Ferdinand Mulnier fényképész 1879-ben készült felvétele Munkácsyról / Forrás: Wikipédia

Folyó év március 31-én, vasárnap, délután 3-tól avatják fel a kaplonyi református temetőben Munkácsy Mihály festőművész anyai ági felmenői és azok utódai, a Reök-család tagjainak tiszteletére felállított síremlékét.

A Mold Máriusz nagykárolyi vállalkozó, a nagykárolyi és környékbeli kultúra önzetlen mecénása anyagi és szellemi hozzájárulásával készíttetett emlékmű felavatási ceremóniáján hazai és külföldi meghívottak, világi és egyházi személyek is tiszteletüket teszik.

Az esemény kapcsán a síremlék megálmodója, Mold Máriusz nagy utat járt be úgy térben, mint időben az elképzeléstől a megvalósításig. „Kutatásaim végeredményére a közvetlen közelemben, édesanyám szülőfalujának református temetőjében bukkantam rá, tudniillik itt sikerült minden kétséget kizáróan beazonosítani Munkácsy Mihály világhírű magyar festőművész eltemetett családtagjainak síremlékét. Őseim után kutatva eljutottam földrajzi térben a magyarországi Gyulára és időben 1764-ig, ugyanis itt és ebben az időszakban a Wenckheim grófoknál tevékenykedtek erdőfelügyelőként az őseim, megalakítva az évszázadokat átfogó Mold-erdészdinasztiát” – részletezte kutatásait Mold. Ősei közül kerültek ki a Nagykárolyban letelepedett Moldok, a közvetlen felmenői. Emléküket ma is őrzi egyébként Gyulán az az impozáns Körös-parti épület a Dózsa György út 8. szám alatt, amelyben jelenleg a Magyarországi Román Kisebbség Tudományos és Kulturális Központja működik.

1861-ben Munkácsy Mihály anyai nagybátyjához, Reök Istvánhoz kerülve a Wenckheim-kastély festőműhelyében megismerkedik Szamossy Elek vándorfestővel, aki tehetségét felismerve elindítja a művészi pályán. „A Reök névre a kaplonyi temetőben figyeltem fel először (Reök Theofil, Reök Pál, Reök Ida), ugyanis ott van eltemetve dédnagyanyám, Schuller Apollónia, valamint nagyanyám, Czumbil Erzsébet, sőt, édesanyám, Erli Erzsébet is Kaplonyból származott. Úgy két évvel ezelőtt kezdtem el kutatni Munkácsy anyai ági ősei, a Reök-család után, több helyszínen is jártam: Békéscsabán, Gyulán, Fényeslitkén, Mándokon, Mátészalkán, Budapesten, ahol Munkácsy egykori családtagjai megfordultak, illetve ahol ezek utódai még ma is élnek” – tette hozzá a mecénás. Így sikerült kiderítenie, hogy a kaplonyi temetőben nyugszik Munkácsy Mihály anyai nagyapja Reök Theofil, testvérbátyja Lieb Aurél (a festőművész eredeti vezetékneve szintén Lieb volt, később vette fel a Munkácsy nevet szülővárosa iránti tiszteletből), nagybátyja Reök Pál és felesége Garlathy Berta, továbbá leánygyermekük Reök Ida és unokájuk Reök Margit. Nevük Áprily Lajossal szólva már csak „tört kövön és porladó kereszten” volt olvasható. „Mivel közülük többeknek is évfordulója kötődik az idei évhez, 175 éve született Munkácsy Mihály, 170 éve halt meg Reök Teofil és 160 éve halt meg Lieb Aurél, illendőnek láttam felállítani számukra egy közös síremléket, az emlékükhöz méltót, a régi homokkő helyett márványból. Felavatásukat március 31-re terveztem, ugyanis Reök Teofil és Lieb Aurél is ezen a napon haltak meg tíz év különbséggel. Úgy érzem, ezzel a gesztussal egyfajta adósságot törlesztek, amivel leginkább őseimnek és múltamnak tartozom. Hirdesse ez a síremlék az ő dicsőségüket és kevésbé az enyémet” – fogalmazott Mold.

Dr. Reök György Aba, budapesti Reök-leszármazott is pozitívan reagált a kezdeményezésre. A 2019. március 13-án, Budapesten Moldnak címzett levelében örömmel fogadja a nagykárolyi vállalkozó gáláns kezdeményezését, és örül, hogy szépapja, Reök Theofil nyughelye méltóbb megjelölést kap. „Őt nem csupán, mint Munkácsy nagyapját, hanem mint a Reck-Röck család Reök ágának megalapítóját is tiszteljük. Kevesen tudják, hogy Reök Theofil egyik fia, Reök István ügyvéd 1848 forradalmi időszakában a Radical Kör jegyzője volt, majd pedig miniszteri titkár a Batthyány kormányban, s mindezek miatt Világos után állástalan földönfutó lett. Mégis ő vette magához, és nevelte fel a nyolcéves unokaöccsét, az árván maradt Munkácsyt. Reök Theofil kaplonyi sírjáról természetesen tudomásunk volt, hiszen az ott élt fiánál, Pálnál töltötte utolsó éveit. Reök Pál földmérő mérnök volt a nagykárolyi Károlyi uradalomban. Valószínűleg ő is Kaplonyban lett eltemetve. Ha Theofil sírjára rátemetés történt, feltehetőleg Pál került az apjával egy sírba” – mesélt felmenőiről levelében Reök.

