„Miért kell nekem otthon maradnom azért, mert te félsz? Mi lenne, ha te maradnál otthon? Te viselnél maszkot, te tartanál távolságot tőlem, te kerülnéd az éttermeket, te kerülnéd a sporteseményeket, a plázákat, a koncerteket, a strandokat és a parkokat, te hinnél a hamisított halálozási statisztikáknak, te ülnél fel a médiahisztinek, te kapnád meg a mérgező vakcinádat, miközben kerülöd a C-vitamint, a napsütést és mindent, amivel természetes módon egészségesek maradhatunk?” – írja (vagy talán idézi valahonnan) egy felháborodott olvasó.

Mert te nem félsz

Fotó: szimpatika.hu

Ez azért ennyire nem egyszerű. Természetesen te szabadon azt tehetsz, amit akarsz. A szabadságod azonban nem korlátlan – addig terjed, amíg nem korlátozod az én szabadságomat. Nem ülhetsz jogosítvány nélkül be egy autóba, és hajthatsz csak azért, mert te nem félsz. És aki fél, az üljön otthon, ne menjen az utcára, mert neked autókázhatnékod van. Nem sétálhatsz a parkban öt pitbullal, mert te nem félsz, s aki fél, az üljön otthon, s az ablakon nézze, hogy te milyen bátor vagy. Nem lengetheted a csónakot, amíg felborul, mert te nem félsz, s aki nem tud úszni, az miért nem maradt otthon.

„Nem maradok tovább a házamban azért, mert te félsz. Nem viselek maszkot, és nem tartok másfél méter távolságot, mert nem félek tőled. Te nem az ellenségem vagy, és ha megbetegszem, az nem miattad lesz, hanem miattam és az immunrendszerem miatt” – írja tovább.

Bár az eredeti formájából kiforgatott liberalizmus nem így mondja, az egyén jogai mégsem állhatnak a társadalom jogai fölött. Ha te meg akarsz halni, akár önkezeddel is véget vethetsz a saját életednek (bár ez a katolikusok szerint bűn lenne, de vélhetően olyan elavult olvasmányokat, mint a Biblia nem olvasol), de arra senki nem hatalmazott fel, hogy elvedd vagy akárcsak veszélybe sodord a mások életét.

Úgyhogy ne kérd tőlem, hogy maradjak otthon, mert neked bulizni van kedved; én sem kérem tőled, hogy ezt tedd. Csak azt kérem, hogy mindketten tartsuk be a szabályokat (amelyek – való igaz – lehetnének ésszerűbbek) valamennyiünk érdekében. Köszönöm.

Erdély András / Székely Hírmondó

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük