságok részéről éri őket, azért, hogy tévedtek, megkapták a szabadságvesztéssel járó büntetésüket, nem kell ezen felül megalázó vagy embertelen körülmények között élniük – ezzel a körítéssel indokolta Călin Popescu Tăriceanu szenátuselnök azt a bejelentését, hogy szeptember elsejétől a parlament megkezdi a kegyelmi törvénytervezet vitáját.

Arról a jogszabályról van szó, amelyet Klaus Iohannis államfő az egyik elefántnak nevezett, amikor váratlan megjelenésével megakadályozta, hogy az alig pár hete tisztségbe lépett Grindeanu-kormány napirenden kívül, sürgősségi rendeletként fogadja el.

A másik – jelen levő, de nem látható – elefánt a büntető törvénykönyv módosítása volt, ezt is azon a nevezetes januári estén akarták letudni. A következmények ismertek: példátlan méretű tüntetéshullám kezdődött, és – igaz, hetek múlva – menesztették a tervezeteket kidolgozó igazságügyi minisztert. A tervezeteket azonban rögtön átküldték a parlamentnek, hogy annak rendje és módja szerint törvény legyen belőlük.

A kegyelmi tervezet – maradjunk most ennél – a szenátus jogi szakbizottságában kezdte meg útját, ott néhány módosítást javasoltak, ami nem nyerte el a kormányzó pártok vezetőinek tetszését: le is váltották a bizottsági elnököt (aki az SZDP embere, a bizottsági tagok többségével együtt), és visszaküldték a paksamétát azzal, hogy a kormány változatát kérik. Új bizottsági jelentés azonban nem készült, így a tervezetet – a házszabály egyik, a törvényhozás felgyorsítására hivatott előírása alapján – hallgatólagosan, azaz érdemi vita és módosítás nélkül fogadta el a szenátus.

Így kerül most a képviselőházba, ahol Liviu Dragnea, az SZDP és a kormánykoalíció vezetője az elnök. Ráadásul közvetlenül érdekelt a törvénytervezet elfogadásában, mert második pere rohamosan közeledik a végkifejlethez, és ha az ítélet kedvezőtlen lesz, akkor előző, a választási csalásért kirótt, de felfüggesztett börtönbüntetését is le kell ülnie.

De nem közömbös a kegyelem lehetősége a hamis tanúzással vádolt Tăriceanu számára sem.

Nagyon kapóra jön az ország második és harmadik rangú közméltóságának, hogy néhány esetben az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Romániát a börtönben uralkodó rossz körülmények miatt.

Hirtelen nagyon fontos lett a bűnözők kényelmes, civilizált ellátása, újabban már a méltósága is, ami nem lenne baj, ha közben – a megfelelő arányokat és társadalmi sürgősségeket betartva – a törvénytisztelő többség életminőségének javításán is dolgoznának ezért fizetett törvényhozóink és döntéshozóink.

Mert nekünk is jogunk van a huszonegyedik század európai emberéhez méltó közszolgáltatásokhoz, mégis igen gyatra közlekedésünk, egészségügyünk, oktatási és nyugdíjazási rendszerünk van…

Demeter J. Ildikó / Háromszék

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük