A múlt év végén elfogadott 114-es sürgősségi kormányrendelet egyik fontos eleme az építőipart érintő intézkedéscsomag. Az ágazatban bevezetett bruttó 3000 lejes minimálbér, illetve az ezzel járó adó- és járulékkedvezmények hatását az érintettektől igyekeztünk megtudni.
Szőcs Gyula, a sepsiszentgyörgyi Conico Rt. vezetője szerint az intézkedés előzménye egyértelműen az, hogy az ágazatban súlyos munkaerőhiány alakult ki. Igaz ez más ágazatokra is, de itt már az alapműködést veszélyeztette. Az elszívó hatást tovább erősítette a közszférában történt indokolatlan béremelés, ami általában a magánszférára volt rendkívül negatív hatással. Főként a munkaerőt, annak bérezését illetően, hiszen nemcsak elszívta a munkaerőt, hanem arra is kényszerítette a cégeket, hogy növeljék a fizetést. Márpedig a termelékenység növelése nélkül ez csak pluszkiadást jelent.
Ilyen értelemben alapvetően pozitívnak mondható a sürgősségi kormányrendelet ezen része, annak ellenére, hogy alkalmazási szabályzat hiányában a részletek még sok meglepetést tartogathatnak. Pozitív, hiszen a cégvezető nem tud olyan korábbi gazdaságpolitikai intézkedésről, amely egy kötelező érvényű szabályt – nevezetesen a minimálbér növelését – adókedvezménnyel kötötte volna össze.
Így gyakorlatilag az történik, hogy a munkaerő után az államnak befizetendő adó és járulék a munkavállaló zsebébe kerül. Ez átlagban a bérköltség 24–25 százalékát jelenti, vagyis körülbelül 500–600 lejes többletet a munkavállalónak.
Természetesen az egész bértábla módosul, így mindenki részesül ebből. Ugyanakkor arra is számítanak, hogy az ágazaton belül is a sok helyen még mindig létező szürke- vagy feketemunka kifehérítéséhez is hozzájárul az intézkedés. Ez a csomag azonban aligha oldja meg az ágazati problémákat. A jelentősebb beruházások hiánya – főleg vidékünkön – ugyanis azt eredményezte, hogy néhány év alatt gyakorlatilag felére csökkent az ágazat forgalma Háromszéken. Még a kereskedelmi kamara által összeállított 2017-es toplista kapcsán tavaly októberben elhangzott, hogy az építkezésben dolgozó cégek üzleti forgalma abban az évben több mint 17 százalékkal csökkent, egy évvel korábban pedig még nagyobb visszaesést jegyeztek.
Szőcs Gyula megerősítette, hogy 2016 után jelentősen csökkent a forgalmuk, így ha a kormány tényleg prioritásként kezeli az ágazatot, az igazi megoldás az lenne, ha a most bevezetett adminisztratív intézkedésekkel párhuzamosan a közberuházásokat is felpörgetnék. Ez különösen jó lenne a kisebb háromszéki cégeknek (kisebb a nagy hazai építővállalatokhoz képest), hiszen jelenleg uniós forrásokból származó beruházásoknál nem rúgnak labdába.
Ugyanakkor végre azon a közbeszerzési eljáráson is kellene változtatni, amely legfontosabb feltételként a legalacsonyabb árat tekinti döntőnek.
Ferencz Csaba / Háromszék