Nagy-román egyesülés napról napra

Lauranțiu Rebega

Amint erről már előzőleg beszámoltunk, márciusban egyetlen hét alatt két brüsszeli konferencián is megemlékeztek az úgynevezett Nagy-Románia létrejöttéről.

Norica Nicolai liberális képviselőnő március 6-i, majd Victor Boștinaru szocialista képviselő március 7-i centenáriumi rendezvénye nyomán alig egy hónapot kellett várni Lauranțiu Rebega konzervatív képviselő (a European Conservatives and Reformists Group tagja) kiállítására, Az európai Románia – az 1918-as Nagy Egyesülés következménye címen.

A korabeli fotókkal és dokumentumokkal gazdagon illusztrált kiállítást maga a szervező képviselő nyitotta meg április 25-én. Az I. világháború, illetve „a nemzet kiegészüléséért” (románul: ȋntregirea neamului) folytatott „nagy háború”, valamint Besszarábia, Bukovina és Erdély „visszatérésének” eseménysorozatáról Ioan Opriș történész beszélt, aki I. C. Brǎtianu néhai miniszterelnököt idézve „történelmi csodaként” magasztalta Nagy-Románia megszületését.

Nagy-román egyesülés napról napraGheorghe Onișoru történész, a Securitate Levéltárát Átvilágító Országos Tanács (CNSAS) volt tagja, illetve elnöke a francia–német modell mintájára szorgalmazta az európai népek békés együttműködését.

A múltidézés rendjén az is elhangzott, hogy Erdélynek a Román Királysággal való egyesüléséhez 1919 folyamán a szászok és a svábok is csatlakoztak a medgyesi, illetve lugosi nagygyűléseiken kimondott határozataikkal.

A megemlékezés alkalmára kinyomtatott, ünnepi kivitelezésű szórólap megfogalmazása szerint a száz éve „megalakított (újraalakított, kiegészült) európai nemzetállamok létrehozatala az illető népek akaratának a kifejeződése, és semmiképpen nem a nagyhatalmak béketárgyalásokon elfogadott akaratának az eredménye volt”.

Nagy-román egyesülés napról napraLaurențiu Rebega meghívására Tőkés László EP-képviselő is részt vett a centenáriumi rendezvényen, és tisztelettel adózott a románság ünnepi eseménye előtt. Mindazáltal saját megítélése szerint a „Nagy Egyesülés” egyoldalú hangoztatása nem egyéb, mint történelmi mítosz, hiszen Nagy-Románia – Erdély katonai megszállása nyomán – végül is a háborúban győztes nagyhatalmak békebíráskodásának köszönhetően, 1920-ban jött létre.

Erdélyi képviselőnk szerint a centenáriumi időszak (2018–2020) fontos feladata volna a történelmi valóság román–magyar egyetértéssel való helyreállítása, valamint az ezelőtt száz évvel történtek közös jelenünkre és jövőnkre tekintő következtetéseinek a levonása.

Csak ilyen módon volna elérhető, hogy az erdélyi magyarság ne maradjon kárvallottja az egykori történelmi változásnak, hanem a románokéval együtt az ő sorsa is jobbra forduljon.

Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája

3 hozzászólás

  1. antal m.

    Igen ,,TÖRTÉNELMI VALÓSÁG,, kell! Egyet értek Tőkés László kiértékelésével.
    A valóságokra lehet építkezni! Aki másként képzeli és magyaráz- mesél-mondázik az nem akar építkezni! Ez a MITOSZ,- egy megtévesztésnek is nevezhetjük!….
    AZ A VEZETŐK HIVATÁSA,- HOGY VALÓSÁGOS EMBERI ÉLETET VEZÉRELJENEK E FÖLDÖN!

    Válasz
  2. ez van

    A nagyhatalmakat semmiféle nemzetegyesítés nem befolyásolta csak az, hogy a magyar királyság, mint birodalom megszűnjön. Az csakugyan kapóra jött, hogy az erdélyi kebleken megalakult és felnőtt vlah ortodox egyház képviselői alattomosan Erdély-i fogfájással küszködtek, de egyesülésről szó sem volt. Csupán felosztásról. Hisz nemcsak Erdélyt csatolták el, hanem Felvidéket, Kárpátalját, Délvidéket, Őrvidéket is. És ott, tudtom szerint, nem ünnepelnek nemzetegyesítési centenáriumot.

    Válasz
  3. Tóducz

    Hogy-hogy? Másodpercről másodpercere!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük