A magyar életerő erősebbnek bizonyult annál, hogy „holmi összekapkodott múltú ellenségek” legyőzhessék – jelentette ki Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke.

A nemzeti oldal szervezeteinek gyergyószentmiklósi Trianon-megemlékezésén Mezei hangsúlyozta: Románia már az erdélyi magyarság puszta létét is veszélyforrásnak tekinti, a jogsérelmek pedig a „bitorlott kincs kóros féltéséből” erednek. Mezei rámutatott, a „magyar áldozatokkal megvédett és úgymond virágzó” Európa részéről tisztességtelen, hogy a magyar ügy tárgyalására hajlandóság sincs.

A Magyar Polgári Párt elnöke hangsúlyozta, a magyarság legalább 1100 éves kultúrát tartott meg, holott az elmúlt 100 évben „nyelvi idétlenségben” keresztelték át a köztereket, intézményeket, tiltották a jelképhasználatot.

„Bár a gyulafehérvári be nem tartott ígérgetésektől, a Maniu-gárdák és társaik öldöklésein át, az Úz-völgyi temetőgyalázásig sok keserűséget éltünk meg, mégis itt vagyunk. Gyermekeinkből egyre többen ismerik meg igaz történelmünket, felmérik kultúránk nagyságát, megtartják az ősöktől örökölt hagyományainkat, mert tudják, hogy a magyar minden legyőzőjét túléli” – összegzett Mezei János.

A gyergyószentmiklósiak a történelmi egyházak képviselőinek áldása mellett kulturális műsorral, imával és koszorúzással emlékeztek a 100 éves tragédiára. Erdély-szerte több mint száz településen emlékeztek meg a trianoni békediktátum századik évfordulójáról az Erdélyi Magyar Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács szervezésében.

Az Erdélyi Magyar Szövetség sajtóirodájának közleménye