Az erődtemplom

Az egykori erdélyi Szászföld közepén fekvő, száz évvel ezelőtt még ezer fős, színmagyar református település legkorábbi írásos említése egy 1206-os keltezésű oklevélben található, amellyel Kóbor az első a mai Brassó megyében.

Nevezetessége a szász mintára épült magyar református erődtemplom. Bár a falu a történelem során többször teljesen kihalt, mégis mindig újra benépesült és a sors akaratából mindig magyar lett. Trianon óta viszont folyamatos a lélekszám csökkenése. A falu napjainkban mindössze kétszáz főt számlál, amelyből már csak hetvenen magyarok. Ők is zömében hatvan-, de inkább hetven-nyolcvan évesek vagy afelettiek. A húsz és hatvan év közötti nemzedékek szinte teljesen hiányoznak a faluból. A néhány fiatal, aki még tud magyarul, tizenhét-tizennyolc éves. Magyarul beszélő gyerek egyáltalán nincs már.

Úrvacsora

A falu elnéptelenedéséhez a múlt században nagymértékben hozzájárult, hogy az 1940-es második bécsi döntés után a település nem került vissza az anyaországhoz. A négy évig fennálló új magyar határ legközelebbi pontja Alsórákosnál volt, Kóbortól légvonalban 30, közúton 45 km-re. Voltak, akik éltek a közel került határ lehetőségével és átköltöztek a Székelyföldre, Magyarországra. A háború után, 1950-51-ben elkezdődött a termelőszövetkezetek létrehozása, helybeli szóhasználattal a kollektivizálás. Az addig magántulajdonban lévő termőföldeket, termelőeszközöket, állatokat elkobozták és állami tulajdonba vonták. A nagygazdákat kuláknak nyilvánították, családjukat, gyermekeiket hátrányos megkülönböztetésben részesítették az élet minden területén.

Románia 1965 és 1989 között hivatalban lévő teljhatalmú vezetője, Nicolae Ceaușescu, 1972-ben meghirdette az országos területrendezési tervet. A falurombolás néven hírhedté vált projektbe Kóbor is bekerült. Lakói egyre gyorsuló ütemben hagyták ott „a Kárpátok géniusza” által pusztulásra ítélt falut és költöztek a legközelebbi városokba, Kőhalomba, Fogarasra és Brassóba.

Kóbor a vasúti és fő közúti közlekedési útvonalaktól távol fekszik. 2019-ben is csak rossz minőségű földúton érhető el a szomszédos Felmér és a községközpontjául szolgáló Szásztyúkos felől. A két legközelebbi város, Kőhalom és Fogaras egyaránt 40 perc autóútra fekszik Kóbortól. Ez az elszigeteltség szintén szerepet játszott a lakók elvándorlásában. Az egykor szász mintára épült nagy kőházakból álló, ezer fős magyar lakossággal büszkélkedő, dolgos mesteremberek és népes családjuk lakta Kóbor magyarsága száz évvel ezelőtt elindult máig elkerülhetetlennek tűnő végzete, a teljes eltűnés felé.

Ne hagyjuk, hogy így legyen! Kóbor megmenekülésének utolsó esélye az erődtemplom felújítása és a turizmus beindítása a faluban. A rég várt felújítást Magyarország Kormánya jelentős összeggel támogatja, azonban az Ön hozzájárulása is nélkülözhetetlen. Adományát hálás szívvel köszöni a Kóbori Református Egyházközség.

Az átutaláshoz szükséges adatok:

Név: Parohia Reformata Cobor
Bankszámlaszám: RO17RZBR0000060006974290
IBAN: RO17 RZBR 0000 0600 0697 4290
BIC: RZBRROBU
Cod Fiscal: 13836440

Köszönjük!

Ferkó Zoltán
Kőrösi Csoma Sándor Program
Svájc, Zürich

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.