„Tekintettel arra, hogy Budapesten élünk, és mindeddig még nem jutottunk el Kaplonyba, a felmenőink sírjához, az ön által rendezett ünnepség jó alkalom lenne erre. Sajnos azonban mindez ideig bizonytalan, hogy a családomból valaki el tud-e menni az adott időpontban. Én hetvenéves vagyok és betegeskedem, a gyermekeim pedig ebben az időszakban éppen nagyon elfoglaltak. Cecília, mint szabadúszó iparművész, határidős munkákon dolgozik, Miklós fiam pedig utolsó egyetemi vizsgáira készül. Cecília a kaplonyiak síremlék-avatásról természetesen értesítette a bátyám, ifj. Reök Attila családját is, de azt nem tudom, hogy nekik megfelel-e az időpont.

Amennyiben a Reök-család képviseletében – akadályoztatás miatt – senki nem tudna megjelenni ezen a felemelő eseményen, amit nagyon sajnálnánk, arra kérem Mold urat, tolmácsolja a jelenlévőknek tiszteletteljes üdvözletünket. Ön pedig fogadja szívből jövő köszönetünket a nemes és áldozatkész kezdeményezésért, és ugyancsak köszönet illeti Mosdóczi Vilmos polgármester urat a kezdeményezés felkarolásáért” – zárta sorait a Budapesten élő Reök-utód.

Mosdóczi Vilmos, Kaplony polgármestere szerint ezzel a síremlékkel jelentősen gazdagodik Kaplony művelődéstörténete, tovább erősíti a község pozícióját a magyar kulturális emlékhelyek térképén. „A Károlyi grófok Ybl Miklós által tervezett temetkezési kriptája, az impozáns katolikus templom, a ferences kolostor és múzeum mellett a református temető látogatottsága is megnő majd a jövőben. Munkácsy Mihály nálunk eltemetett családtagjainak síremléke biztosan turistákat vonz Kaplonyba” – véli a községi elöljáró. A falu első embere szerint a közeljövőben tájékoztató füzet kiadására készülnek, és a polgármesteri hivatal honlapján megjelenő pontos információkkal is segíteni szeretnék az ide látogató érdeklődőket. A Kaplonyba vezető megyei út modernizálása is elkezdődik záros határidőn belül, így az infrastruktúra fejlődésével már minden akadály elhárul az elől, hogy minél több turista látogasson el az immár egyel több látnivalót ígérő településre.

Erdős Csaba kaplonyi református lelkész kiemelten fontosnak tartja az eseményt. Mint nyilatkozta, a kaplonyi reformátusokat büszkeséggel tölti el a tudat, hogy temetőjükben állítják fel az említett síremléket, néhai Reök Teofil hamvai fölött, akinek fia, Reök Pál évtizedekig gondnoka is volt az egyháznak, és aki saját vagyonából bocsátott önzetlenül földterületet a kaplonyi római katolikus és protestáns gyülekezet temetői számára. „Világi emberként a Károlyi grófot szolgálta, földmérő lévén annak hatalmas birtokán. Evangélikusként jutott ideje az egyházra is: kétszer, 1838-ban és 1848-ban választják a kaplonyi evangélikus egyház főgondnokává. Az elődök közül a Reökök kötik össze a jelenkori kaplonyi református egyházköszséget a történelmi múlttal, a nemzeti történelem számára is jelentős 19. századdal. Kis gyülekezetünk számára felemelő érzés, hogy nagy elődöket adhatott a magyar művelődéstörténetnek” – tette hozzá a lelkész. Erdős szerint nem véletlen, hogy Munkácsy Mihály emlékévében, születésének százhetvenötödik évfordulóján ilyen nagy dolgok történnek: nem messze Kaplonytól, a debreceni Déri Múzeumban végre közös kiállítóterembe került a teljes Krisztus-trilógia, áldozatok árán, de szerencsésen összeállt az életmű háromrészes csúcsteljesítménye: Krisztus Pilátus előtt, Golgota, Ecce Homo! „A magunk módján mi is hozzájárulunk a Munkácsy-évhez: a síremlék felállításával hosszú időre fenntartjuk a család anyai ágának emlékét Kaplonyban, nem feledve a magyar kultúra egységét” – fogalmazott Erdős.

Végh Balázs

1 Megjegyzés

  1. Névtelen

    Rengeteg Kaplonyi él Németországban, Landshut környékén, itt is erős közösség.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük