Mindenki a románok ellen

Fotó: MTI

Nehéz teher a paranoia. Különösen nagy a baj akkor, ha egy ország értelmiségének jó részét érinti. Most nem a hazai sorosozásról akarok írni – hanem a bukaresti elit egyre nagyobb részét elöntő kollektív üldözési mániáról, a magyarfóbiáról, a kommunista örökséget levetni képtelen mentalitásról.

A bolond gondolatok egyik műhelye az Adevarul napilap blogja. Szeptember elején maratoni hosszúságú elemzés készült arról, hogy Oroszország szerepvállalása és Orbán Viktor narcizmusa eltünteti a térképről Romániát, ráadásul Bukarest politikája egyre kevésbé hatékony Magyarországgal szemben.

Pedig jövőre kiváló alkalom adódna a történelmi kibékülésre – vélik a szerzők –, az 1918-as nagy egyesülés centenáriumán „együtt ünnepelhetett volna Bukarest és Budapest”. Mármint Erdély elcsatolását. Bukarestben tényleg nem értik, hogy ez miért okoz nehézséget a magyaroknak.

A zavaros és több ténybeli tévedést tartalmazó elemzést a bukaresti tudományegyetem professzora és a szintén fővárosi műegyetem adjunktusa jegyzi. A tanulmány fő következtetése, hogy Magyarország mindenből kiszorítja Romániát: bojkottálja a dunai kereskedelmi forgalmat; eléri, hogy Ferenc pápa ne látogasson el jövőre az országba; ezenfelül Oroszország segítségével energetikai offenzívába kezdett.

Ezek után következett az ukrán nyelvtörvény és a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Középiskola ügye, amelyet sikerült a következőképpen összefoglalni egy frappáns címben: „Miközben Magyarország egyetlen magyar középiskoláért fenyegeti Romániát, Ukrajnában az összes román iskolát bezárják, Bukarest meg azt mondja, elégedett!”

A nemzetközi fejlemények is mind nyomasztják a román érdekek sérelmei miatt aggódókat: a kurdisztáni népszavazás, a katalán autonómiatörekvések is Románia ellen dolgoznak, hiszen azok sikere esetén vérszemet kaphatnak a romániai magyarok. „Az ősz feszültebbnek ígérkezik, mint ahogy azt el tudnánk képzelni, a létünkben megrázkódtatást okozni készülő események pedig valamivel közelebb vannak, és csak látszólag kevésbé rémületesek, mint az észak-koreai nukleáris válság” – fogalmazza meg rémálmait a szerző, aki szerint Romániát közvetlenül érinti Katalónia elszakadása, mert a nyugati szomszéd, vagyis Magyarország „dicsőséges múltjának démonaival szembesül, amely a magyar etnikumú régiókban létező irredenta tendenciákat táplálja. (…) Nem Budapest lesz az egyetlen, mely kihasználja Katalónia mérgező precedensét, és nem csupán Romániával szemben, de minden bizonnyal az első lesz” – figyelmeztet Diana Rusu.

Aki azt gondolná, hogy mindez néhány elborult elméjű ember hőzöngése, olvassa el a Cotidianul napilap írását a Román Tudományos Akadémia pénteki közgyűléséről. Az ország tudományos elitje kiborult, mert a Cotroceni-i Palotából odaszóltak: távolítsák el a honlapjukról azt a februári felhívást, amelyet nyolcvannégy akadémikus írt alá. Külön bukét ad a történetnek, hogy ez egy álhír nyomán született. Az év elején Romániában elterjedt, hogy Vlagyimir Putyin után pár héttel Donald Trump amerikai elnök is Budapestre látogat, és a három politikus a régió újrafelosztásáról is tárgyalni fog – Románia kárára. Az akadémikusok a szellemiségében és retorikájában is a Ceausescu-időkre emlékeztető felhívásukban egységre szólították fel a román nemzet tagjait és az állami intézményeket, mégpedig az ország területének védelmében és az autonómiatörekvésekkel szemben. A jó hír, hogy Klaus Johannis elnök még nem veszítette el a józan eszét. A rossz, hogy az akadémikusok az elnöki palotából érkező telefont nem jóindulatú figyelmeztetésnek, hanem a gyászos kommunista korszakra emlékeztető gesztusnak fogták fel.

 „Külpolitikai téren Magyarország alaptalanul felfújt ürügyekkel csuklóztatja Romániát, Ukrajna pedig semmibe veszi a kisebbségeket, a románt is beleértve, ami kiemeli a felhívás rendkívül időszerű jellegét” – írja a Cotidianul.Talán nem véletlen, hogy ezek után egy Militianul (magyarul: Rendőr) nevű videoblogger egy multicég székelyudvarhelyi áruházának parkolójába ment, hogy nyitás előtt miccset, faszénen sült kolbászkát követeljen magának. A térfigyelő kamerák felvételei szerint az illető háromszor is odament a pulthoz, így tudott rejtett kamerával annyi nyersanyagot leforgatni, hogy manipulatív módon megvágva azt állítsa: azért nem szolgálták ki, mert román. Tiszta Kusturica: egy német multi nem adott félig nyers balkáni kaját egy románnak, mert nem tudott magyarul.

Az „Idegen a saját hazámban” nagyot ment a román központi médiában és a közösségi oldalakon (két hét alatt 1,1 millióan nézték meg), és bár a romániai diszkriminációellenes hatóság is megállapította, hogy a vevőt nem érte jogsérelem, a többségi nemzet tagjai bizonyítottnak vélik: a magyarlakta megyékben nem szolgálják ki a románokat.

Lukács Csaba / Magyar Nemzet

2 hozzászólás

  1. puci pardalian

    Az, hogy a kollektív lelkiismeret még száz év múltával is működik nem mai találmány, amit szkíta-hun őseink jól tudtak, többtízezer éves tapasztalatból, csak az országrabló, magyarokat tömeggyikolászó és rabszolgaként tartó oláhok tagadták mostanig!
    FÜGGETLEN ERDÉLYORSZÁGOT.

    Válasz
  2. Tóducz

    Még az időjárás is.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük