„Tamási Áron a szülőföldjét lélekkel énekelte csillaggá. Nagy szeretettel dédelgette, csiszolgatta annak a kistájnak az emlékeit, és sikerült olyan nyelvezettel és formával elénk tárnia, hogy ma is rácsodálkozik az olvasó erre a vidékre, és könnyen megszereti nemcsak a tájat, hanem az ott lakó embereket is” – írja a Művelődés augusztusi vezércikkében Tamási Áron születésének 120. évfordulója kapcsán Hadnagy Jolán farkaslaki művelődésszervező.
A Közösség rovatban Balla Balázs és Both Zsuzsa néptáncoktatók a kolozsvári 30plusz néptánccsoportot mutatják be. Az Enciklopédia rovatban T. Szabó Csaba történész a városi és az ún. közönség-régészet romániai kilátásait vizsgálja.
Az Emlék-lapok rovatban Szabédi Lászlónak Tamási Áron novelláit értékelő egyik írását, illetve a léghajó feltalálója, Schwarz Dávid halálának 120. évfordulója alkalmából a kolozsvári dr. Tulogdy János Zeppelinen tett utazásának élménybeszámolóját közli a lap, Csorba Csaba történész pedig a Partiumot is érintő 16. századi törökveszedelmet foglalja össze.
A Galéria rovatban Kedves Anett néprajzkutató a Székelyföldet módszeresen fényképező Andory Aladics Zoltán munkásságáról ír, Suba László képzőművész pedig a tordai alabástromot mutatja be.
A Könyvesház rovatban Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár Murádin Beyer Katalin Háromszék népi építészetéről című könyvét ajánlja.
A Szabadidő rovatban Takács Gábor grafikus lisszaboni élményeiről számol be, a lap új, Forma-bontó című rovatában pedig Spinochi Csilla festőművész-hallgató néhai tanárára, Nagy Ödönre emlékezik.
A címlapon Andory Aladics Zoltánnak az 1940-es évek elején egy csíksomlyói székely szobáról készített felvétele, a hátsó borítón Takács Gábornak a sintrai Pena-kastélyról készült fényképe látható.