Fotó: hu.wikipedia.org

Nagyrészt magyar állami támogatásból újul meg a marosvásárhelyi Vártemplom, amely Székelyföld legjelentősebb gótikus épületegyüttese – adta hírül szerdán a Krónika című erdélyi napilap.

Az újság felidézte, hogy több mint egy évtizede készülnek a marosvásárhelyi középkori várban található református templom felújítására, de csak most sikerült pénzt szerezni rá.

Henter György, a Vártemplom lelkésze elmondta: több pályázatot próbáltak elnyerni, végül a magyar állam támogatja a munkálatokat 75 százalékos arányban. “A felújítás Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és a magyar kormány közös stratégiájának köszönhető, amelynek célja az erdélyi műemlékek megújulása” – fogalmazott a lelkész.

A restaurálás előtt régészeti kutatásokat végeztek a templom szentélyében, ahonnan több, 1700-as évekbeli sír és néhány középkori kriptamaradvány került elő.
Nagyobb munkálatnak számít a szentélyrészben a téglák fugázása, a tető faanyagának kijavítása, valamint a templom padlózatának felújítása.

A templomot valószínűleg a jövő évben bezárják, akkor az istentiszteleteket a régi bábszínház épületében tartják. A tervek szerint a felújítás 2019 végére fejeződik be.

A templomot a 14. században a ferencesek építették. A szentélyt 1400 őszén szentelték fel, de a teljes templomot csak 1490-ben. A 16. században Marosvásárhely a reformáció oldalára állt, így a templom 1557-1559 környékén a reformátusok tulajdonába került.

MTI

3 hozzászólás

  1. antal m.

    Hálálkodjunk azon, hogy sor kerül a jó téteményekre és kijavítódik a Vártemplom!

  2. Tóducz

    Tán csak nem a romákoktól várták nagyrészt a pénzt? A 16 században nem az egész marosvásárhelyi lakosság állt a reformáció oldalára. Tanúság erre, hogy a mai állás szerint is, több a katolikus Marosvásárhelyen, mint református, pedig nem volt katolikus ellenreformáció!

    • Nyilas

      “Marosvásárhely távol esett a nagy hitviták helyszíneitől, itt sokkal csendesebben, majdhogynem észrevétlenül zajlott a hitújítás eseménysorozata. Krónikások feljegyezték, volt olyan időszak a város életében, amikor – egy férfit kivéve – a lakosság teljesen reformátusnak vallotta magát. Természetesen az idők folyamán sokszor változott a város vallásos, felekezeti összetétele, de a magyarság túlnyomó része mindmáig református. Ezt igazolja az a mai vallásos életkép, hogy a város húsz magyar templomából tíz református, kettő unitárius, egy evangélikus és egy baptista.”