Mennyire életképes a katalán függetlenség a világ különböző területein létező autonóm törekvésekhez viszonyítva? Spanyolország leggazdagabb régióját Nagy-Britannia, Hollandia és Kanada autonómiával rendelkező területeivel hasonlítottuk össze.
Katalóniában múlt vasárnap függetlenségi népszavazást tartottak annak ellenére, hogy azt a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette. A választásra jogosultak 42,3 százaléka vett részt a népszavazáson, 90 százalékuk az elszakadást támogatta. A referendum a spanyol rendőrök és a szavazók közötti összecsapásba torkollt, de közel egy héttel a referendum után a spanyol kormány már sokkal szelídebb hangnemre váltott, és próbálja menteni a menthetőt: megkísérli kiengesztelni az ország gazdasági katalizátoraként működő régiót.
A nemzetiség, az adóhatóság, a nemzetközi képviselet és a politikai hatáskörök kérdései kulcsfontosságú részét alkotják a függetlenségi népszavazásnak. Azonban érdemes összehasonlítani Spanyolország leggazdagabb régióját más, szeparatista irányultságú területekkel, melyek már elérték autonóm céljaik egy részét.
KATALÓNIA
Nemzetiség kérdése
Katalónia a XV. században vált a Spanyol Királyság részévé, egyike a Franco ’75-ös halála után kikiáltott 17 autonóm régiónak. Saját kormánya, elnöke és parlamentje van. Autonómiai hatáskörök terén egészen addig eljutott, hogy külön nemzetiségkének számít Spanyolorszában. A katalánok és spanyolok állampolgársága és nyelve közös, de Katalóniának külön zászlaja és himnusza is van.
Adózási autonómia
A Katalóniában kivetett jövedelemadó és hozzáadottérték-adó (HÉA) fele visszakerül a terület 7,5 millió lakójához. A fennmaradó összeg elosztásáról a madridi kormány dönt. A társasági adóbevételek is a fővárosban kötnek ki.
Katalónia visszakapja számos más adóbevételének ötvennyolc százalékát, ide tartozik az alkoholra és az üzemanyagra kivetett adó is. Saját adóbeszedési ügynökségük gyűjti össze a vagyonra, az örökségre, a szerencsejátékra és a szállítás költségekre kivetett adót, és megtartja az ebből származó bevételeket.
A negyvenhét milliós ország 16 százalékát kitevő katalánoknak nem tetszik a fent részletezett redisztribúciós folyamat. A spanyol államkincstár adatai szerint Katalónia évente tízmilliárd euróval több adót fizet Madridnak, mint amennyi járna. Ez az összeg nagyjából a GDP-jük öt százalékát teszi ki.
Nemzetközi képviselet
A katalán kormány számos külföldi delegációval rendelkezik, többen között Brüsszelben, Londonban és Washingtonban is van kirendeltségük.
Politikai hatáskörök
A katalán kormány viszonylag széles politikai hatáskörrel rendelkezik olyan területeken, mint az oktatás, az egészségügy, a biztonság, a kultúra, a városfejlesztés és a környezetvédelem. Saját rendőrségük is van, a Mossos d’Esquadra.
A központi kormánynak külön hatásköre van a külföldi, a védelmi, a bevándorlási és az gazdaságpolitikai kérdések eldöntésében is.
SKÓCIA
Nemzetiség
Skócia a kilencedik században foglalta el a mostani Nagy-Britannia északi területeit. 1603-ban skót uralkodó fejére került az angol korona, majd 1707-ben a két ország létrehozta Nagy-Britanniát, ami jelenleg is az Egyesült Királyság részét alkotja Anglia, Wales és Észak-Írország mellett.
Adózási autonómia
Miután Skócia 2014-ben nemmel szavazott a függetlenségi referendumra, lehetősége volt megnövelni a beszedett adóinak egy részét a jövedelemadó felének meghatározásával. 2017 óta már önhatalmúlag szabhatják meg a jövedelemadó pontos százalékát és típusait is. A HÉA-bevételek felét a skót kormány költheti el.
Skócia működésének finanszírozását az Egyesült Királyság költégvetéséből egészítik ki, ami a népesség változásától függően változik. Skócia az Egyesült Királyság lakosságának 8 százalékát teszi ki, és a központi költségvetés támogatása nélkül nehezebben boldogulna.
Nemzetközi képviselet
Skóciának saját nemzetközi labdarúgó-válogatottja van, a skót kormánynak Brüsszelben, Washingtonban, Torontóban és Pekingben is van saját delegációja, A skót fejlesztési központ összesen 40 irodát nyitott 20 országban, ezek a létesítmények a kereskedelem és beruházások támogatásáért jöttek létre.
Politikai hatáskörök
A skót parlament 1999-ben alakult meg az edinburgh-i Holyroodban a mezőgazdaság, az egészségügy, az oktatásügy, a közlekedés, az önkormányzatok, a jog, a szociális munka, a lakhatás, a turizmus, a gazdasági fejlődés, a sportok és a művészet támogatásáért.
Fontosabb azonban kiemelni azokat a hatásköröket, melyeket továbbra is Westminster, az Egyesült Királyság parlamentje irányít: ilyen a bevándorlás, a nemzetbiztonság és a külpolitikai döntések meghozatala.
FLANDRIA
Nemzetiség
Belgium etnikailag és nyelvileg is sokszínű ország. Három fő „népcsoporttal” rendelkezik: a holland nyelvű flamandokkal, a francia nyelvű vallonokkal és egy német nyelvű közösséggel, akik a keleti régióban élnek.
Miután Belgium 1830-ban elszakadt Hollandiától, egyre több hollandul beszélő belga követelt egyenlőséget a francia nyelvű déli országrész lakói számára. A második világháború után hat alkotmánymódosítást is elértek. Ezek a változások a hollandul beszélő flamandoknak és a francia nyelvet használó vallonoknak jelentettek függetlenséget egy bonyolult szövetségi struktúra keretein belül.
Adózási autonómia
A flamandoknál a legtöbb adókulcsot szövetségi szinten határozzák meg, bár a régióknak beleszólásuk van az autó -és ingatlanadó meghatározásában.
Hozzávetőlegesen 6 millió flamand él a 11 milliós Beligumban, így kulcsfontosságú szerepet játszanak a szövetségi költségvetés redisztibúciós folyamataiban is.
Nemzetközi képviselet
A regionális kormányok irányítják a külkereskedelmet, és a szövetségi kormány mellett külön kereskedelmi küldetéséket is végrehajtanak. Vallónia például nemrég kis híján meghiúsította az EU és Kanada közötti kereskedelmi megállapodás létrehozását.
Flandria több európai helyszínen, emellett New Yorkban és Pretoriában is saját küldöttséggel képviseli a régiót.
Politikai hatáskörök
A flamandok – a vallonokhoz hasonlóan – politikai önállóságot élveznek az oktatást, az egészségügyet és a mezőgazdaságot érintő döntésekben.
QUEBEC
Nemzetiség
Quebec-ben a britek és a franciák gyarmatosítási rivalizálása után franciául beszélő lakosság alakult ki. A 8,2 milliós terület ma már a 36 millió lakosú Kanada tíz tartománya közé tartozik.
A ’80-ban és ’95-ben meghirdetett függetlenségi népszavazás alatt a lakosság elsöprő arányban szavazott a maradásra. A kanadai parlament 2006-ban úgy döntött, hogy külön nemzetként ismeri el a tartományt.
Adózási autonómia
Quebec a többi kanadia tartományhoz hasonlóan két kulcsfontosságú hatáskörrel rendelkezik: ők irányíthatják a tartományi adók kivetését és a szövetségi kormánytól kapott átutalások kifizetéséről is ők döntenek.
Nemzetközi képviselet
Quebec-nek saját küldöttsége van az Egyesült Államokban, Latin-Amerikában, Európában és Afrikában is. Emellett olyan nemzetközi szervezeteknek is tagja, mint az UNESCO.
Politikai hatáskörök
A tartományok ugyan saját törvényeket hozhatnak a „tartományi ügyek” kezelésére, de a szövetségi szabályozást ettől függetlenül kötelező betartani.