Micsoda meglepetés, megvertük a vb-ezüstérmes horvátokat! (VIDEÓ)

Pátkai Máté góljával győztük le a horvátokat (Fotó: Tumbász Hédi)

EURÓPA-BAJNOKI SELEJTEZŐ
2. FORDULÓ
E-CSOPORT
MAGYARORSZÁG–Horvátország 2–1 (Szalai 34., Pátkai 76., ill. Rebic 13.)

Még el sem kezdődött az Európa-bajnoki selejtezősorozat, már tudtuk, a magyar válogatott nincs könnyű helyzetben. Nincs, hiszen ahhoz, hogy továbbjutást érő helyen végezzen a csoportjában, két magasabban rangsorolt válogatottat maga mögé kell utasítania (Horvátországot az első, Wales a második, Szlovákiát a harmadik, Magyarországot pedig a negyedik kalapból sorsolták ki). Persze, amikor december 2-án Dublinban kiderült, mely együttesek lesznek a riválisok, sokan hangoztatták, járhattunk volna rosszabbul is, hiszen, mondjuk, a második kalapból érkezhetett volna Németország vagy Oroszország, a harmadikból pedig Törökország, esetleg Szerbia, vagyis rakjuk össze a két kezünket, hogy Walesszel és Szlovákiával, s persze Azerbajdzsánnal kell majd versenyezni várhatóan a csoportot megnyerő Horvátország mögött a második helyért.

Amikor kiderült, mi lesz a menetrend, nem kevesen felszisszentek, mondván, alakulhat úgy is a helyzet, hogy két vereséggel indulunk, vagyis kis túlzással már a rajt után három nappal eldőlhet a csapat sorsa, ugyanakkor nem kevesen reménykedtek abban a forgatókönyvben, miszerint a Szlovákia elleni idegenbeli bravúr után a labdarúgók önbizalomtól duzzadva fogadják majd a vb-ezüstérmes horvátokat. Sajnos, utóbbiból semmi sem lett: csütörtökön a nemzeti együttes 2–0-s vereséget szenvedett Nagyszombatban, hogy aztán három nappal később a csoport favoritja ellen próbálja megszerezni az első pontját, pontjait.

Marco Rossi szövetségi kapitány öt helyen is változtatott a csütörtöki kezdő tizenegyhez képest: Lang Ádám és Kleinheisler László ezúttal a keretbe sem került be, Korhut Mihály, Kalmár Zsolt és Kovács István kispados lett, ugyanakkor Baráth Botond, Pátkai Máté, Dzsudzsák Balázs, Szoboszlai Dominik és Nagy Dominik a kezdő sípszó pillanatától a pályán tartózkodott. A másik oldalon Zlatko Dalic hét olyan futballistának szavazott bizalmat, aki 2018. július 15-én Franciaország ellen 4–2-re elveszített vb-döntőn is kezdett (Dejan Lovrennek, Domagoj Vidának, Marcelo Brozovicnak, Luka Modricnak, Ivan Rakiticnek, Ante Rebicnek és Ivan Perisicnek), de csereként Andrej Kramaric is lehetőséghez jutott – ha valami, akkor ez kíméletlenül megmutatta az erőviszonyokat.

Telt ház előtt, fantasztikus hangulatban a bravúr reményében lépett pályára a magyar válogatott a világsztárokat felvonultató Horvátország ellen. A védelem tengelyében Willi Orbánnak ezúttal Baráth Botond volt a párja, és bár a Sporting Kansas City védője nagyot hibázott a 6. percben (lyukat rúgott), az érkező Andrej Kramaric nagy helyzetben kapu fölé lőtte a labdát. Ezt a kihagyást leszámítva jól futballozott a válogatott, és Dzsudzsák Balázs szabadrúgása után a vendégek csak az utolsó pillanatban tudtak felszabadítani Szalai Ádám elől. Kicsivel később Lovrencsics Gergő megindulása talpra ugrasztotta a szurkolókat, hogy aztán bántóan „óvodás” góllal szerezzen vezetést az ellenfél. Dzsudzsák a horvát kapunál végezhetett el partdobást, és amikor a rivális labdát szerzett, úgy indíthatott támadást, hogy nem egy magyar védő, hanem egy horvát támadó volt a saját térfelén a legközelebb Gulácsi Péter kapujához. Ekkor még a visszafutó Lovrencsics nagyot mentett, ám a partdobást követően Rebic már nem tette meg azt a szívességet, hogy ha már üresen hagyták, elhibázza a ziccert. 0–1

