Románia egy csoda: fizetésemelés után csökkenhetnek a bérek

A hazai magánvállalatok négymillió alkalmazottja lélegzetvisszafojtva várja, hogy mekkora lesz a fizetése jövő évtől. A kormány „adóreform” intézkedéseit követően a vállalkozókon a sor, hogy év végéig eldöntsék, mi lesz alkalmazottaik fizetésének sorsa.

Januártól minden társadalombiztosítási járulékot az alkalmazottak fizetnek, ami azt jelenti, hogy a 16-ról 10 százalékra csökkentett személyi jövedelemadón kívül a bruttó bérből még 35 százalék társadalom- és egészségbiztosítási járulékot vonnak le tőle, a munkaadókra csak a 2,25 százalékos munkabiztosítási adó hárul.

Gazdasági elemzők szerint a munkaadóknak 16,6 százalékkal meg kellene emelniük a bruttó béreket, hogy az alkalmazottaik kézbe kapott jövedelme ne csökkenjen. A versenyszférában ez a munkáltatók jó szándékán múlik, mert semmilyen törvény nem kényszeríti őket arra, hogy a bruttó bérek növelésére fordítsák, és ne nyereségként könyveljék el a mostanig tb-járulékokra befizetett összeget. Kivételt képeznek a minimálbéren lévő alkalmazottak, mert az ő esetüket törvénnyel rendeznék. Ha jelenlegi 1450 lejről 1900 lejre emelnék a minimálbért, ők a mostaninál közel 100 lejjel többet kapnak kézbe, azaz 1163 lejt.

Érdeklődésünkre a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetője, Édler András úgy vélekedett, a munkaerőhiány miatt a cégek többsége várhatóan megemeli a bruttó béreket ahhoz, hogy meg tudják tartani alkalmazottaikat, de várhatóan lesznek olyanok is, akik úgy szabadulnak meg nemkívánatos alkalmazottaiktól, hogy nem emelik bruttó béreiket. Számítások szerint annak az alkalmazottnak, aki jelenleg bruttó 3000 lejes keresete alapján 2104 lejt kap kézhez, jövőre 1775 lejre csökkenhet a nettó bére, mivel 35 százalékos társadalom- és egészségbiztosítási hozzájárulást és tízszázalékos jövedelemadót kell befizetnie. Jelenlegi bére szinten tartásához a munkaadónak 3660 lejre kellene felemelnie dolgozója bruttó bérét.

Édler András szerint a vállalkozók számára az a pozitív hozadéka az adóreformnak, hogy leegyszerűsíti a társadalombiztosítással járó dolgokat, hiszen a jelenlegi 6 társadalombiztosítási adóból három marad. Ebből kettő – a 35 százalékos nyugdíj- (CAS) és egészségbiztosítás (CASS) – az alkalmazottakat terheli, míg az alkalmazókra a 2,25 százalékos úgynevezett munkabiztosítási adó hárul. Fontos tudni, hogy mindezeket az adókat továbbra is a munkaadó számítja ki, tartja le és fizeti be az államkasszába, tehát az alkalmazottnak nem lesz több bürokratikus feladata.

A kormány arra számít, hogy jelentősen javul a tb-járulékok behajtása. Jelenleg a cégek 30 százalékának tb-tartozása van, viszont jövőre bűncselekményt követ el a munkáltató, aki nem fizeti be az alkalmazottja bruttó béréből az államnak járó összeget. Az állami szektorban dolgozóknak azért nem csökken a kézbe kapott fizetése, mert ugyancsak január elsejétől lép életbe új bértörvény, amely szerint bruttó 25 százalékkal növekedik a közalkalmazottak fizetése, viszont az átverés az, hogy a kormány úgy tartja be a 25 százalékos közalkalmazotti béremelésekre tett ígéretét, hogy az nem jelent lényegében nagyobb kiadást a költségvetésnek, az állami szektorban dolgozók nettó fizetése alig változik.

A háromszéki kereskedelmi kamara elnöke szerint az egyéni vállalkozók (PFA) és szabadfoglalkozásúak veszítenek az új adórendszerből, mert januártól kötelező módon kell 35 százalékos társadalombiztosítást fizetniük, függetlenül attól, hogy rendszeresen kapnak-e fizetést, nyugdíjat vagy más, már megadózott juttatást. Jelenleg ugyanis az ilyen jellegű bevételt megvalósítóknak nem kell társadalombiztosítási hozzájárulást fizetniük, ha valahol alkalmazva vannak.

Erdei Dolóczki István RMDSZ-es képviselő, a pénzügyi bizottság tagja szerint az adótörvénykönyv módosításáról szóló kormányhatározat megjelent a Hivatalos Közlönyben, következik, hogy a parlamentben megvitassák. Volt már példa, hogy a parlament által elfogadott végleges változat módosult a kormány elképzeléseihez képest. Így történt a megosztott áfa-fizetés kapcsán is, amely eredeti elképzelés szerint mindenkire vonatkozott volna, de a parlament úgy módosította, hogy az csak a rosszul fizető, fizetésképtelen vagy a 80 százalékban állammal dolgozó vállalatokra érvényes. Erdei Dolóczki István szerint van esély, hogy a parlamentben az adótörvénykönyv vitatott részeit is pozitív irányba módosítsák.

Kovács Zsolt / Székely Hírmondó

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.