A megyei katasztrófavédelmi felügyelőség vezetője, Adrian Simtea őrnagy a hazai tűzoltók napján beszámolt tevékenységükről a sajtó képviselőinek. A Tűzön-vízen át a bajbajutottakért című tudósításunkban meglepő részlet bújt meg: a főfelügyelő arról beszélt, hogy Baróton elkészült az Erdővidék egészét kiszolgáló sürgősségi felügyelőség kirendeltségét befogadó épület, és csak idő kérdése, mikor kezdhetik meg tevékenységüket, majd arra buzdította a helyi fiatalokat, vegyenek részt a januárban kezdődő tűzoltóképzésen. A helyszínen járva kijelenthetjük, nemhogy nem készült el az épület, de amit találtunk, inkább romhalmazhoz hasonlatos, így igencsak kétséges, mikor kezdi el jótékony munkáját a tűzoltóság és a rohammentő-szolgálat.
A Háromszék világhálón elérhető archívumában 2012 augusztusából találtuk az első cikket, amelyben felvetődött, a város és a környékbeli önkormányzatok a tájegységet kiszolgáló tűzoltóság létrehozásán gondolkodnak. „(…) A város alpolgármestere, Szakács László elmondta, bővíteni kívánják a sürgősségi esetek önkéntes szolgálatát, hiszen jelenleg mindössze két főállású tűzoltóval és négy önkéntessel rendelkeznek, ez pedig nem elegendő. Már régebb felmerült annak lehetősége, hogy a megyei katasztrófavédelmi hivatallal együttműködve állandó egységet telepítsenek Barótra – a városnak területet kellene az intézmény rendelkezésére bocsátania, hogy az autóknak garázst építhessenek –, de az is, hogy az erdővidéki önkormányzatok összefogásával hozzák létre a régiót kiszolgáló tűzoltóságot. Ezt a lehetőséget még nem hivatalosan tárgyalták, fenntartását legkönnyebben a baróti kórházhoz hasonlóan lehetne megoldani. Közös erővel újítanák fel a meglévő autóparkot, látnák el felszereléssel az embereket, idővel pedig fejlesztenének.” (Hecser László: Tűzvédelmi ellenőrzés Baróton, Háromszék, 2012. augusztus 10.)
Az első konkrétumokra közel két évet, 2014 júniusáig kellett várni, amikor Barót képviselő-testülete arról vitázott, társuljanak-e a megyei tanáccsal a székhelyül szolgáló épület építése céljából vagy sem, illetve ha igen, milyen formában. Lázár-Kiss Barna András polgármester ekkor mondta el, számításaik szerint a beruházás várható összköltsége 420 ezer lej lesz, ebből kétszázezret a megyei tanács vállal, a többi a helyi önkormányzat terhe lenne. Ez alkalommal is felvetődött, egyeztessenek a környékbeli polgármesterekkel, vállaljanak részt az építkezésből, hiszen – ahogy a kórház esetében – a rohammentősök és a tűzoltók őket is kiszolgálnák. Bár a pártok között volt némi véleménykülönbség, s a részletekről meglehetősen sokat vitáztak, a társulásról szóló tervezetet egységesen megszavazták.
Közel másfél évnek kellett eltelnie, amíg újból szóba került a létesítmény, ám ekkor már kész tényként kezelték, hogy Bölön, Nagyajta, Bacon, Bardoc és Vargyas hivatalai is részt vállalnak a költségek előteremtésében. „A megyei tanáccsal és a környék önkormányzataival közösen építendő katasztrófavédelmi központ elkészítéséhez a pénz biztosított, remélhetőleg idén alapozunk, s jövő esztendőben be is fejezzük. Általa sokkal nagyobb biztonságban érezhetjük majd életünket és értékeinket” – nyilatkozta 2015 októberében a városvezető.
A derűlátás ellenére az ügy nem haladt, mert pontosan egy év múlva, amikor a hivatal a megyei katasztrófavédelmi felügyelőséggel karöltve színlelt helyzetekben gyakorlatot tartott, Lázár-Kiss Barna András ismét csak annyit tudott mondani a hivatásos tűzoltók és a rohammentő-szolgálat számára épülő garázsról, hogy várhatóan a következő esztendőben elkészül.
A tavalyi év elején a beruházási lista elfogadásakor arról volt szó, nemsokára indul a közbeszerzési eljárás, és várhatóan még a nyár folyamán a tényleges munka is elkezdődik. Egy márciusban tartott polgármester-találkozón pedig elhangzott, hogy a környékbeli önkormányzatok lakossági arányuk függvényében, összesen hetvenezer lejjel támogatják az építkezést, a barótiak önrésze pedig várhatóan negyedmillió lej lesz.
A város idei költségvetésének megszavazásakor a képviselő-testület előtt a polgármester azt mondta, a garázsépítésre tavaly 130 ezer lejt fordítottak, idén saját költségvetésből hetvenezret szánnak, de érkezik még a megyei tanács kétszázezres vállalása, így haladni tudnak, jövő esztendőben pedig már csak 180 ezer lej kell a befejezéshez.
Lázár-Kiss Barna András polgármester kérdésünkre úgy nyilatkozott, az építőtelep talán nem néz jól ki, de minden az elképzelések szerint halad, nincsenek késésben: amit idénre terveztek, azt elvégezték és ki is fizették, az pedig természetesnek tekinthető, hogy a telep felhagyottnak tűnik, hiszen már jó ideje nem dolgoznak ott. „Tavaly és idén közel kétszázezer lejt fektettünk az építkezésbe, a következő esztendőben az együttműködési megállapodásunknak megfelelően a megyei tanácstól és a környékbeli hivataloktól várunk pénzt. Minden érdekelttel egyeztettünk, s ígéretet tettek arra vonatkozólag, hogy következő költségvetésükbe belefoglalják a támogatás összegét, és a lehető leghamarabb utalják is, úgyhogy nagyon bízom abban, nem lesz akadálya, hogy korán tavasztól már dolgoztassunk és befejezzük a beruházást” – mondotta.
Hecser László / Háromszék