Bonyolódott a helyzet, hiszen Horvátország nemcsak előnyben volt, már a saját kapujánál letámadta a magyar csapatot, Dzsudzsák azonban megmutatta, miért is játszhatott korábban 99 mérkőzést a válogatottban. A csapatkapitány olyan labdát adott Szalainak, amire alighanem csak ő képes a csapatban, a Hoffenheim támadója pedig nem hibázott (1–1). A jubiláló szélső labdaszerzése után nem sokkal később villámgyors kontrát vezetett a válogatott, és csak a játékvezető, William Collum nem látott szabálytalanságot, amikor Lovren még éppen a tizenhatos vonala előtt rálépett Nagy Dominik bokájára…

SZALAI ÁDÁM GÓLJA

Számítani lehetett rá, hogy Horvátország erősen kezd majd a szünet után, ezért kulcsfontosságú volt, hogy a magyar csapat a saját térfelén ne veszítsen labdát, és persze az is, hogy az elöl harcoló Szalai megkapja azt a támogatást, amely esetleg újabb helyzetet hozhat. Labdabirtoklásban óriási fölényben volt az ellenfél, ráadásul jött is az a bizonyos nem kívánt labdavesztés (Szoboszlait szerelték a magyar térfél közepén), ami után Perisic helyzetbe is tudott kerülni. Ebben az időszakban a magyar csapat támadásban nem volt képes olyan teljesítményre, mint az első negyvenöt percben, de óriásit küzdött, hallatlan lelkesedéssel harcolt valamennyi magyar labdarúgó, ugyanakkor támadásvezetésre alig maradt energia.

A kérdés így szólt: ki lehet-e bírni a nyomást?

Nos, nagy helyzetet nem hozott a horvát nyomás, Gulácsinak nem kellett egyszer sem nagyot védenie. Aztán végre jött egy olyan akció, amelynél a nemzeti együttes újra eljutott a horvát kapuig, s Dzsudzsák szöglete után Pátkai nagyszerű helyzetfelismeréssel megszerezte a vezetést (2–1). A válogatott fantasztikus támogatást kapott a szurkolóktól, a játékosoknak nyilván rengeteg energiát adott a drukkerek szeretete, támogatása. Kalmár közel járt ahhoz, hogy megszerezze a harmadik magyar gólt is, egészen elképesztő volt látni, hogy a gólvonal környékén pattogó labda nem befelé pattan, hanem távolodik a vendégek kapujától.

PÁTKAI MÁTÉ GYŐZELMET ÉRŐ GÓLJA

A hátralévő időszakban mindenki mozgósította az utolsó erőtartalékát is, és ez elegendő volt ahhoz, hogy az eredmény ne változzon. Ég és föld volt a különbség a Szlovákiában látott és a Groupama Arénában futballozó nemzeti együttes között. Nem azt állítjuk, hogy hiba nélkül futballozott volna a magyar csapat, de óriásit küzdött, s megmutatta, fel tud nőni egy olyan ellenfél mellé, amely a futballvilág ászait, sztárjait vonultatja fel.

Ezt a meccset ki kell élvezni, még lehet ünnepelni napokig, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, ez is csak egy lépés volt az álom, azaz az Európa-bajnoki részvétel felé.

Ezért nem söpörhetjük a dolgokat a szőnyeg alá – Szalai

Andorrában a vereség miatt sírtam, most az örömtől – Dzsudzsák

Zombori András / Nemzeti Sport

2 hozzászólás

  1. Várközi

    Ez a Magyar Királyságon belüli mérkőzés volt.

    Válasz
  2. Tóducz

    Csak nehogy úgy járjunk ez eredmény után is, mint a portugálok elleni 3 : 3 után!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük