Nyitott beszélgetésre, egyfajta lakossági fórumra hívja ma délután hattól az érdeklődőket a Big Mama vendéglőbe Sepsiszentgyörgy önkormányzata a Nez Perce Állatokért Egyesülettel azzal a céllal, hogy egyfajta megoldáskeresési folyamatot indítsanak el, kérdéseket vessenek fel elsősorban a gazdátlan ebek helyzetét illetően. Az esemény kezdeményezője Horia Krausz, az egyesület vezetője, a szépmezői kutyamenhely létrehozója, 2014-ig működtetője, aki egyúttal németországi tapasztalatait is megosztja. A szervezők tegnap egy tájékoztató során vázolták a találkozó fő irányvonalait.

A szépmezői menhelyről sok kutyát külföldre visznek. Fotó: tega.ro

A fórum egyik célja, hogy az érdeklődők betekintést nyerjenek, Németországban mi a helyzet az ebtartás, a menhelyek világában, milyen rendszert alkalmaznak, ugyanakkor azt is megvizsgálják, az ott tapasztalt módszerek alkalmazhatóak-e Sepsiszentgyörgyön – ismertette a tájékoztató elején Tóth-Birtan Csaba alpolgármester. Mint mondta: a menhely egykori létrehozójával azt követően sem szakadt meg a kapcsolat, hogy Németországba költözött, továbbra is segítette a szépmezői létesítmény működését.

Azon túl, hogy a menhelyet úgymond gyermekének tekintette, létrehozásába, majd fenntartásába hatalmas energiát ölt bele, ezért a további sorsa sem lehet közömbös számára, egy másik oka is volt a találkozó ötletének: a két országban tapasztalt helyzet – jelentette ki Horia Krausz, ismertetve az általa Németországban tapasztaltakat, melyek már a másik végletnek tekinthetők a romániai állapotokhoz képest. Elmondása szerint szinte mindenhol túlzásokat tapasztalt, amelyek nyomán az állatok tartása – nemcsak a kutyák, de a lovak esetében is – eltávolodott attól, amit természetesnek lehet tekinteni. Ugyanakkor az a rendszer, amit Németországban kiépítettek, nem rossz, és adott elemeinek átvételén mindenképp érdemes elgondolkodni. A fórum jó alkalom arra, hogy ezekről beszélhessenek.

A németországi állapotok egyik alapvető jellemvonásaként Horia Krausz megemlítette, hogy a mentalitás alakítása mellett, adók, illetékek révén az állattartók felelősségtudatát is erősítették. Mivel igen magasak a bírságok a kihágások esetén, a szabályok betartása nem is kérdéses. A megváltozott gondolkodásmód mellett ennek is tudható be, hogy nem látni az utcán gazdátlan ebeket, illetve minden szabályt kérdés nélkül betartanak. A romániai helyzet rendezése szempontjából fontos lenne azt is tisztázni, hogy például a kóbor ebek kezelése, valamint a menhelyek működtetése kizárólag a civil szféra feladata lenne-e – amint ez Németországban van, ahol sem az önkormányzatok, sem más állami szerv nem nyújt támogatást –, vagy a jelenlegi felálláson kellene javítani.

Ez utóbbi kapcsán azt tapasztalta, hogy évek óta hárítják a felelősséget, és csak kevés helyen sikerült elfogadható megoldást találni. Noha egyelőre nagy divat a nyugati országokban a kutyák örökbe vétele Romániából, erre nem lehet a végletekig hagyatkozni, noha pillanatnyilag például a szépmezői menhely számára ez komoly segítség a túlnépesedés ellen. Máthé László, a létesítményt működtető Tega Rt. igazgatója megerősítette: idén a menhelyről örökbe vett 216 kutyának nagyjából a fele külföldre került.

Horia Krausz úgy vélte: idehaza elsősorban a gondolkodásmódon kell változtatni. Ez hosszabb időt kíván, ezért mindenképp egy több tíz éves stratégián érdemes gondolkodni, amibe az oktatáson túl, az ebek után fizetendő adó bevezetését is bele lehetne foglalni, ellenőrző hatóság felállítását és egy hatékony bírságrendszert kidolgozni, illetve időközönkénti összeírások szervezését.

„El kellene jutni ahhoz a meggyőződéshez, hogy tényleg csak az tartson kutyát, aki megengedheti magának, és képes rá vigyázni. Ellenkező esetben viselni kell a következményeket” – fogalmazott.

Tóth-Birtan Csaba pár konkrétummal szolgált: a kutyák összeírása megtörtént, párhuzamosan a nem fajebek kedvezményes ivartalanítási és csippel történő ellátási kampányával, amit viszont kevesen használtak ki (a lehetséges 500-ból mintegy harminc esetben). A tömbházban élő ebek esetében az önkormányzat a Tegán keresztül bevezetett egy köztisztasági illetéket, és ezt el is fogadták az érintettek. Egy úgynevezett ebadó kirovása elől sem zárkóznak el, de ez alaposabb elemzést kíván. A legfontosabb feladatuk most, hogy eldöntsék, a Tega folytatja-e a menhely működtetését, mert a szerződés jövő év elején lejár, vagy a civilek veszik át ezt a feladatot. Az alpolgármester egyetértett azzal is, hogy egyfajta megszorítás nélkül nehéz eredményeket elérni, főképp úgy, hogy továbbra sem sikerült megnyugtató megoldást találni például az őrkői kutyák vagy akár a környéki településekről beszabadulók esetében.

Nagy D. István / Háromszék