Fotó: MTI/EPA/Nicolas Lambert

Kedden vitázik az Európai Parlament plenáris ülésén a magyarországi helyzetről szóló Sargentini-jelentésről.

Az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) jelentése szerint az országban fennáll a veszélye az európai értékek súlyos és módszeres megsértésének, ezért indokolt a hetedik cikkely szerinti eljárás megindítása.

A holland zöldpárti Judith Sargentini nevével fémjelzett dokumentum szerint számos területen vannak problémák Magyarországon, az állításait többek között olyan szervezetektől idézve támasztotta alá, mint a Velencei Bizottság, ENSZ biztosok és bizottság, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a Európa Tanács Miniszteri Bizottsága.

Az alkotmányos és a választási rendszer működése

A jelentés felidézi, hogy a Velencei Bizottság többször is kifejezte aggodalmát a magyarországi alkotmányozási folyamattal kapcsolatosan. Többek között a folyamat átláthatóságának hiányát bírálták, hogy nincs megfelelően belevonva a civil társadalom, hiányzik a tényleges konzultáció, és hogy veszélyezteti a hatalmi ágak szétválasztását.

Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának részleges választási megfigyelő missziója szerint 2018 áprilisában a választásokra kedvezőtlen légkörben került sor. A kampány heves volt, ám az ellenséges és megfélemlítő kampányretorika korlátozott teret hagyott a lényegi vita számára, és csökkentette a szavazók arra való képességét, hogy tájékozott döntést hozzanak – áll a jelentésben. Azt is bírálták, hogy a jelöltek egyenlő feltételek közötti versengését jelentős mértékben akadályozta, hogy a kormány túlzott mértékben költött a kormánykoalíció kampányüzenetét felerősítő nyilvános tájékoztató hirdetésekre.

A nemzeti konzultációk közül a jelentés említi az „Állítsuk meg Brüsszelt!” elnevezésűt, amely, mint írják, több, a tények tekintetében pontatlan vagy rendkívül félrevezető állítást tartalmazott. A „bevándorlás és a terrorizmus” témáról és a Soros-tervről rendezett konzultációk a jelentés szerint párhuzamot vontak a terrorizmus és a migráció között, gyűlöletet keltettek a migránsokkal szemben, és kimondottan Soros György személye és az Unió ellen irányultak.

A korrupció

Magyarország a GDP-je 4,4%-át, illetve az állami beruházásainak több mint felét kitevő uniós finanszírozásban részesül 2016-ban a szerződések 36%-át olyan közbeszerzési eljáráson ítéltek oda, amelyekre egyetlen pályázat érkezett. A jelentés emellett említi az OLAF 2016-ban lezárt vizsgálatát, valamint a 2017-est, ez utóbbi „súlyos szabálytalanságokat” és „összeférhetetlenségeket” állapított meg 35 olyan közvilágítási tárgyú szerződést illetően, amelyeket egy, akkoriban a magyar miniszterelnök veje által irányított vállalkozásnak ítéltek oda.

A jelentésből kiderül, hogy Magyarországon 1996 óta csökkent a kormányzati hatékonyság, és az ország az egyik legkevésbé hatékony kormányzatú tagállam az Unióban.

A dokumentmum idézi a Bizottság által 2014-ben közzétett uniós antikorrupciós jelentést is, mely szerint Magyarországon a korrupciót széles körben elterjedtnek (89%) érzékelik.

A magánélet védelme

Magyarországon a nemzetbiztonsági célból folytatott titkos megfigyelések jogi kerete lehetővé teszi a kommunikáció tömeges lehallgatását, és nem tartalmaz megfelelő biztosítékokat a magánélet tiszteletben tartásához való jogba történő önkényes beavatkozással szemben – áll az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 2018. április 5-i záró következtetéseiben. Azt is aggasztónak találták, hogy nincsenek olyan rendelkezések, amik visszaélés esetén biztosítanák a hatékony jogorvoslatot.

A véleménynyilvánítás szabadsága

A fent említett ENSZ Bizottság aggodalmának adott hangot a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó magyar médiaszabályozással és gyakorlatokkal kapcsolatban, és amiatt, hogy a jelenlegi jogszabályi keret nem biztosítja teljes mértékben a cenzúrától és akadályoztatástól mentes sajtót.

A jelentés kitér a választás után pár nappal a Figyelő magazinban megjelent, több mint 200 nevet tartalmazó listára is. A cikk írója szerint Soros György céljainak előmozdítása érdekében mintegy kétezer ember dolgozik Magyarországon.

A EBESZ tömegtájékoztatás szabadságával foglalkozó képviselője májusban azt bírálta, hogy megtagadták több független újságírótól az akkreditációt, így nem tudtak tudósítani az új magyar parlament alakuló üléséről. Azt is hozzátette, hogy egy ilyen eseményt nem szabad a kritikus tudósítások tartalmának visszaszorítására szolgáló eszközként felhasználni.

A tudományos élet szabadsága

A Velencei Bizottság bírálta az oktatási törvény lex CEU-ként elhíresült módosítását, miszerint rendkívül problematikus, ha komoly indokok nélkül szigorúbb szabályokat vezetnek be a hosszú évek óta Magyarországon működő külföldi egyetemekre nézve, méghozzá szűk határidőkkel és súlyos jogi következményekkel. A Közép-Európai Egyetem sorsa azóta is bizonytalan, a legutóbb egyébként épp az Európai Néppárt (EPP) EP-frakcióvezetője, Manfred Weber beszélt arról, hogy “nem tudja elfogadni, hogy bezárják az egyetemet”.

Az egyesülési szabadság

A jelentésben több ponton is bírálják a magyar kormányt a civil szervezetekkel szemben folytatott politikájáért, kezdve a 2014-es Norvég Alap ügyével, egészen a 2018 nyarán elfogadott Stop Soros törvénycsomagig.

Ez utóbbiról az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát idézik, ami aggodalmának adott hangot amiatt, hogy ha elfogadják a javaslatot, az megfosztaná a lakhelyük elhagyására kényszerült embereket a kritikus fontosságú segítségtől és szolgáltatásoktól, és tovább szítaná a feszült közbeszédet és az egyre terjedő idegengyűlölő attitűdöt. A törvénycsomagot elfogadása után bírálta az ENSZ emberi jogi főbiztosa, a Velencei Bizottság és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala.

Az egyenlő bánásmódhoz való jog

A konzervatív családformát, amelynek védelmét a nemzet fennmaradása érdekében kifejtett létfontosságú hatása miatt garantálták, nem szabad ellentétbe állítani a nők politikai, gazdasági és szociális jogaival, valamint társadalmi szerepvállalásának növelésével – idézi a Sargentini-jelentés az ENSZ munkacsoport 2016-os látogatásának tapasztalatait. Ebben példaként említik, hogy még az új tankönyvekben is vannak olyan nemi sztereotípiák, hogy a nőket elsősorban anyaként és feleségként ábrázolják, és egyes esetekben az anyákat az apáknál kevésbé intelligensnek.

A jelentés kitér arra is, hogy a nők továbbra is alulreprezentáltak a politikai életben, és nincsenek jogi követelmények a nemek közötti egyenlőség előmozdítására a választási környezetben. A parlamentbe 176 férfi és 23 nő került be, a magyar kormányban nincs női miniszter.

A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai

Ebben a témakörben több esetet és jelentést is idéznek a dokumentumban. Az Európai Bizottság 2017. december 7-én döntött arról, hogy folytatja a Magyarország ellen a menekültügyi jogszabályok miatt indított kötelezettségszegési eljárást azzal, hogy indokolással ellátott véleményt küld. A Bizottság szerint a magyar szabályozás nem felel meg az uniós jognak

A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság a Magyarországgal kapcsolatos ajánlások végrehajtásáról szóló, 2018. május 15-én közzétett következtetéseiben megemlítette, hogy – bár Magyarország hatalmas kihívásokkal szembesült a rengeteg migráns és menekült érkezését követően – megdöbbentőnek tartja a meghozott válaszintézkedéseket. A hatóságoknak sürgősen meg kell szüntetniük a tranzitzónákat, különösen a gyermekes családok és az összes kísérő nélküli kiskorú esetében – írják.

A teljes jelentést ide kattintva olvashatja el.

Miről szavaznak és mikor ?

A keddi vita másnapján, szerdán lesz a szavazás arról, hogy elfogadják-e a jelentést, és megindítják-e a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen.

Ehhez kétharmados többség kell, amihez szükséges valamennyi voks a Fidesz pártcsaládjából, az EPP-ből is.

Orbán Viktor magyar miniszterelnököt nemcsak a plenáris ülésen fogják meghallgatni, hanem zárt ajtós frakcióülést is tart a Néppárt. Több képviselő is azt mondta az euronews-nak, hogy az ezen hallottaktól teszi függővé, hogyan fog szavazni szerdán.

Ezt megelőzően még nem volt példa arra, hogy az Európai Parlament bármely tagország ellen kezdeményezze az eljárás megindítását. Lengyelország ellen a tavalyi év vége óta folyik a hetes cikk szerinti eljárás, azt azonban az Európai Bizottság kezdeményezte.

Pálfi Rita / Euronews